Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMAz erősek túlélnek, a gyengék elbuknak
További Stenk cikkek
- Az egykori tinisztárt már nem érdekli, hogy mit gondolnak róla
- A magányos díva azt szeretné, ha virágot tennének a vázájába
- A hosszú élet titka a jó minőségű whisky és az ír folkzene
- Frenk új lemeze eklektikus élmény, évtizedek zenéjét öleli fel
- Mindig az elhagyott férfi mutatja meg, hogyan kell szeretni
Nemcsak az utóbbi idők talán legforróbb fesztiválszezonját tudhatjuk magunk mögött, hanem egy olyat is, ami alatt látványos minőségi fejlődés volt tapasztalható a területen – kezdték a Teslában tartott és Fesztiválmatek névre keresztelt szakmázgatást (igazából ennél jóval hosszabb és unalmasabb neve volt), ahol az idei nyarat értékelték a szakma résztvevői.
Abban egyébként a későbbi három kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett, hogy kifejezetten erős volt ez a nyár: a tavalyi esős évszak után rekordévet zárhat a fesztiválipar, és vele a turizmus is. A fesztiválok mára gazdasági szempontból is fontossá váltak itthon, és egyre jobban teljesítünk, amihez bizonyára az is hozzájárul, hogy óriási a verseny, hiszen nagyon sok jó fesztivál van még a régiónkban.
Ami viszont egyeseknek áldás, az másoknak talán átok. Ezt a Balaton Soundnak, a Strandnak és a B my Lake-nek otthont adó Zamárdi polgármestere, Csákovics Gyula is elismerte, aki szerint a helyiek lassan már ugyan megbékélnek a rendezvénnyel, de szélsőséges reakciók (akár fenyegetések is) még azért előfordulhatnak. Sőt, korábban még az északi partról, Tihanyból is érkeztek panaszok, amit aztán a színpadok forgatásával igyekeztek orvosolni.
A balatoni település helyzete egyébként egészen különleges: a mindössze 2700-3000 léleknagyságú város a mintegy 15 ezer fős nyaralóközönségen túl még a fesztiválozókat is vendégül látja, és itt a legnagyobbnak számító Sound esetében például százezres nagyságrendről kell beszélni. Azt egyébként a fővárosi rendezvények (pl.: a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Café Budapest) nevében a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Bán Teodóra is osztotta, hogy minden esetben figyelembe kell venni a helyiek nyugalmát.
És a márkákkal mi van?
A Heineken Hungária nevében Pálfalvi Márta kommunikációs vezetője többek közt arról is beszélt, hogy nem feltétlenül a résztvevőszámok alapján döntik el, melyik rendezvényeket támogatják, olykor szívesen állnak a kisebb fesztiválok mellé is. Itt pozitív példaként az East Fest és az Arany Fácán kapcsolatát említette, amelyben Kelet-Magyarország kedvelt sörét és népszerű fesztiválját párosították. Az ilyen típusú sikeres együttműködések esetén a kisebb rendezvények együtt növekedhetnek a márkával.
Szollár Domonkos a MOL nevében azt mondta, hogy még Magyarország legnagyobb vállalataként sem lenne feltétlenül kötelességük képviseltetni magukat a fesztiválokon, ők azonban a Nagyon Balatonnal egy egész fesztiválsorozatot támogatnak. Nekik egyébként a Telekomhoz hasonlóan nehezebb dolguk van, hiszen a fesztiválokon a fogyasztók kevésbé közvetlenül érintkeznek a termékeikkel, mint mondjuk egy sörmárka esetén. Képviseletükben Rózsa Iván azt is elmagyarázta, hogy például hiába rúg be valaki, mint a szamár, valamelyik telekomos helyszínen, attól valószínűleg sem másnap, sem később nem lesz belőle jobb fogyasztó a cég szempontjából.
Tényleg fesztiválnemzet vagyunk?
A Quimby, Péterfy Bori, a Kiscsillag és a Csík zenekar menedzsere, Tóth Tibor szerint igen:
Ahogy Budapest a romkocsmák városa, úgy Magyarország a fesztiválok országa. A piac tisztulásával párhuzamosan nő a minőség és a fesztiválokon tapasztalható vizuális élmény is, ezek pedig egyszerre szolgálják a fellépők és a látogatók érdekeit is
– mondta.
A Sziget nevében azonban Lobenwein Norbert egy fontos szempontot is behozott a beszélgetésbe: szerinte a növekedés mellett a piac tisztulása is megindult. Az idei szezonban több fesztivál is befuccsolt, elmaradt például a Pannónia Fesztivál, a Hegyalja, a Balatonpark, a C+ fesztivál és népligeti SzeptEmber Feszt is. Ő ezt azzal magyarázza, hogy látva ezeknek a szabadtéri rendezvényeknek a sikereit, sokan belevágnak, majd aztán bele is buknak a szervezésbe.
Arról is beszámolt, hogy a Sziget Szervezőirodával még immár több évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött is számolnak azzal, hogy a legújabb rendezvényeik esetében vagy épp kijönnek nullára, vagy akár tízmilliós veszteségek is előfordulhatnak – mert még épp csak tapogatóznak egy kevésbé ismert területen. Vannak viszont olyanok is, akik nem teszik ezt meg.
Rovataink a Facebookon