Holtrészegnek lenni színjózanon

Mint sorozatunk felvezetésében írtuk, rengeteg tényezőtől függ, hogy egy alkoholos ital mennyire üti meg az embert: befolyásolja ezt többek között a testsúly, a nem, a rassz és a szervezet enzimrendszere, de az sem mindegy, hogy éhgyomorra iszunk vagy zsíros ételekre. A lelkiállapot is kihat az italozásra, annyira, hogy akár józanon is érezheti magát részegnek az ember.

A jelenség neve placeborészegség, az elmúlt évtizedben több pszichológiai kísérlet is megpróbálta feltárni. A legtöbbet idézett és leghíresebb ilyen kísérlet az új-zélandi Wellingtonban található Victoria Egyetemen zajlott 2003-ban, eredményét pedig a Psychological Science-ben publikálták.

A kamu vodka ereje

Az új-zélandi kutatók bárpultnak rendeztek be egy helyiséget és látszólag bontatlan üvegeket nyitottak, ezekből töltöttek a kísérletben részt vevő 148 egyetemista egyik felének tiszta tonikot, másik felének vodkás tonikot. Legalábbis ezt mondták, de valójában a vodkásüvegekben is tonik volt. Így egy gramm alkohol sem jutott a vizsgált személyek szervezetébe, viszont felük azt hitte, hogy alkoholos koktélt iszik, egyiket a másik után.

Az egyetemistáknak iszogatás közben filmet és képeket kellett nézniük, majd elolvastak egy szöveget, ami tele volt a filmre és a képekre utaló, megtévesztő információkkal. Ezután ki kellett tölteniük egy kérdőívet, amivel a kutatók azt mérték, hogy mennyire sikerült megtéveszteni az alanyokat.

A kérdőívek kiértékelésekor kiderült, hogy a kamu vodkát fogyasztókat sokkal jobban befolyásolta az olvasott félrevezető szöveg, mint azokat, akik úgy tudták, csak tonikot isznak. Ráadásul a placeborészegek biztosabbak voltak válaszaik helyességében – a hibás válaszokéban is.

Egyensúlyzavarok is

A kérdőívben rákérdeztek olyan tárgyakra is, amik nem szerepeltek a szövegben, és ebben ugyanolyan jól teljesítettek az álvodkaivók, mint józan társaik. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkoholfogyasztás elhitetése nincs hatással az emlékezet nem szociális elemeire. Az eredmények alátámasztották azt a korábbi elméletet, miszerint a placeborészegség nincs befolyással magára az emlékezőképességre, de növeli a hajlandóságot arra, hogy a személy elfogadjon külső szuggesztiókat.

Amikor a kísérlet után megmondták az egyetemistáknak, hogy a vodkásüvegekben is tonik volt, legtöbben általános megdöbbenéssel fogadták. Mint mondták, néhány pohár után érezték az alkohol hatását, néhányuknál egyensúlyzavarok is jelentkeztek.

A jelenséget több hasonló kísérletben is észlelték, például az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékén is igazolták. A tanszéken Cziboly Ádám és Bárdos György vezetésével végeztek egy kísérletet három éve, ott arra jutottak, hogy az első négy kör feles hatása főleg placebohatás, nem az alkoholé.

Nemcsak a tudomány figyeli érdeklődéssel a placeborészegséget. A főiskolákon állandó poénforrás röhögni a józan részegeken, és mióta YouTube létezik, a káröröm is megosztható. A Princetonon például egy buliban alkoholmentes sört csapoltak – persze a fogyasztók nagy része azt hitte, valódi sört iszik:

Fordítva nem megy

Persze erősen egyénfüggő, hogy kire mennyire hat az álalkohol. Vannak, akik négy alkoholmentes sörtől már kásásan beszélnek és dülöngélnek, ha azt hiszik, alkoholos sört isznak, mások csak állnak csodálkozva, hogy mennyire jól bírják a szeszt. Állítólag a híres scifiíró, Isaac Asimov – aki nem bírta jól az alkoholt, és néhány emlékezetes esetet leszámítva egész életében absztinens volt – társaságban többször is említette, hogy italozó emberek között ő is elkezdi részegnek érezni magát.

Bár ezt még senki nem vizsgálta, a placeborészegség ereje valószínűleg attól is függ, hogy mit iszunk. Legalábbis azt gyógyszervonalon több tanulmány is megállapította, hogy minél drágább álgyógyszerrel kezeli valaki magát, annál erősebb a placebohatás. Könnyen lehet, hogy placeboszeszként egy méregdrága kamu vodka is jobban hat, mint egy olcsó alkoholmentes sör.

A placeborészegség egyébként csak egy kis része azoknak a kísérleteknek, amik az alkoholhatás és a lelkiállapot közti összefüggéseket kutatják. Folynak kutatások arra vonatkozóan is, hogy az aktuális közérzet, a tudatalatti és egyéb szociális és pszichológiai körülmények hogyan befolyásolják a részegséget. Egy skandináv tanulmány néhány hete világított rá arra, hogy akiben sok az elfojtott düh, részegen hajlamosabb erőszakosan viselkedni.

Végül fontos megjegyezni, hogy a placeborészegség fordítva nem működik: aki alkoholos italokat iszik, de alkoholmentesnek véli azokat, nem marad józan. Az alkohol elég erős méreg ahhoz, hogy éreztesse a hatását, akár tudunk róla, hogy azt isszuk, akár nem.

[A sorozat előző részei:
Alkohollegendák I. – Tényleg gyorsabban berúgsz a fénytől?
Alkohollegendák II. – Melegben gyorsan berúgok, de kitáncolom
Alkohollegendák III. – Vodkás tampon fenékbe, tömény a szembe
Alkohollegendák IV. – Miért kapunk áramütést a szigetes sörtől?
Alkohollegendák V. – Borra sör meggyötör?]