Miért nehéz döntést hozni valójában Harvey Weinstein perében?

2017. október 5. pont olyan napnak indult a világ nagy részének, mint az összes többi. Harvey Weinstein hollywoodi filmproducernek valószínűleg más véleménye van erről, hiszen neki az élete dőlt össze reggel 6 tájban, amikor a The New York Times lehozta azt a cikket, aminek megjelenését egyébként ő minden erejével igyekezett megakadályozni, a hízelgéstől a fenyegetőzésen át a titkosszolgálati módszerekig. Mindhiába. A cikk akkor is megjelent volna, ha Weinsteinnek netán van annyi pénze, hogy megvegye a lapot. A #metoo mozgalmat beindító írás címe ez volt:

A sztárproducer legendásan karcos stílusa és rámenős viselkedése nyílt titok volt Hollywoodban, de feljelentést nem nagyon tettek ellene, a sajtóhoz nem fordult senki, azaz a mocskos dolgok megmaradtak bennfentes infónak, összesúgásnak, sokat sejtető félmosolynak. "Hát ja, Harvey már csak ilyen" – ezt Tarantino mondta annak idején, amikor a filmjeit finanszírozó Miramax főnöke éppen Uma Thurmant akarta maga alá gyűrni. Pletykaszinten mindenki tudott, vagy tudni vélt mindent, de senki nem érezte úgy, hogy beszélnie kellene, még Brad Pitt sem, akinek akkori barátnőjét, Gwyneth Paltrow-t is megkörnyékezte Weinstein.

Az évtizedeken át egyre csak gyűlő pletyka- és infóhalom csak azután jutott el abba a stádiumba, hogy meg lehessen írni, amikor 2014-ben a The Daily Beast lehozta Bill Cosby nemi erőszak- és zaklatás ügyeit, és egykori Playboy-modellek, manökenek és színésznők vállalták névvel-arccal, hogy mit tett velük Amerika tévés faterja. A The New York Times Weinsteinről szóló cikkében színészek, egykori kollégák és beosztottak nyilatkoztak arról, hogyan élt vissza a producer a hatalmával, és kényszerítette a nőket vágyai kielégítésére. A Timesnak megszólalt például Ashley Judd színésznő, aki azt mondta, hogy Weinstein egyszer a szállodai szobájában masszírozást kért tőle, majd arra kérte, hogy nézze végig, ahogy zuhanyzik. A cikkben került elő először Rose McGowan színésznő 1997-es ügye, amit annak idején peren kívüli megállapodással rendeztek le, de ami a botrány dagadása során szépen lassan a legnagyobb sajtónyilvánosságot kapó eset lett.

A Times-cikke csak a nyitány volt. Öt nappal később Ronan Farrow, Mia Farrow és Woody Allen fia a The New Yorker hetilapban egyéves nyomozás eredményét tárta a nyilvánosság elé, amiben ha lehet, még súlyosabb vádak hangoztak el, és még több nő szólalt meg, köztük Asia Argento, akin Weinstein akarata ellenére orális szexet hajtott végre. Emma De Caunes francia színésznő, Ambra Battilana Gutierrez volt Miss Italy-döntős, és Rosanna Arquette színésznő is beszélt Farrow-val, ahogy Mira Sorvino is. A lavina tovább görgött, újabb cikkek születtek újabb megszólalókkal (Gwyneth Paltrow, Angelina Jolie, Annabella Sciorra, és még sokan, nagyon sokan mások).

2017. október 12-én azaz a Times-cikk után egy héttel a New York-i rendőrség vizsgálatot indított Weinstein ellen, amit hamarosan követett a londoni és a Los Angeles-i rendőrség bejelentése. Vádat emeltek ellen több helyen is, és legalább három polgári peres eljárás is indult. A cikkekben, vádiratokban és feljelentésekben említett nők listája megdöbbentően hosszú.

• A legnagyobb számban színésznők vannak rajta (Amber Anderson, Lysette Anthony, Asia Argento, Rosanna Arquette, Jessica Barth, Kate Beckinsale, Cynthia Burr, Cate Blanchett, Marisa Coughlan, Emma de Caunes, Florence Darel, Cara Delevingne, Paz de la Huerta, Sophie Dix, Lacey Dorn, Kaitlin Doubleday, Caitlin Dulaney, Dawn Dunning, Lina Esco, Alice Evans, Lucia Evans, Claire Forlani, Romola Garai, Judith Godrèche, Trish Goff, Larissa Gomes, Heather Graham, Eva Green, Daryl Hannah, Salma Hayek, Lena Headey, Anne Heche, Lauren Holly, Dominique Huett, Angelina Jolie, Ashley Judd, Minka Kelly, Katherine Kendall, Heather Kerr, Mia Kirshner, Natassia Malthe, Julianna Margulies, Brit Marling, Sarah Ann Masse, Rose McGowan, Natalie Mendoza, Connie Nielsen, Kadian Noble, Lupita Nyong'o, Gwyneth Paltrow, Vu Thu Phuong, Sarah Polley, Monica Potter, Erika Rosenbaum, Melissa Sagemiller, Annabella Sciorra, Emma Loman, Léa Seydoux, Chelsea Skidmore, Mira Sorvino, Tara Subkoff, Uma Thurman, Paula Williams, Sean Young),
• valamint modellek (Zoë Brock, Juliana De Paula, Ambra Gutierrez, Myleene Klass, Angie Everhart, Samantha Panagrosso, Kaja Sokola),
• írók (Liza Campbell, Louisette Geiss),
• asszisztensek, beosztottak és producerek (Alexandra Canosa, Rowena Chiu, Hope Exine d'Amore, Mimi Haleyi, Amy Israel, Laura Madden, Sophie Morris, Emily Nestor, Lauren O'Connor, Zelda Perkins, Lisa Rose, Paula Wachowiak),
• egy masszőr (Juls Bindi),
• egy újságíró (Lauren Sivan),
• egy dokumentumfilmes (Jennifer Siebel Newsom)
• és Katya Mtsitouridze egykori tévébemondó, az orosz állami filmforgalmazó, a Roskino feje.

Az ügyről 2017-ben írtunk egy szájbarágót, ami itt érhető el, azonban elég sok minden történt azóta ahhoz, hogy a napokban befejezéséhez közeledő első tárgyalása örvén tisztázzunk néhány dolgot. Weinstein bűnössége a rengeteg vallomás alapján teljesen egyértelmű volt, a producert a közvélemény már réges-rég elítélte. A jog világa azonban más, és a peres eljárás meglehetősen bonyolultnak bizonyult. De lássuk az alapkérdéseket!

2020. január 6-án kezdődött az első büntetőpere New Yorkban, amelyben két nő, Jessica Mann színésznő és Miriam 'Mimi" Haleyi tévés asszisztens megerőszakolásával vádolják. Három héten át folyt a tanúk meghallgatása, majd a vád és a védelem is megtartotta záróbeszédét, és a hét férfiből és öt nőből álló esküdtszék megkezdte a hallottak megvitatását. Mindeközben Los Angelesben előkészítés alatt van egy másik tárgyalás is, ott eredetileg nemi erőszak vádja miatt állt volna bíróság elé Weinstein, de február elején az ügyészség bejelentette, hogy a vádat kiegészítik nemi erőszak kísérletével, kényszerítéssel, személyi szabadság korlátozásával, szexuális aktus kényszerítésével és erőszakos nemi közösüléssel, melyeket nem az első vádpontban említett sértett, hanem egy másik nő terhére követett el két nappal az első erőszak után. A harmadik eljárás Londonban folyik ellene, ahol a Scotland Yard 2018 februárjában tíz nő vegyes vádjai (nemi erőszak, zaklatás, zsarolás, nemi erőszak kísérlete, hatalommal való visszaélés) miatt kezdett el vizsgálódni, de ennél egyelőre nem lehet többet tudni.

A helyzet itt kezd bonyolódni. Mivel Weinstein zaklatás ügyei 20-30 éve kezdődtek, a legtöbb cselekmény egyszerűen elévült. Az angol helyzet más, ott a nemi erőszaknak nincs elévülési ideje. Ez nem azt jelenti, hogy tanúként nem lehet kihallgatni ezeket a nőket – Annabella Sciorra 1992-es nemi erőszak-vádja fontos eleme a jelenleg zajló tárgyalásnak, és akár Weinstein sorsát is eldöntheti.

A másik járható út a polgári peres eljárás, kártérítésért. Ezt az utat elég sokan választották, perközösségben mentek neki Weinsteinnek, és összesen 47 millió dolláros, peren kívül kifizetésre kerülő összegben állapodtak meg. Ez fejenként félmillió dollárt sem jelentett az egyes áldozatoknak, ami annak fényében, hogy az ügyvédi tiszteletdíj 12 millióra rúgott, igazán nem nagy összeg. Akadt olyan nő, aki nem szállt be a perközösségbe, és egyedül perel, például Ashley Judd, aki tízmillió dollárt követel Weinsteinen, mert amikor erőszakos közeledését visszautasította, a stúdiófőnök odaszólt A Gyűrűk Ura forgatására, és levetette a nevét a potenciális szereplők listájáról.

Egy rendbeli nemi erőszak (2013-as eset, egy akkor még karrierje elején álló színésznő, Jessica Mann vádja) és egy rendbeli orális szexre való kényszerítés (ennek Mimi Haleyi 2006-ban esett áldozatául) mellett három további vádpontban, melyek viszont csak akkor "állnak meg", ha ez első kettőből legalább egy esetben bűnösnek mondják ki Weinsteint. Ez az esküdteknek is nagy fejtörést okoz, az első két nap leginkább azzal telt el, hogy értelmezni próbálták, egészen pontosan mivel is vádolják az egykori filmmogult. Amennyiben valamelyik fő vádpontban bűnösnek találják, a tanúként kihallgatott Annabella Sciorra ügye hirtelen nagyon fontos lehet, mert bizonyítja a visszaesőként való elkövetést, ami a szexuális bűncselekmények esetében New York állam törvényei szerint életfogytiglani börtönbüntetést jelent.

A csapatát meglepetésre Donna Rotunno, Illinois állam egykori ügyésze vezeti, akit "buldog" becenévvel illettek azok, akiket már védőügyvédként felmentetett különböző szexuális jellegű vádak alól. Nyíltan szembe megy minden ma divatos vagy trendi hullámmal, nem hisz a #metoo mozgalomban, és évek óta nyíltan vallja, hogy a nők felelősek a választásaikért és tetteikért, azaz ha valaki olyan helyzetbe hozza magát, amiben számára kényelmetlen dolgok történhetnek és abból nem igyekszik kiszállni minden erejével, akkor magára vessen. A Weinstein elleni vádakról azt mondja, mindegyik valótlan. Álláspontja szerint, aki Hollywoodban akar karriert magának, és a testét bocsátja áruba, annak viselnie kell a következményeket.

Az elveivel lehet vitatkozni, de az eredményességi rátájával nehéz, eddig negyven ilyen ügye volt, és mindössze egyet vesztett el. Ebben a konkrét ügyben is azt igyekszik bizonyítani, hogy a nők saját magukat hozták olyan helyzetbe, hogy bajuk eshessék – Sciorrának azt rótta fel, hogy neglizsében nyitott ajtót, akkor meg mit várt? Jessica Mannt a saját szavaival kergette a sírógörcs szélére, amikor felolvasta neki, hogy mit írt az eset után egy évvel az akkori barátjának a Weinsteinnel való együttlétről, hogy a férfi impotens, gyakorlatilag nincs pénisze, és heges a teste, de számára szinte apai bátorítást és megerősítést nyújtott, amit a szüleitől soha nem kapott meg. (Mann ebben a mailben ismerte el a barátjának, továbbra is tartja a kapcsolatot Weinsteinnel, de hogy igazat mondott-e Weinstein testéről, azt csak az esküdtek tudják, aki megnézhettek egy fotót a szervről.) Mann a keresztkérdések hatására kénytelen volt azt is elismerni, hogy az általa nemi erőszaknak mondott eset után a következő három évben (!) többször lefeküdt Weinsteinnel, és ez az ismeretség "megnyitott előtte bizonyos ajtókat".

Rotunno a produkciós asszisztensnek megsemmisítő maileket olvasott fel, amelyekben munkát kért Weinsteintől, és találkozókat javasolt – mégpedig azután, hogy Weinstein állítása szerint erőszakkal orális szexre kényszerítette a lakásában. Haleyi az eset után két héttel újra találkozott a producerrel, és vonakodva lefeküdt vele, de erről az aktusról ő sem állítja, hogy nemi erőszak volt. Az ügyvédnő szerint mindez azt bizonyítja, hogy Haleyi és Mann önként létesítettek szexuális kapcsolatot Weinsteinnel, mert ettől előnyöket reméltek, és csak utólag címkézték át a történteket erőszaknak.

Nem tudni. Ahogy OJ Simpson esetében is azt hitte mindenki, hogy tudja, mi lesz a vége, látszólag itt sem nagyon kéne kétkedni. Az esküdtek dolgát azonban megnehezíti, hogy nekik nem általánosságban kell megítélniük, hogy Weinstein szexuális ragadozó volt-e (ez igazából nem kérdés, nyilvánvalóan az volt), hanem kizárólag a két konkrét ügyet. Az, hogy hét férfi és öt nő van az esküdtszékben, a szakértők szerint a védelemnek kedvezhet, a keresztkérdésekkel is rést ütött a védelem a vád bástyáján, Rotunno záróbeszédét pedig remeknek tartják. Az sem hátrány, hogy Weinstein nem néz ki jól, járókerettel jár, hajlott háttal lép be a tárgyalóterembe, roskatag állapota szánalmat ébreszthet.

Ha Weinsteint felmentik, az a Los Angeles-i vagy londoni ügyet elméletileg nem befolyásolja, hiszen ott más esetekről kell majd dönteni. A #metoo-nak, és most borzasztó cinikus leszek, valahol szintén mindegy, hiszen ha felmentik Weinsteint, akkor a két áldozat és a figyelmen kívül hagyott tanúk képében újabb kvázi mártírokhoz jutnak, a szabadlábon rohangáló sorozatos erőszaktevő pedig remek hívószó lesz egy kampányban. Ha vesztenek, akkor a felháborodás, ha nyernek, akkor a diadal viszi tovább őket, és követelhetnek (joggal) erőteljesebb fellépést hasonló ügyekben.

Ami egy kissé keserű szájízt hagy az ember szájában, hogy a nemi erőszak, a hatalommal való visszaélés, a prostitúcióra való kényszerítés, a személyes szabadság megsértése vagy akár a zsarolás általános jelenség. A gyengék, védtelenek kárára elkövetett cselekmények és a családon belüli erőszakos cselekmények száma megdöbbentően magas világszerte, és ezen a téren nem tapasztalható lényegi változás, és ezen Weinstein esetleges elítélése (főleg a felmentése) nem fog változtatni semmit.

Borítókép: Harvey Weinstein szexuális zaklatással és erőszakkal vádolt amerikai filmproducer pere tárgyalására érkezik egy New York-i bíróságra 2020. január 21-én. MTI/AP/Richard Drew