Tényleg gyorsabban berúgsz a fénytől?

Az elmúlt években nagy karriert futott be a fény, a szódásszifonban szénsavval feldúsított vodka, amit szörpre kell ráereszteni, majd villámgyorsan lehajtani, mielőtt kimegy belőle a szénsav. Az idei Volt fesztiválon láttuk, hogyan lehet fokozni ezt: az egyik bódénál „szájfényt” árultak, ami annyiban különbözik a fénytől, hogy a szénsavas vodkát nem pohárba, hanem egyenesen a kuncsaft szájába küldik.

Állítólag a fénytől gyorsabban be lehet rúgni, mint a sima vodkától, mert a szénsav miatt erősebben hat a szesz – legalábbis így tartja a szigetes szájhagyomány. De tömény+szénsav receptre épül a főként kamaszlányok által kultivált konyakos pezsgő is – állítólag kettő elég belőle, három pedig csúnya véget tud vetni egy osztálykirándulásnak. Hogy a szénsav tényleg ad-e valami plusz bikát az alkoholnak, azt mindjárt eláruljuk, de előbb Alhohollegendák sorozatunk felvezetéseként vegyük át, pontosan mit csinál a pia a szervezettel.

Meghalni fél liter vodkától

Az alkohol a kémiában olyan szerves molekulát jelent, amelyhez hidroxilcsoport (-OH) kapcsolódik, de az alkoholos italok borszeszt, azaz etil-alkoholt (C₂H₅OH) tartalmaznak – nem keverendő össze a rendkívül mérgező faszesszel, azaz metil-alkohollal (CH₃OH) és a nagyobb szénatomszámú alkoholokkal (például az etilénglikollal, ami a fagyállók egyik alapanyaga). Ha mégis összetéveszti valaki ezeket, annak súlyos következményei lesznek: a metil-alkoholból házilag pancsolt pálinkák szoktak rövid (!) úton vakságot és halált okozni.

Az etil-alkohol (más néven etanol) nagyjából tíz százaléka a gyomorból szívódik fel, a többi a vékonybélből (bár van egy minimális felszívódás a száj nyálkahártyáján keresztül is) – hogy milyen ütemben, az erősen függ a gyomor tartalmától és ürülési sebességétől. Ha zsíros és fehérjékben gazdag ételekre iszunk, kevesebb alkohol szívódik fel, mintha éhgyomorra tesszük ugyanezt. Egy felhajtott ital után a vér alkoholszintje körülbelül háromnegyed-egy óra múlva éri el a csúcsértéket – persze, ha ebben az egy órában iszunk még alkoholt, tovább nő.

Az alkohol hatását nagyjából 0,3 ezrelékes véralkoholszintnél érezzük meg, és cirka 0,8 ezrelékig tart a kellemes szalonspicc: a gátlások felszabadulnak, ellazulunk, jókedvünk lesz, évődünk a pincérnővel. 1-1,2 ezrelék körül kezdődnek a kisebb mozgászavarok, a reflexek lassulása és a hangulati változások – ez utóbbi nagyon személyiségfüggő. Van, aki jámbor bocivá issza magát, van, aki őrjöngő vadállattá – e sorok írója például külső megfigyelők szerint pajzán nagybácsivá szokta. Apropó, a libidó növekedése is jellemző hatás, ami nagy kitolás, mert a teljesítőképesség ugyanakkor csökken az alkohol hatására.

1,8-2,0 ezreléknél – addigra már egy kiadós hányás is esélyes – már az addigra látványos mozgás- és egyensúlyzavarok mellett megjelenik a tudatzavar, összefüggéstelen gondolatok, később levertség, majd aluszékonyság. 3,0-3,5 ezrelék körül jön a kóma és légzészavarok, 4 ezrelék fölött pedig halál.

A fenti értékek közelítő átlagok, mert a hatások jelentkezése egyénenként változó, és nagyon sok mindentől függ – kortól, testsúlytól, enzimrendszertől, de nemtől és rassztól is. A nők ADH enzime általában gyengébb, ezért könnyebben berúgnak. Az ázsiai embereknél pedig nemtől függetlenül, genetikailag gyenge ez az enzim – vagy akár teljesen hiányzik –, ezért ők is hamarabb asztal alá esnek, mint az európaiak.

De az sem mindegy, milyen gyorsan küldjük le a feleseket – két éve egy 19 éves brit fiú meghalt fél liter vodkától, amit húsz perc alatt ivott meg fogadásból. 2003-ban viszont egy lett férfi a 7,22 ezrelékes véralkoholszintet is túlélte, bár az orvosai nem értették, hogyan. Aki szeretné megtudni, mennyi italtól milyen ütemben részegedik le, talál a neten alkoholszintkalkulátorokat. A HaziPatika.com kalkulátorán például így néz ki, ha egy 75 kilós férfi kimegy a Szigetre és este hattól éjfélig óránként iszik egy üveg sört:

A rendszeresség veszélyes

Mivel az etil-alkohol jól oldódik, a szervezet minden részébe eljut – így a tüdőbe és a vesékbe is, ahol a megivott etanol egytizede változatlan formában távozik (vagyis kilélegezzük és kipisiljük). A maradék kilencven százalék viszont komolyan megdolgoztatja a májat, ahol a már említett ADH (alkohol-dehidrogenáz) enzim acetaldehiddé (C₂H₄O) bontja az etil-alkoholt. Azt az ADLH (aldehid-dehidrogenáz) enzim bontja tovább ecetsavvá (CH₃COOH), az ecetsav pedig tovább oxidálódik a szervezetben szén-dioxiddá és vízzé. A máj alkoholbontó képessége óránként nagyjából 0,15 ezrelék, de ez függ az elfogyasztott italmennyiségtől is. Az acetaldehid erősen sejtkárosító hatású, a bomlás közben pedig szabadgyökök is kialakulnak, ezért sérülnek az alkoholtól legjobban a máj sejtjei.

Az alkohol pontos hatásmechanizmusában még mindig akadnak feltérképezetlen területek. Azt tudjuk, hogy a gamma-amino-vajsav (GABA) nevű ingerületátvivő anyag receptorait serkenti, a glutamát receptorait pedig gátolja. Az előbbi hatása néhány nyugtatóéhoz hasonló kellemes ellazulás, utóbbi eredményeként pedig memóriazavarok léphetnek fel (ezért van az, hogy egy kiadós részegségre másnap nem emlékszünk tisztán). A jókedv és a hangulatváltozások mögött az áll, hogy az alkohol ideiglenesen növeli az agy szerotonin- és dopaminszintjét – különösen ott, ahol a jutalomközpont van (többek között ez az oka a függőség kialakulásának).

A tartós alkoholfogyasztás hosszú távú hatásai főként a máj és az idegrendszer károsodásaiban jelentkeznek – az előbbiben azért, mert a májban bomlik le az etanol, az utóbbiban azért, mert a sejtjeink közül az idegsejtek regenerációs képessége a legrosszabb. Kialakulhat májzsugor, zsírmáj, közvetve pedig májrák is, de mivel az alkoholfogyasztás növeli a trigliceridszintet, a hasnyálmirigy is begyulladhat. Az idegrendszeri zavarok eredménye általában elbutulás, a beszűkült érdeklődés, esetenként paranoia, hallucinációk és a Korszakoff-szindróma nevű emlékezetzavar. Mindehhez nem is kell sokat inni, inkább a rendszerességen van a hangsúly: tíz éven át napi egy deci tömény, fél liter bor vagy három üveg sör már szinte garantálja a májzsugort.

Napi kis adag alkohol viszont jó hatással is lehet a szervezetre – hogy mekkora ez a dózis, ez személyenként változik, átlagosan nagyjából egy deci bornak felel meg. Ekkora mennyiség javítja az emésztést és csökkenti néhány szív- és érrendszeri betegség kockázatát. Szóval ahogy Paracelsus, a XVI. századi tudós mondta: a mennyiség teszi a mérget.

A fény tényleg üt

Paracelsussal vissza is térhetünk a fényhez, ugyanis a toxikológia atyjaként is emlegetett tudós volt az, aki először kísérletezett a víz szén-dioxiddal való telítésével. Persze a szénsavas ital csak jóval később, a XIX. században jelent meg az ipari termelésben, Magyarországon pedig Jedlik Ányos készített először olyan gépet, ami szénsavval dúsította a vizet. Majd eltelt röpke másfél évszázad, és a fiatalok szénsavas gabonapárlattól álltak be a szigeti porba, mint a gerely.

A fény legendája pedig igaz: tényleg gyorsan be lehet tőle rúgni, és tényleg a szénsav miatt – mondja Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának osztályvezető főorvosa. „A szénsav ingerli a gyomornyálkahártyát és fokozza a helyi vérbőséget. Ennek hatására az alkohol gyorsabban szívódik fel a gyomorból, és a hatását is előbb érezzük, akár már négy-öt perc után. Ha nappal kezdünk fényt iszogatni, könnyen lehet, hogy az esti buliból már nem lesz semmi” – magyarázza a toxikológus.

A hatás minden szénsavas alkoholos italra igaz, tehát a frissen csapolt sör is jobban hat, mint az, amiből már kiment a szénsav. A fény azért tud nagyot ütni, mert tömény. A tömény italok normális esetben úgy irritálják a gyomor nyálkahártyáját, hogy lassítják a felszívódást, ezért a 20-30 százalékos alkoholtartalmú italok szívódnak fel a leghamarabb – ezt a jelenséget bőven ellensúlyozza, ha a vodkát szénsavval nyakaljuk.

Napi négy-öt plusz beteg

Zachernek és kollégáinak egyébként Sziget alatt több dolguk van, mint más napokon. „Mi csak szigeti veszedelemként emlegetjük ezt a hetet. Naponta négy-öt plusz beteget kapunk – mondja a toxikológus. – Ők csak azok, akik bekerülnek, mert már annyira súlyos esetek, hogy a helyszíni kollégák nem tudják ellátni őket. De ezt a négy-öt embert a szokásos romkertes-zöldpardonos felhozatalon felül értem. Pár napja ügyeletes voltam, este tíz és hajnali három között hat, huszonöt év alatti fiatalt hoztak be alkoholmérgezés miatt. Ez most több lesz. És Szigettől függetlenül minden héten van egy-két hülyegyerek, aki annyira berúg és bedrogozik, hogy aztán pár napig lélegeztetnünk kell.”

Zacherékkel jó kapcsolatban vannak a szigetesek, ezért esélyes, hogy aki nagyon kiüti magát a fénytől vagy mástól, az hozzájuk kerül. „Itt vagyunk folyamatosan a hét 168 órájában, szeretettel várjuk a szigeteseket. Persze azt nem árt tudni, hogy mire ideér valaki, le szokott esni a karszalag a kezéről” – mondja a főorvos.

Szóval csak óvatosan a fénnyel, egy hetijegy is bánhatja, ha jobban berúgunk, mint szeretnénk. Az Alkohollegendák sorozatot holnap folytatjuk, kiderítjük, hogy a meleg és a mozgás hogyan befolyásolja az alkohol hatását.