Elkéstem a munkából, de legalább leteszteltem, hogy milyen hamar érnek ki a mentők, ha életet kell menteniük. Mit tippel?
Ma végre nem kell a bocs, hogy késtem, de dugó volt a metróban típusú kifogásokra hagyatkoznom. Ma van egy valódi kifogásom arra, hogy miért is nem értem be kilencre. Mentőt hívtam egy ismeretlenhez, aki rosszul volt a VII. kerületben. Hogy miért fontos ez? Hát mert le lehet tesztelni, hogy mekkora a túlélési esélyünk, ha a belvárosban nyilall belénk valami. És a valami itt lehet egy kezdődő szívinfarktus vagy egy későn fékező Skoda Octavia is.
Nos, a mellkasi fájdalomra panaszkodó járókelőhöz a telefonhívás után 7 perc 23 másodperccel érkezett ki a mentő. Ráadásul rögtön egy Mobile Intensive Unit névre keresztelt rohamkocsi jött, ahogy egyébként a szívinfarktus gyanúja esetén szokás.
Ezzel a mentők 1 perc 15 másodpercet javítottak az én személyes rekordomon, amikor öt éve a Deák közelében egy kecses mozdulattal darabokra törtem az alkarom. Mondjuk akkor még működött a kárpitos az Anker köz sarkán, ezért amikor a mentők megérkeztek, egy neobarokk kereveten hevertem, mint aki megfáradt kicsit a fürjtojással töltött tevesült fogyasztásában valami római lakomán. De ez már egy teljesen másik történet.