Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Mi lesz a Slágerrel és a Danubiusszal?

2008.08.07. 10:48
A digitális átállás tulajdonképpen csak hurráoptimista marketingfogás egyelőre, főleg ha a rádiózásról van szó. Még több mint egy évtizedig az analóg adások lehetnek a fontosabbak, a két nagy országos kereskedelmi rádiót éppen ezért kicsit szorongatja a politika. Elvileg a Slágernek és a Danubiusnak jövőre újból kell pályáznia a lassan egy évtizede használt frekvenciákra.

Elvileg már idén elindulhat a digitális földfelszíni rádióadás, áradnak majd a hifi-minőségű csatornák az ország 31 százalékán, ráadásul a legmodernebb technológia, a DAB+-szabvány szerint, hogy a technikai fejlesztések és az egyre bonyolultabb rövidítésekért rajongók is megkapják a magukét. A digitális rádió persze még évekig egy szűk réteg játéka lesz, (főleg hogy itthon alig és csak drágán kapni digitális rádiókat, és azok sem tudják venni a legújabb szabványú jeleket), az analóg frekvenciákért viszont csendben megkezdődött a politikai csatározás: veszélyben a Sláger és a Danubius.

Kit érdekel a digitális?

A digitális frekvencia egyrészt 2009 végéig nem lesz elérhető az egész ország területén, és azután sem várható, hogy hirtelen a Kossuthot hallgató vidéki nyugdíjasok tömegei dobják el a jó öreg Sokol-rádiót az új digitális hangzás kedvéért. Sőt, nemcsak a technológia fejlődés iránt kevéssé érzékeny rétegek tartanak ki majd várhatóan hosszú évekig még az analóg rádió mellett, hiszen egy hagyományos készülék árának tíz-húszszorosába is kerülhet egy digitális. A legolcsóbb, Magyarországon is kapható készülék jelenleg 38 ezer forint az internetes áruházakban, de olyat sem a neten, sem a szakáruházakban nem lehet kapni, amely képes lenne fogni az új DAB+-szabványt. (Ez külön öröm lehet azoknak, akik a Magyar Rádió budapesti kísérleti adása miatt tavaly vettek egy DAB-rádiót).

Plusszal és anélkül

A DAB és a DAB+-rendszer között a kódolás a különbség. Amíg a régebbi formátum mpeg2-ben, addig az újabb mpeg4-ben kódolja a műsorfolyamot, vagyis DAB+ formátumban több adó fér el ugyanabban a frekvenciatartományban. Esetleg ugyanannyi, de jobb minőségben. DAB kísérleti adás már 1995 óta fogható a fővárosban és környékén, ez most a digitális rádiósugárzás elindulásával valószínűleg megszűnik.

Ráadásul nem is biztos, hogy érdemes DAB+-rádiót venni, hiszen hiába ez a magyar médiapolitika által erőltetett szabvány, a technikai fejlődés, meg a piac bármikor kecsesen beinthet ezeknek a vágyaknak. Hollandia például leállította DAB-fejlesztéseit, Finnország pedig le is kapcsolta DAB-adásait. Kivárják inkább, hogy merre halad a fejlődés.

A digitális átállásról szóló törvény szerint akkor lehet majd lekapcsolni az analóg sugárzást, ha a lakosság 75 százaléka már rendelkezik digitális vevővel. Ez a jelenlegi árak mellett, főleg, hogy a kormányzat egyelőre nem akarja támogatni a készülékvásárlásokat, irreálisan magas aránynak tűnik. (Ne felejtsük el, hogy nem a háztartások, hanem a lakosok 75 százalékának kell digitális rádiót vennie, jelenleg ilyen sokan nem is hallgatnak rádiót havi rendszerességgel). Ezt a számot elvileg bármikor módosíthatják, de az Index által megkérdezett iparági szakértők szerint a kormányzati körökben mostanában emlegetett 2014-es lekapcsolásból nem lesz semmi, az analóg rendszer akár 2020-is kitarthat.

És éppen ezért még mindig nagyon fontosak az analóg frekvenciák, csakhogy a digitális örömmámorban ezekről egy picit megfeledkeztek. 2009 január 1-ig az Országgyűlés határozata alapján moratórium van ezekre a frekvenciahelyekre, az Országos Rádió és Televízió Testület nem írhat ki új pályázatokat, pedig a két nagy országos rádiónak, a Slágernek és a Danubiusnak nagyon ketyeg az óra. 2010-ben ugyanis lejár az eddigi szerződésük, a frekvenciákra pedig új pályázatot írhatnak ki.

Analóg a menő

Maradnak a hullámok

Az Index információi szerint egyes politikai körök máris a frekvenciák újraosztásán gondolkodnak, illetve felmerült, hogy a sugárzási jogok esetleges meghosszabbításáért cserébe a két nagy országos kereskedelmi rádió kicsit megtámogathatná a digitális átállást, például beszállhatnának a készülékvásárlások támogatásába.

„A Sláger Rádió elkötelezett a digitális átállás iránt, de egyelőre nem tisztázott a helyzet. Nekünk, mint tömegmédiának érdekünk, hogy az átállás minél simábban zökkenőmentésebben valósuljon meg, és csak akkor kapcsolják le az analóg frekvenciákat, amikor az már nem okoz megrázkódtatást egyetlen hallgatói csoportnak sem” –nyilatkozta Turi Árpád, a Sláger Rádió kereskedelmi igazgatója, aki szerint sokáig még az analóg műsorszórás játszik majd jelentős szerepet a magyar rádiós piacon. Turi szerint éppen ezért a Sláger Rádió a digitális átállás mellett az esetleges új analóg pályázatra is készül, bíznak hallgatótáboruk erejében és szakmai tapasztalatukban.

A Danubius azonban akár egyezkedni is hajlandó. Tiszttartó Titusz, a Danubius program- és marketing vezérigazgató-helyettese szerint, ha 2015-ig meghosszabbítanák a rádió sugárzási engedélyét, akkor akár a digitális átállásban is aktívan részt venne a csatorna. Akár pénzzel is támogatnák a rendszer kiépítését vagy akár a készülékvásárlásokat. Mivel véleményük szerint az átállás fontos, a Danubius akár több új csatornát is indítana.

„Téves az az elképzelés, hogy a nagy rádiók félnek a digitális átállással jelentkező konkurenciától. Az új platformon ugyanis annyi tartalom válik majd elérhetővé, hogy a fogyasztók az erős brandeket keresik majd, ha nem akarnak elveszni a bőségben”- véli Tiszttartó Titusz.

Valószínűleg így vélekednek a Fidesz és az MSZP médiapolitikusai is, akik információink szerint a két nagy kereskedelmi rádiót sakkban akarják tartani még egy ideig a frekvenciahosszabbítás lehetőségének lebegtetésével. Mert a sikeres digitális túlélés titka az analóg frekvencia.