Apám, egy macska és az Isten

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Apámnak tüdőrákja volt. Halála hetében az összes tankönyvi tüneten túl volt: az állandósult, egyre fokozódó köhögési rohamokon, a visszatérő mellkasi fájdalmon, a hónapok óta tartó étvágytalanságából fakadó óriási testsúlyvesztésen. Folyamatosan fáradt volt, nem kérte többé a kezeléseket, csak a fájdalomcsillapítást fogadta el. Túl volt már a hörgőtükrözésen, a CT-vezérelt aspirációs tűbiopszián, a több hónapos kemoterápián. A tudomány végstádiumnak hívja ezt az állapotot.

A János Kórház pulmonológiai osztályán egy kétágyas szobában a plafont üres, megfáradt arccal, öntudatlanul néző apámon a halál jeleit a család is jól látta. Kisírt szemekkel, kétségbeesve kértük az isteni és az emberi segítséget az átjutásához. A doktornő azonban halkan, de határozottan idézte nekünk a hippokratészi esküt: tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami árthatna nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok.

Még annyit mondott, hogy neki orvosként mindent meg kell tennie az élet érdekében. Tudja, hogy minden lépés az úton haladás az út vége felé, de a halál nem siettethet, csábíthat bennünket. Nyugodjunk meg, mondta, Isten tudja a dolgát, senki sem élheti túl a halálát.

Cicero cica 18 évig volt a család kedvence. Krónikus vesebetegsége az utolsó éveiben nagyon megnehezítette mindennapjait. Letargikussá vált, mindig fényes, ápolt szőre összecsomósodott, lehelete elviselhetetlen lett, egyre gyakrabban hányt, a pár hetes kora óta szobatiszta állat mindent összepisilt. Anyám, akinek hű társa lett a cirmos apám halála után, mindent megtett érte. Látta, ahogy megváltoznak az idős állat szokásai, tudta, hogy az állat egyensúlyzavarai, hátsó lábainak fájdalmai a végső időszak kezdetét jelzik.

A veseelégtelenségre és az ennek következtében megjelenő egyéb betegségekre újabb és újabb kezelést írt elő az állatorvos. Az életvidámságát feladó, egyre kevesebbet mozgó, és gyakorta infúzión keresztül felerősített cicának már légzési nehézségei voltak, nehezen feküdt le, még akkor is, ha láthatóan elfáradt. Az erősítő kúrák egyre hatástalanabbak voltak, Cicero állapota nem sokat javult, s ezzel a családi diagnózissal az állatorvos is egyetértett. Azt mondta, szólni fog, ha a cica már nem tud méltó életet élni, ha úgy látja, a fájdalmai elviselhetetlenné teszik mindennapjait.

Egy szép őszi napon állt elő a verdikttel: Cicero olyan állapotban van, amikor nem fog tudni magától enni, inni, az infúziókkal csak ideig-óráig tudja életben tartani.

Elaltatjuk, jó? – kérdezte. Zavarodottságunkat látva hozzátette: a cicák nem tudnak dönteni, nem terveznek, nem gondolkodnak a jövőről. Ne tessék sírni, két injekció az egész. Az első, az altató injekció pont olyan, amilyet korábban a műtétjeinél kapott, elalszik, soha többé nem érez fájdalmat. A második leállítja a légzést és a vérkeringést. Könnyű, fájdalommentes átjutás lesz…

A magabiztos állatorvosra néztem, majd zokogó anyámra: Nyugodj meg, Isten tudja a dolgát!

Budapest, 1962. május 4. Güll Vilmosné, a Dózsa György út 15. szám alatti lakos macskáját vizsgálja Rafai Pál IV. éves hallgató, dr. Kiss Miklós adjunktus és Hegyes Péter szaksegéd (b-j) az Állatorvosi Főiskola rendelőintézetében.
Budapest, 1962. május 4. Güll Vilmosné, a Dózsa György út 15. szám alatti lakos macskáját vizsgálja Rafai Pál IV. éves hallgató, dr. Kiss Miklós adjunktus és Hegyes Péter szaksegéd (b-j) az Állatorvosi Főiskola rendelőintézetében.
Fotó: Bartal Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1964. április 1. Dr. Krasznay Emil állatorvos (b) és Nyíri Elemérné laboránsnő egy újonnan érkezett majom fogazatát vizsgálják. Az Orvostudományi Intézet kutatói Indiából és Afrikából vásárolt majmokon végeznek kísérleteket. Az állatok veséjéből nyert szövettenyészetek viselkedéséből levont következtetések rendkívül fontosak a különböző fertőző betegségek megelőzésében.
Budapest, 1964. április 1. Dr. Krasznay Emil állatorvos (b) és Nyíri Elemérné laboránsnő egy újonnan érkezett majom fogazatát vizsgálják. Az Orvostudományi Intézet kutatói Indiából és Afrikából vásárolt majmokon végeznek kísérleteket. Az állatok veséjéből nyert szövettenyészetek viselkedéséből levont következtetések rendkívül fontosak a különböző fertőző betegségek megelőzésében.
Fotó: Vitályos József / MTI Nemzeti Fotótár
Csanád, 1953. október 4. Veréb János egyéni gazdálkodó parasztot, mintagazdát, a Munka Érdemrend III. fokozatával tüntették ki. A képen: ">Veréb Jánosné segít Temesvári Vilmos állatorvosnak egy birka megvizsgálásánál. Az új kormányprogram ingyenes állatorvosi vizsgálatot biztosít.
Csanád, 1953. október 4. Veréb János egyéni gazdálkodó parasztot, mintagazdát, a Munka Érdemrend III. fokozatával tüntették ki. A képen: ">Veréb Jánosné segít Temesvári Vilmos állatorvosnak egy birka megvizsgálásánál. Az új kormányprogram ingyenes állatorvosi vizsgálatot biztosít.
Fotó: Keleti Éva / MTI Nemzeti Fotótár
Békéscsaba, 1962. december 21. Keliger Lajos állatorvos Krizsán Istvánné, az állatkórház asszisztense segítségével vizsgálja a madarak költözésekor itthon maradt két gólyát. Az árván maradt madarakat gyerekek vitték be az intézménybe, ahol jelenleg a nekik megfelelő hőmérsékleten gondozzák őket. Táplálásukra a helyi vágóhídról naponta kapnak friss húst a madarak, akik természetesen állandó orvosi felügyelet alatt is vannak.
Békéscsaba, 1962. december 21. Keliger Lajos állatorvos Krizsán Istvánné, az állatkórház asszisztense segítségével vizsgálja a madarak költözésekor itthon maradt két gólyát. Az árván maradt madarakat gyerekek vitték be az intézménybe, ahol jelenleg a nekik megfelelő hőmérsékleten gondozzák őket. Táplálásukra a helyi vágóhídról naponta kapnak friss húst a madarak, akik természetesen állandó orvosi felügyelet alatt is vannak.
Fotó: Medveczky László / MTI Nemzeti Fotótár
Tiszaderzs, 1961. szeptember 6. Dr. Lőrinc József körállatorvos Polyák Béláné baromfigondozó segítségével bélférgesség ellen oltja a Szabadság Termelőszövetkezet csirkéit. Lőrinc József két község három tsz-ében 700 szarvasmarha, 4500 sertés és 45-50 ezer baromfi egészségére felügyel és gyógykezeli a beteg állatokat.
Tiszaderzs, 1961. szeptember 6. Dr. Lőrinc József körállatorvos Polyák Béláné baromfigondozó segítségével bélférgesség ellen oltja a Szabadság Termelőszövetkezet csirkéit. Lőrinc József két község három tsz-ében 700 szarvasmarha, 4500 sertés és 45-50 ezer baromfi egészségére felügyel és gyógykezeli a beteg állatokat.
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1965. január 5. Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár egy szöget nyelt szarvasmarhát vizsgál a Csanda-Zalavári-Molnár-Petrikovics-féle elektronikus fémkutató műszerrel az Állatorvosi Egyetem Belgyógyászati Tanszékén. Az új magyar műszerrel a legelés közben lenyelt fémtárgy helye és nagysága rövid vizsgálat után meghatározható.
Budapest, 1965. január 5. Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár egy szöget nyelt szarvasmarhát vizsgál a Csanda-Zalavári-Molnár-Petrikovics-féle elektronikus fémkutató műszerrel az Állatorvosi Egyetem Belgyógyászati Tanszékén. Az új magyar műszerrel a legelés közben lenyelt fémtárgy helye és nagysága rövid vizsgálat után meghatározható.
Fotó: Szebellédy Géza / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1965. január 29. Dr. Zámbori István állatorvos felügyelete mellett kezdik meg csimpánzok napi szokásos kvarcolását, ezzel biztosítva az állatok kondícióját a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az állatkertben az Állatkórház 6 állatorvosa vizsgálja, gyógyítja az állatokat.
Budapest, 1965. január 29. Dr. Zámbori István állatorvos felügyelete mellett kezdik meg csimpánzok napi szokásos kvarcolását, ezzel biztosítva az állatok kondícióját a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az állatkertben az Állatkórház 6 állatorvosa vizsgálja, gyógyítja az állatokat.
Fotó: Molnár Edit / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1966. január 15. Dr. Gráf Zoltán egyetemi tanársegéd egy sérült juhot lát el a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem Állatkórházának sebészetén.
Budapest, 1966. január 15. Dr. Gráf Zoltán egyetemi tanársegéd egy sérült juhot lát el a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem Állatkórházának sebészetén.
Fotó: Patkó Klári / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1955. május 18. Poth György adjunktus (j) egy macskát vizsgál az Állatorvosi Főiskolán.
Budapest, 1955. május 18. Poth György adjunktus (j) egy macskát vizsgál az Állatorvosi Főiskolán.
Fotó: Munk Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Kaposvár, 1963. február 13. A Kicsi nevű ló, a Hintónjáró szerelem 1954-ben készült, színes, magyar filmvígjáték szereplője a kaposvári állatkórházban, ahol tavaly 283 beteg állatot gyógyítottak meg. Az ambuláns kezelések száma is meghaladta a két és fél ezret.
Kaposvár, 1963. február 13. A Kicsi nevű ló, a Hintónjáró szerelem 1954-ben készült, színes, magyar filmvígjáték szereplője a kaposvári állatkórházban, ahol tavaly 283 beteg állatot gyógyítottak meg. Az ambuláns kezelések száma is meghaladta a két és fél ezret.
Fotó: Hadas János / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1954. január 14. Az Állatkert orvosa megvizsgálja egy fiatal bundermajom szívét.
Budapest, 1954. január 14. Az Állatkert orvosa megvizsgálja egy fiatal bundermajom szívét.
Fotó: Gink Károly / MTI Nemzeti Fotótár