Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az óvszerautomata kicsit rendkívül nagyon frivol a kiváló Tóth Gy. László szavaival.
Bencsik András egyébként nem internetezik, mert nem ereszkedik a kanálisba a patkányok közé, ha lehet élni a felszínen. (Patkányként is lehet.) Úgyhogy magunk között vagyunk. A bolondjobbos szubkultúra edzett kutatóinak sok újat nem hoz a DVTV, de ebből a megszokott színvonal is szórakoztató. Lássuk, mi az eltitkolt igazság, amit így kell terjeszteni ma, amikor a megsemmisítés nemcsak akasztással folyik, hanem még ki is rúgják az embert.
Van továbbá Pörzse Sándor, aki ügyesen kihúzza Bencsikből, hogy ha a Fidesz hibázik, akkor az csak hibának látszik, de nem szabad szóvá tenni, mert becsületünk a hűség. A főszerkesztő amúgy teljesen maga alatt van, amiért előre lehazaárulózta Orbán Viktort. Vagy azért, mert ezt egyesek észrevették. De kivágja magát: a kormányváltás a lényeg, az se baj, ha Orbán holnaptól összeköltözik Terry Blackkel, csak győzzünk.
Pörzse egy önanekdotával búcsúzik: Kóczián Péter egyszer azt mondta (megmondta) neki, hogy Sándor, te nem újságíró vagy, hanem szabadságharcos. - A győzelem után minket fognak újságírónak nevezni - kurjantja Pörzse, és koccintanak a medvebőrre. Nem, Sándor, téged sose fognak. A porszívóügynök a maximum.
Van aztán műsor fiatal jobbostibikkel, ahol először bevallják, hogy egyikük se volt katona, mert volt jobb dolga, aztán egyetértenek, hogy a katonaság baromira jellemformáló meg kötelesség meg minden, csak hát ugye az egyetem. Sayfo Omar díszarab (értsd: ellenzsidó) még bedobja, hogy Szíriában sokkal egészségesebb a szemlélet, aztán becsörömpölnek a huszárok és Simicskó István. És van külö műsor a lakossági videóknak is, úgyhogy feltétlen küldjenek nekik családi videót disznóvágásról. Komoly.
Akármilyen nevetséges is Bencsik András fanatizmusa, az agyhalálból tudósító Kerényi, vagy Szentmihályi "Kapanyányimonyók" Péter, kétségtelen, hogy a helyükön vannak. A DVTV harmóniát sugároz. Ezek az emberek abbahagyták az óbégatást, nem követelik már, hogy valaki csináljon nekik tévét, és fizesse is meg őket csak azért, mert különben kiverik a hisztit. Koppan, azután elhallgat. Fogja azt, amije van, és a nyilvánosság elé evickél házi készítésű páncéljában. Így kell ennek működnie. Ezek az emberek végre abban hisznek, hogy van közönségük, aki meg fogja őket találni, fel bír állni a fotelből, és beszerzi magának a műsort. Nem pedig abban, hogy a karhatalomnak össze kéne számukra fogdosni a közönséget. Belátták, hogy ilyen nincs. A DVTV a nemzeti radikalizmus eltökélt ellenfeleit sem zavarhatja, mert nem lehet rásütni, hogy bárkire rákényszerítenék. Fair dolog. Nem nyomja őket senki, nem lehet feltenni a kérdést, hogy ki ad ezeknek nyilvánosságot, hiszen pont azt bizonyították be, hogy a nyilvánosság ma már adott szinte mindenkinek. A senkiknek is. Ha valóban ott vannak mögöttük a milliók, akkor világsiker lesz, érdemes lesz műholdon is adni, aztán egyszer csak ott találja magát Bencsik András a Buzerában. És akkor az is nagyon fair lesz.