Amerika-ellenes filmért Kutya-díj

"Túl provokatív volt a filmünk" - állította a Cannes-i filmfesztivál után a Dogville című, esélyesnek tartott, de végül mégsem díjazott film producere. Vibeke Windelov szerint a zsűri politikai döntést hozott, mivel Lars von Trier rendezését sokan Amerika-ellenes filmként emlegették a fesztivál alatt.

Lars von Trier

Hasonlóképpen vélekedett maga a rendező is, aki egyébként 2000-ben megkapta a legjobb filmnek járó Arany Pálmát a Táncos a sötétben című alkotásáért. "Most vált biztossá, hogy jó munkát végeztem. Csak éppen a zsűri nem tudta értékelni provokatívitásunkat" - tolmácsolta a rendező szavait Windelow a dán Politikennek. "A legrosszabb valamiféle vigaszdíj lett volna" - tette hozzá Trier.

A producer, betekintést engedve a filmgyártás emberi oldalába, a BBC-nek elmesélte, hogy a főszereplő Nicole Kidman, és ő maga is "rettentő feszülten" várta Trier reakcióját a díjak elmaradása miatt. "De ő jó hangulatban annyit mondott, hogy itt az ideje hozzákezdeni a következő részhez", utalva arra, hogy a Dogville a tervek szerint egy három filmből álló sorozat első fejezete lesz.

Amerika-ellenesség

A Dogville-t, amely egy gengszterek elől menekülő, Sziklás-hegységbeli falucskában elrejtőző, rejtélyes nő történetét meséli el, több amerikai lap is országukat ért kritikaként értelmezték.

A Washington Post "élesen Amerika-ellenes" alkotásként jellemezte a Dogville-t, kiemelve, hogy mivel a rendező saját bevallása szerint "irtózik az utazástól", soha nem is járt még az Egyesült Államokban. Filmjét Svédországban forgatta.

Nicole Kidman

A lap sérelmezte, hogy a főszereplőnőt eláruló falusiakat Trier kapzsi és elvtelen, félelmeiktől irányított embereknek ábrázolja. Ugyanakkor némi kárörömmel megjegyzi, hogy a Dogville háromórás vetítési ideje, a szándékoltan egyszerű, jelzésszerű díszletezés és az artisztikus súly miatt a film aligha lesz siker Amerikában.

Hasonlóan vélekedett a Boston Globe is. "Bár a film az emberben rejlő állati lényegről szól, azáltal, hogy a történet a Sziklás-hegység egyik falujában játszódik, a legtöbb néző az amerikaiakkal azonosítja majd a szereplőket" - vélekedett a lap kritikusa.

Rátesz egy lapáttal

Trier nyilatkozataival csak fokozta az amerikai ellenszenvet. "Jó lenne megkezdeni a free America kampányt, miután túlvagyunk a free Iraq-on" - idézett a Boston Globe cannes-i beszédéből.

"Szeretnék Amerikába utazni, de ugyanakkor félek is tőle" - folytatta gondolatmenetét a dán rendező. "Talán az európai média rossz kommunikációja miatt vélekedem így." "Egyelőre azonban nem utazhatok oda, mivel Amerika nem olyan most, mint lennie kellene".

"Nem hiszem, hogy az amerikaiak rosszabbak másoknál, de azt sem hiszem, hogy jobbak lennének például azoknál a 'bandita országoknál', amelyekről Bush olyan sokat beszél. Úgy vélem, az emberek többé-kevésbé ugyanolyanok mindenhol."

Kutya-díj

A viharos reakciók ellenére, vagy inkább azért, egyetlen díjat mégis hazavihetett a rendező. Igaz, az nem neki, hanem a filmben rövid időre feltűnő kutyának, és a végig látható, krétával rajzolt körvonalának szólt. A három éve alapított, nem hivatalos Palme Dog díjat a legjobb kutyaalakításokért ítélik oda. (Ez szóvicc, a fesztivál fődíja, az Aranypálma a Palme d'Or.)

Az öt angol és amerikai filmkritikusból álló zsűri szerint a kutya, Moses megjelenésével élvezhetőbbé tette a film egészét.

Az aranyveretes nyakörvet Vibeke Windelov nyakába akasztották, aki rögtön tolmácsolta Trier hálás köszönetét a díjért. A Palme Dogot tavaly az a finn Aki Kaurismaki vehette át, aki szintén az amerikai politikát kritizáló nyilatkozataival szította fel a kedélyeket a tengerentúlon.

A kritikusok többsége azonban nem foglalkozott a politikai töltetű villongásokkal. A filmek szempontjából jelentősebb problémának látták azt, hogy sokak szerint az "emberemlékezet óta leggyengébb" Cannes-i fesztivál zajlott idén.