Sehová se látók

A Múlt-kép blog a Nemzeti Fotótár szakmai együttműködésével valósul meg.

Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban... Egy olyan korban, amikor mindenféle síkból, legyen az szellemi, erkölcsi, fizikai vagy társadalmi, úgy nőttek gomba módra a néhány centiméternyi, pár méter magasra ácsolt kilátók, erdő nélküli lombkoronasétányok, tavak nélküli hidak, hogy amikor elhangzott a jogosnak tűnő kérdés, hogy ezt azért már mégis hogyan, a válasz, akárhonnan érkezett is, minden szempontból őszintének tűnt: nincs itt semmi látnivaló.

S hogy ez a történet minden kétséget kizáróan jól elhelyezett poentírozása ellenére nem ér véget, az csakis annak köszönhető, hogy ezekben hihetetlen mesebéli lényekkel és képtelen történetekkel teli korban Ivor Ivorson azzal az ötlettel állt elő, hogy épít egy rendes kilátót.

Földje volt, azon dús vegetációjú erdő, ám amikor engedélyért állt sorba, mondták neki, hogy egy kilátó megépítése bonyolult folyamat. Különösen azokban az időkben, amikor a nyersanyagárak az egekbe szöknek, az infláció magasba csapó lángnyelvként éget el minden megtakarítást. Már ahhoz is sok pénzre – és főleg sok kézre – van szükség, hogy a különféle engedélyekre pecsét kerüljön. A pályázatok rubrikáinak útvesztőiben pedig csakis szakértők segítségével haladhat biztonsággal, de azok meg százalékért dolgoznak, és kitöltésre váró nyomtatványból nagyon sok van. És akkor még ott van a tervezési, építési, statikai, használatbavételi engedély, a fakitermelésre vonatkozó szabályozás, erdészeti-vadászati jóváhagyás, valamint a légügyi felügyelet bürokratáival is meg kell küzdenie, nem beszélve az örökségvédelem régészeiről, akik alig várják, hogy valaki ásót nyomjon a földbe. Micsoda kincsek rejtőzhetnek a mélyben, nemde...

Egy kilátót nem lehet csak úgy megépíteni. Úgy biztosan nem, ahogyan Ivor Ivorson kigondolta.

Ivor Ivorson a fejét vakarta. Ilyet akkor szokott tenni, ha valamit nem értett. Úgy érezte, az egész világ felügyeleti szervekből, hitelezőkből, el- és visszaosztó intézetekből áll.

Kiült házának tornácára. Poharába pálinkát töltött. Azt kortyolgatta. Osztott, szorzott, naptárak lapjaiban böngészett, és arra jutott, hogy a hivatalok és pályázatok labirintusából kiérve, a folyamat végén egy mindössze ötvenhét és fél centiméter magas kilátót építhetne. Azt meg nem akart. Ilyen már volt. Azzal a hírekbe sem kerülne be.

Egy pillanatig még arra is gondolt, hogy az ötvenhét és fél centiméterest talán hirdethetné éjszakai kilátóként, így talán kuriózum volna, és hirdethetné úgy, hogy a kilátó, ahol nincsen semmi látnivaló, de ekkor olyan röhögőgörcs fogta el, hogy még a könnye is kicsordult.

Ivor Ivorson így üldögélt hosszú órákon át, elmélkedett, pálinkázott. Észre sem vette, hogy időközben beesteledett. Amikor pedig már semmi nem látott a tájból, bebotorkált a szobába. Lámpát nem gyújtott. Cipőjét lerúgta, és úgy, ahogy volt, ruhástól eldőlt az ágyon, majd álomba merült.  

Visegrád, 1965. augusztus 5. A Finta László formatervező által, az Ikarus 31 típusú autóbusz fődarabjainak felhasználásával tervezett, a Magyar Állam Vasutak Autógépkocsi-üzeme (MÁVAUT) üzemeltetésében lévő panorámabusz első próbaútján turistákkal, a nemrégiben elkészült, a visegrádi Fellegvárhoz és a Nagyvillám-kilátóhoz (Zsitvay-kilátó) vezető Panoráma úton. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal felkészült az idegenforgalomra, így a visegrádi hajóállomástól nyitott panorámabusz viszi fel a hegyre a kirándulókat. Felújították a Nagyvillám-kilátót is, és a tetőteraszán monokuláris távcsövet állítottak fel. Háttérben a Duna folyó
Visegrád, 1965. augusztus 5. A Finta László formatervező által, az Ikarus 31 típusú autóbusz fődarabjainak felhasználásával tervezett, a Magyar Állam Vasutak Autógépkocsi-üzeme (MÁVAUT) üzemeltetésében lévő panorámabusz első próbaútján turistákkal, a nemrégiben elkészült, a visegrádi Fellegvárhoz és a Nagyvillám-kilátóhoz (Zsitvay-kilátó) vezető Panoráma úton. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal felkészült az idegenforgalomra, így a visegrádi hajóállomástól nyitott panorámabusz viszi fel a hegyre a kirándulókat. Felújították a Nagyvillám-kilátót is, és a tetőteraszán monokuláris távcsövet állítottak fel. Háttérben a Duna folyó
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1964. július 20. Nézelődők a Gellért-hegy egyik kilátóteraszáról. Előtérben a Duna folyó és a Szabadság híd, mögötte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Közraktárak és Ferencváros lakóházai
Budapest, 1964. július 20. Nézelődők a Gellért-hegy egyik kilátóteraszáról. Előtérben a Duna folyó és a Szabadság híd, mögötte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Közraktárak és Ferencváros lakóházai
Fotó: Patkó Klári / MTI Nemzeti Fotótár
Kőszeg, 1990. augusztus 13. Egy kisfiú távcsővel nézi a tájat a magyar–osztrák ideiglenes gyalogos-határátkelőhelynél, a hegycsúcson, Írottkőn
Kőszeg, 1990. augusztus 13. Egy kisfiú távcsővel nézi a tájat a magyar–osztrák ideiglenes gyalogos-határátkelőhelynél, a hegycsúcson, Írottkőn
Fotó: Czika László / MTI Nemzeti Fotótár
Pilis, 1981. január 28. Kutyáival túrázó férfi a dobogókői kilátóban
Pilis, 1981. január 28. Kutyáival túrázó férfi a dobogókői kilátóban
Fotó: Kozák Albert / MTI Nemzeti Fotótár
Miskolc, 1970. április 4. Miskolc látképe az Avason lévő tévétoronnyal. Az előző kilátó fából készült, 1956-ban elpusztult. Az új építmény egyben tévétorony, 72 méter magas. 1963-ban épült Hofer Miklós tervei alapján
Miskolc, 1970. április 4. Miskolc látképe az Avason lévő tévétoronnyal. Az előző kilátó fából készült, 1956-ban elpusztult. Az új építmény egyben tévétorony, 72 méter magas. 1963-ban épült Hofer Miklós tervei alapján
Fotó: Bajkor József / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1962. július 9. Érdeklődők távcsöveken kémlelik a fővárost az Uránia Csillagvizsgáló Gellért-hegyen, a Citadellában működő nyári bemutatóhelyén. 1962-től a 80-as évek elejéig működött a nyári bemutatóhely
Budapest, 1962. július 9. Érdeklődők távcsöveken kémlelik a fővárost az Uránia Csillagvizsgáló Gellért-hegyen, a Citadellában működő nyári bemutatóhelyén. 1962-től a 80-as évek elejéig működött a nyári bemutatóhely
Fotó: Mikó László / MTI Nemzeti Fotótár
Lillafüred, 1951. július 9. Két kiránduló a Zsófia-kilátóból szemléli a Bükk-hegység erdejét és a lillafüredi Palotaszálló épületét. A lillafüredi Palotaszállót Lux Kálmán, a kor neves építészének tervei alapján, 1930-ban építették fel, és adták át a vendégeknek. Később a szakszervezeti üdültetésben vett részt az épület
Lillafüred, 1951. július 9. Két kiránduló a Zsófia-kilátóból szemléli a Bükk-hegység erdejét és a lillafüredi Palotaszálló épületét. A lillafüredi Palotaszállót Lux Kálmán, a kor neves építészének tervei alapján, 1930-ban építették fel, és adták át a vendégeknek. Később a szakszervezeti üdültetésben vett részt az épület
Fotó: Járai Rudolf / MTI Nemzeti Fotótár
Tihany, 1954. június 22. Padon, földön ülő leányok nézik a rokkázó asszonyt, mögöttük a Tihanyi Bencés Apátság
Tihany, 1954. június 22. Padon, földön ülő leányok nézik a rokkázó asszonyt, mögöttük a Tihanyi Bencés Apátság
Fotó: Vadas Ernõ / MTI Nemzeti Fotótár
Budapest, 1957. szeptember 24. A Pannónia utcai általános iskola III. C. osztályának tanulói a város panorámáját nézik Gyurjács Ottó tanár vezetésével a Gellért-hegyről, az őszi kiránduláson
Budapest, 1957. szeptember 24. A Pannónia utcai általános iskola III. C. osztályának tanulói a város panorámáját nézik Gyurjács Ottó tanár vezetésével a Gellért-hegyről, az őszi kiránduláson
Fotó: Pálfai Gábor / MTI Nemzeti Fotótár
Miskolc, 1958. szeptember 1. Egy kiránduló élvezi a kilátást a Bükk-hegységben fekvő Látó-kövekről. A miskolci emberek szívesen kirándulnak a szomszédos Görömböly-Tapolcára és a vadregényes Bükk-hegységbe. Vasárnaponként megtelnek a görömbölyi autóbuszok és a lillafüredi kisvasút kocsijai gyógyvízre és a friss levegőre vágyó emberekkel
Miskolc, 1958. szeptember 1. Egy kiránduló élvezi a kilátást a Bükk-hegységben fekvő Látó-kövekről. A miskolci emberek szívesen kirándulnak a szomszédos Görömböly-Tapolcára és a vadregényes Bükk-hegységbe. Vasárnaponként megtelnek a görömbölyi autóbuszok és a lillafüredi kisvasút kocsijai gyógyvízre és a friss levegőre vágyó emberekkel
Fotó: Bereth Ferenc / MTI Nemzeti Fotótár
Nagykevély, 1956. július 1. Kirándulók pihennek a Nagykevély csúcsán, jobbra kilátás nyílik Pilisborosjenő felé
Nagykevély, 1956. július 1. Kirándulók pihennek a Nagykevély csúcsán, jobbra kilátás nyílik Pilisborosjenő felé
Fotó: Fényes Tamás / MTI Nemzeti Fotótár
Mátraháza, 1965. január 19. Kiránduló pár nézi a havas tájat Mátraházán
Mátraháza, 1965. január 19. Kiránduló pár nézi a havas tájat Mátraházán
Fotó: Járai Rudolf / MTI Nemzeti Fotótár