Judit
3 °C
7 °C

Hallgatna-e rapet Petőfi?

2007.07.04. 19:35
A Petőfi rádió már évtizedek óta a fiatalokhoz próbál szólni, de a hetvennél fiatalabbak alig hallgatták. Június elején átalakult az adó, sőt egyesek szerint már nem is közszolgálati rádió. Hiszen a könnyűzene nem lehet közszolgálat. Az új Petőfi első hónapja.

A nyugdíjasok elleni merénylet vagy a közszolgálati média fogalmának modernizálása, hogy a Petőfi június elejétől igényesnek címkézett könnyűzenét sugároz szinte megállás nélkül? Tényleg Fat Boy Slim szól majd ezentúl a jó ebédhez a vidéki öregek otthonában, esetleg az mp3, a streaming meg a podcast után huszonévesek tömegei térnek vissza ismét az analóg rádiókhoz? Az elégedetlenkedők szerint a Petőfi rádió az átalakulás után már nem is közszolgálati adó, a Magyar Rádió szocialista kuratóriumi elnöke szerint viszont a régi, elöregedett adó évente harmincezer hallgatót vesztett, pusztán azért, mert a Petőfi törzsközönsége szépen lassan kihal.

Kihaltak volna

Tíz év múlva tényleg elférnének egy asztalnál egy közös rádiózásra a régi Petőfi utolsó hallgatói is? Egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a Petőfi rádiót - amely egyébként már évtizedek óta a fiatalok rádiójának nevezi magát - egyáltalán nem hallgatják a fiatalok. Sőt még az ötvenesek sem nagyon, pedig ők már annyira nem fiatalok, hogy a reklámozók sem nagyon számolnak velük. A Petőfi hallgatottsága tavaly a január és augusztus közti időszakban mindössze 0,8 százalék volt a hatvan év alatti lakosság körében, a hatvan felettiek átlagosan 3,3 százaléka halgatta a Magyar Rádió fiatalos adóját. Ennél is megdöbbentőbb számokat kapunk, ha korosztályokra bontjuk a hatvanévesnél fiatalabb hallgatókat. Kiderül, hogy harminc alatt szinte senki sem tekert a már jóideje a fiataloknak szóló Petőfire.


Kevés fiatal hallgatta

A műsorstruktúrát tehát mindenképpen meg kellett változtatni. Az új elnök, a 2006 júliusában megválasztott Such György tervei között ezért a Petőfi már könnyűzenei adóként szerepelt, a hatvan felettieknek pedig a komolyzenei Bartók és a híreket, hangjátékokat és akár még népzenét is sugárzó Kossuth maradt volna.

Először tavaly június végén, még Such regnálása előtt nyúltak hozzá a Petőfi Rádió műsorstruktúrájához, a reggel hattól este hatig terjedő időszakban a kereskedelmi rádiókra hasonlító, pergő műsorstruktúrát igyekeztek bevezetni, feltűntek a Petőfi rádióban eddig sohasem hallott zenekarok és dalok is, de azért maradtak a magyar nóták és a Kabarécsütörtök is.

A Petőfi főszerkesztői posztját először az átalakítások előkészítésekor a Magyar Hírlaptól elmenekülő Farkas György töltötte be, majd ő rövid időn belül a rádió online szerkesztőségéhez távozott, és idén év elején jött Csillag János, aki annak idején az - üzletileg csúnyán megbukott - EstFm főszerkesztője volt.

Feltámadt az EstFm

Éppen ezért nem meglepő, hogy a június elején megújuló Petőfi nagyon hasonlít - legalábbis zenei kínálatában - a régi EstFM-re. Főleg, hogy a zenék összeállításában részt vett az annak idején az EstFm-en is zenélő Dj Izil, aki a Petőfin is vonzódik a nagy slágerek szokatlan feldolgozásaihoz. Az adó honlapján található ötvenes ajánló szerint a Petőfin a Metallica szambafeldolgozásai mellett gyakran feltűnik majd a U2, a Red Hot Chilli Peppers, Moby vagy a Tankcsapda. Emellett a Petőfi szemezget a nálunk kevésbé ismert brit együttesek dalaiból, meg állítólag lesznek Tilos rádióban nevelkedett DJ-k is.

Cserébe megszűnt a déli nótaszó, illetve a regionális középhullámú adókra száműzték a magyar műdalokat, nincs többé csütörtökönként kabaréválogatás, és annyi a vízállásjelentésnek és a magyar bajnoki labdarúgó meccsekről tudósító körkapcsolásnak is. És akkor még nem is beszéltünk a Szabó családról, amit ugyan alig hallgatott valaki, mégis sokan tiltakoztak, és a bulvármédia is kesergett egy sort, amikor 48 év után, a 2500. résszel véget ért.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a műsorstruktúra drasztikus átalakításától mekkorát zuhant a rádió hallgatottsága, hiszen a nézettségméréssel ellentétben a rádiós hallgatottságot úgynevezett naplós módszerrel mérik (a kutatásban részt vevők egy füzetbe körmölik le, hogy mikor melyik rádiót hallgatták), így a júniusra vonatkozó statisztikai adatokat csak július közepén kapják meg a rádiók. Ennek ellenére biztos, hogy a Petőfi rádiót most sokkal kevesebben hallgatják, mint két-három hónappal ezelőtt, hiszen Dopeman vagy Avril Lavigne nem biztos, hogy megfogja a hetven év felettieket. A kérdés, hogy fél év múlva hányan fogják hallgatni.

"Egyelőre annyit szeretnénk elérni, hogy a Petőfi rádió hallgatottsága a 18 és 39 évesek körében a duplájára nőjön" - árulta el a Magyar Rádió elnöke. Such György szerint hosszú távon a Petőfi a kereskedelmi rádiókkal is felveheti a versenyt.

Közszolgálat-e a rap?

Még szinte meg sem újult, máris botrány lett a Petőfiből. Június elsején már az újonnan feltöltött zenei adatbázisból válogatott a rádió, délután kettő után éppen Ganxsta Zolee Keleti oldal, nyugati oldal című száma ment, amiben olyan mondatok hangzanak el, mint hogy "Szasza meg Lory végzett, én következek, fékezek, nekiesek a nőnek. Szuper a taraj, nyeli a patront, nekem annyi, jól televágom, nincsen pardon. Minden ribanc így furulyázzon". A dal miatt rögtön panaszt tett egy hallgató az ORTT panaszbizottságánál, és gyorsan meg is született meg a dalt elítélő határozat.

"Egyszerű technikai hiba volt Ganxsta Zolee száma, véletlenül a vágatlan verziót töltöttük fel. A hibát azóta kijavítottuk, és most már minden számból az úgynevezett radio editet (rádióra szánt, vágott verzió) játsszuk"- nyilatkozta Csillag János, a Petőfi Rádió főszerkesztője. Csillag felkészült rá, hogy több ilyen ügyük lesz még, amíg a hallgatók megszokják, hogy a Petőfi megváltozott.

Nem csak a hetvenéveseké világ
És igényes könnyűzenét játszani meg reklámozni ugyebár közszolgálat, sőt a közszolgálat legkonzervatívabb, fekete garbós és kordzakós értelmiségi értelmezésébe is belefér: neveli az emberek ízlését, és kultúrát közvetít. Vagyis megmutatja, hogy az Crystal még sem olyan nagyon jó zene. A Nox meg egyenesen szar. Kritikánk a megújult Petőfi Rádióról.

Az ügy nyomán felmerült, hogy a Petőfi már nem is közszolgálati rádió, hiszen könnyűzenét játszik, pont úgy, mint a Magyarországon bejegyzett több mint 170 másik rádió.

"A közrádió három országos adója közül az egyik miért ne szólíthatná meg a negyven alatti korosztályt. Vagy megszólíthatná, csak nem a populáris kultúra tárgykörébe eső zenével? Azzal, amit ennek a körülbelül hárommillió embernek a többsége szeret hallgatni? Mert kizárólag az a közszolgálatiság, ha okos emberek okos dolgokat beszélnek? Vagy lehet csak zene, de akkor az komoly legyen? Ez komoly?" - nyilatkozta vagy inkább kérdezte Such György pár hete az Élet és Irodalomban.

"A Petőfi Rádió zenei kínálata eltér a kereskedelmi rádiókban játszott zenéktől. Mi nem a nagy kiadók gazdasági szempontjai alapján állítjuk össze a műsorokat, mi tényleg igényes könnyűzenét kínálunk. És ez a mai magyar piacon igenis közszolgálat" - válaszolt tulajodnképpen saját kérdésére az Indexnek Such György, aki szerint a Petőfi leginkább a vidéki hallgatóknak jelenthet újdonságot, ők eddig ilyen zenéket egyáltalán nem hallhattak az éterben.

Ennek ellenére nem csak a dühös hallgatók, és a rádióból a csoportos létszámleépítéssel elbocsátott Farkasházy Tivadar tekinti kereskedelmi rádiónak a Petőfit. Úgy tudjuk, az ORTT is vizsgálatot indított, hogy a rádió megfelel-e a közszolgálati vállalásainak. A testület várhatóan júliusban dönt, az ORTT esetleg elítélő határozata ellen a Magyar Rádió a bíróságnál fellebbezhet. Mire döntés születik, már új médiatörvény lesz érvényben. Vagyis szakértők szerint a Petőfit, Dopemant, Yonderboit meg a Tankcsapdát már semmi sem tudja megállítani.

Annál is inkább, mert már egyáltalán nem szokatlan Nyugat-Európában, hogy egy közszolgálati adó kizárólag könnyűzenét játsszon. A Petőfi példaképét, a BBC One-t is leginkább ilyen tartalommal töltik fel, és a Petőfihez hasonlóan ezen az adón is csak a késő délutáni és reggeli műsorsávban hallhatók magazinjellegű beszélgetős műsorok.

Mi lesz veled, magyar nóta?

De mi lesz az öregekkel, és hogy lehet, hogy a Magyar Rádió megszűntette leghallgatottabb műsorait? A magyar nóta vagy a kabaré ezek szerint már nem része a magyar kultúrának?

"A magyar nótákat egyelőre a regionális frekvenciákon lehet hallgatni, illetve hajnalban is lesz egy ilyen, félórás műsorsáv a Kossuth rádión. De természetesen a digitális átállás után újragondoljuk a magyar nóta helyét a rádióban" - nyilatkozta Such, aki szerint egyébként a műdalok olyan népszerűek, hogy akár kereskedelmi rádiót is lehetne indítani ilyen tematikával.


Lassan, de biztosan csökken - forrás: Szonda Ipsos

"Nem igaz, hogy megszűnik a kabaré, csak az állandó ismétléseket vettük le a műsorról. Ennek is leginkább anyagi okai vannak, ugyanis minden egyes ismétlés után tetemes jogdíjakat kell fizetnünk" - tette hozzá mindehhez Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Közalapítvány MSZP által delegált elnöke.

Ebben egyetértenek vele a humoristák is, hiszen a Karinthy-gyűrűt elnyert művészek nyílt levelükben is elismerik, hogy a kabaréismétlések fontos jövedelemforrást jelentettek nekik.

"Az ismétlések elmaradásával megszűnt a szerzők és előadók anyagi bázisa, mivel a versenyképtelen szerzői díjakat csak az ismétlések tudták némileg kompenzálni" - áll a levélben, amit aláírt többek között Bajor Imre, Fábry Sándor, Gálvölgyi János, Kern András, Koltai Róbert, és Maksa Zoltán is

Zenebolt lesz a Petőfi

Ha a közszolgálatért és a magyar nótáért aggódókat sikerül is leszerelnie a Magyar Rádió új vezetésének, még mindig ott a kérdés, hogyan lehet a hagyományos rádiózás felé terelni az igényes könnyűzene iránt érdeklő fiatalokat, akiknek a nagy része már rég internetstreamingeket járat és mp3 fájlokat töltöget?

A Szonda felmérése szerint ugyan Nyugat-Európában a 18-30 év közötti korosztály jelentősen kevesebbet rádiózik, mint szüleik (Angliában például havonta több mint három órával kevesebbet), de a digitális rádiózás megjelenésével ez a különbség csökkent. A digitális rádió (DAB) ugyanis mindarra képes, amit egy internetes jukeboxtól elvárunk, csak nem kell hozzá számítógép: személyre szabható playlisteket állíthatunk össze, kereshetünk a zenetárban és az archívumban, plusz információkat kaphatunk a zenékről, ráadásul mindezt az analóg rádióadásoknál sokkal jobb minőségben.

A technológiát azonban egyelőre nem ismerik a 15 és 24 év közötti fiatalok, így egész Nyugat-Európában egyre kevesebbet hallgatnak hagyományos rádióadásokat. Szakértők szerint a zenefogyasztási és rádióhallgatási szokások megváltozása és a technológia fejlődése folytán a rádiók nagy része egy idő után zenebolttá változik, és még tovább csökken a nem zenei műsorok aránya. (A megmaradók nagy része pedig podcastszerű, nem élő magazinműsorrá alakul).

Magyarországon ugyan csökken a rádióhallgatásra fordított idő a 15 és 24 év közötti fiatalok körében, de ez meg sem közelíti a Nyugat-Európai átlagot. A 24 év alattiak nálunk egy 2005-ös felmérés szerint átlagosan 19 órát hallgatnak hetente rádiót, viszont minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel hagyja ott az analóg rádiókat az internet és az mp3-letöltés kedvéért. Vagyis a trend ugyanaz: a hallgatók a saját zenéjüket akarják. Kérdés, hogy az igényes könnyűzene címke mennyire tesz vonzóvá egy adót, ahol egymást váltja Nusrat Fateh Ali Khan és a Green Day, és képes lesz-e a Petőfi kiszolgálni az egyre szegmentálódó hallgatói igényeket úgy, hogy azért közben közszolgálati adó marad.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?