Most jött el az a pillanat, amikor számot kell adnom
Én világéletemben, na jó, legalábbis a kilencvenes évek közepéig azt hittem, hogy a biliárd az egy olyan játék, amelyben
- nincsenek lyukak
- nincs rengeteg mindenféle színű golyó
- pláne nem is számozzák azokat.
Amit mi biliárdként ismertünk ugyanis, a dél-alföldi kocsmakultúrából, abban három golyó volt (egy piros és két fehéres vaníliaszínű, utóbbi egyike pöttyel), és öt kis izé az asztal közepén, amit mi fának neveztünk, őszintén megmondom, nem tudom a hivatalos nevét.
Ezenkívül volt még a rex, egy gombával, egy piros és sok fehér golyóval, amik mind kisebbek voltak a biliárdgolyóknál, és gyerekkoromban elsősorban a munkahelyi SZOT-üdülőben, a Pap-szigeten űzhettük évi egy-két hétig, jó tíz éven át. És amikor nagyobb lettem, mindig nevettem, hogy milyen gyerekes is ez a rex-dolog az igazi biliárdhoz képest – ebben a hitemben aztán a kilencvenes években egy Hobo-sor is megerősített, miszerint az igazi biliárd nem ócska rex; a többire nem emlékszem, vagyis csak arra, hogy volt még benne szó szexről is.
Majd, már szintén a kilencvenes években, elkerülve a Dél-Alföldről, rá kellett jönnöm, hogy szűkebb-tágabb hazám a szőkített olaj, a pancsolt bor, az útszéli prostikultúra, továbbá Grecsó Krisztián és Kiss Ottó és Darvasi László mellett adott még valami exkluzívat ennek a lángoktól ölelt kisnek. Ezt az általam ismert biliárdot (fás biliárdot vagy karambolt, ahogy mifelénk hívják), amiről, ahogy kiléptem a Kecskemét-Szeged-Debrecen háromszögből, sehol senki nem hallott, akkoriban, a kilencvenes évek közepén már mindenhol a pool ment, sznobabb helyeken egy-két snooker asztallal tuningolva.
És ma megvilágosodtam, mint egyszeri Pozsgay Imre önnönmaga antikommunizmusáról. A nemzeti hírizé délelőtti nézettségét duplájára növelő pillantásommal észrevettem ugyanis, hogy Békéscsabáról jelentkeznek be, ahol valaki épp arról beszél, hogy hungarikummá kellene nyilváníttatni a „magyar biliárdot”. Hogy magyarnak hívják, azt most hallom először, de egy füst alatt meg is tudtam róla, hogy valójában német-olasz eredetű, és azt is, hogy országos bajnoksága van, verseny- és etikai szabályzattal, meg minden ilyen komoly dologgal.
Ettől függetlenül viszont elsőre megdöbbentem, hogy ebből hungarikum lehetne. De miután megnéztem a hungarikum-listát, amin 126 tétel van a moha tikverőzéstől a pozsonyi (!) kiflin át Puskás Ferenc életművéig, arra jutottam: miért épp a fás-karambolos-magyar biliárd ne lenne hungarikum. Ön mit gondol?