Dömötör
-1 °C
14 °C

Megasztárral és Vízipókkal kísérletezik a NAVA

2008.12.17. 11:53
A Nemzeti Audiovizuális Adattár (NAVA) hiába digitalizált be több százezer műsort és filmet, mert jogi okokból nem volt elérhető a neten. Most két hétig nosztalgikus filmekkel rukkolnak elő, hogy kitalálják, hogyan oldhatnák meg a láthatatlan gyűjtemény problémáját.

Két hétig felhasználóbarát módon működik a 2006-ban elindított Nemzeti Audiovizuális Adattár (NAVA). A magyar tévék műsorát és a magyar filmeket digitalizáló adattár ugyanis hetvenhét magyar filmet, régi filmhíradót és tévés műsort tesz ingyenesen elérhetővé a neten csütörtöktől december 31-ig. A szervezet igazgatója, Kitzinger Dávid elmondta, a karácsonyi szünet hangulatához igazították NAVA oldalára felkerülő filmek és műsorok listáját. Így megnézhetőek lesznek régi magyar filmek, nyolcvanas évekbeli híradórészletek a parlament karácsonyfájáról, Karádi Katalin-sanzonok, és a szeretetben összeborulás jegyében pedig korai Fidesz-Kisz találkozóról készült tudósítás.

Ha nem lennének szerzői jogok

A próbaüzem azonban nem ajándék a kedves internetezőknek, hanem teszt. A NAVA a szorult helyzetéből menekülő útvonalat keresve ugyanis azt próbálja kipuhatolni, hogy mi érdekli a magyar internetezőket, milyen műsorokra van igény, milyen típusú felhasználók jelentkeznek az oldalon.

Mint ahogy arról beszámoltunk, a NAVA nincs könnyű helyzetben. A digitális tartalmak nagy nemzeti könyvtáraként létrehozott szervezet ugyanis a szerzői jogok miatt nem teheti közzé az anyagait. Azokat csak iskolákban, könyvtárakban, közintézményekben elhelyezett NAVA-pontokon lehet megnézni. Ez pedig távol van a könnyed netes szörföléstől, derült ki egy teszttúránk alkalmával, miközben Andika vagy Marika néni szuszogott a fülünkbe.

A netes közzététel miatt a szerzői jogok rendezése ugyanis rendkívül magas költséget jelentenének. Ami mellett a másik probléma, hogy a régi felvételek esetében nem is mindig könnyű megállapítani a jogtulajdonosok személyét.

A jogi problémák iránt érzéketlen, és a szabad hozzáféréshez hozzászokott netezők így viszont csak annyit érzékelnek, a több mint egymilliárd forintból létrehozott és 2004 óta éves szinte több százmilliós költségvetési támogatásból műküdő rendszer láthatatlan, és így értelmetlen.

Próbálkoznak

A most indított programmal azt szeretnék kipuhatolni, milyen fizetős alkalmazásokat dolgozhatnának ki. A bevételt ugyanis a jogok megvásárlására fordíthatnák, így használhatóvá téve egyéb tartalmakat is. Kitzinger szerint a tavaly felvetett, általános fizetős rendszer bevezetésére azonban még nem érett meg az idő.

A hetvenhét műsor kéthetes bemutatása egymillió forintba kerül, ami olcsónak számít, mert a közös jogkezelők (a Filmjus, az Artisjus és az Eji) és a programot támogató intézmények (a TV2, a Duna tévé és a Filmarchívum) kedvezményes árat állapítottak meg a próba idejére.

Nem a szerzői jogok és az ebből következő elérhetetlenség jelentik azonban az archívumépítés egyetlen nehézségét. Az intézmény célja az lenne, hogy egy helyen, mint egy könyvtárban találhassuk meg az összes magyar tévés és filmes produkciót. Az RTL Klub és a köztévé is beintett a NAVÁ-nak, mondván, ők inkább a saját oldalukra töltik fel a műsoraikat, így nem csökkentik a látogatottságukat. A kereskedelmi tévénél még érthető hozzáállás meglepő a közpénzből működő MTV-nél, amely ráadásul külön támogatást is kapott a digitalizáláshoz, igaz, ezt jó ideig másra fordította.

A NAVA mellett ráadásul foglalkozott archiválással a Széchenyi könyvtár és az ORTT is. Igaz ezeken a helyek kevésbé átfogó a gyűjtés.

Önkéntesek

Az évi 240 millió forintból gazdálkodó NAVA jelenleg 250 ezer műsoranyag felvételét digitalizálta be, ami 200 terabájtnyi adatot jelent, mondta Kitzinger Dávid, a digitalizálást végző Neumann Kht. vezetője. Az anyag rendszerezése olyan mennyiségű munkát igényel, hogy foglalkoznak a gondolattal, önkéntesek segítségével végeznék el az alapvető rendszerezési feladatokat.