A törökök nem jöttek Pestre, de így is okosabbak lettünk
Nem váratlan nézeteltérés miatt maradt el a török külügyminiszter budapesti látogatása csütörtökön, hanem azért, mert a rossz idő miatt nem kockáztatta meg a török delegáció a repülőutat – derült ki a Külügyi és Külkereskedelmi Minisztérium válaszából.
Így elmaradt a sajtótájékoztató is, amin Szijjártó Pétertől a török-orosz összeveszés miatt bonyolultabbá váló keleti nyitásról kérdeztük volna. A tárca viszont készséggel válaszolt kérdéseinkre – amelyekben az elütéseket utólag kozmetikáztuk, hogy okosabbaknak tűnjünk:
- A szíriai rendezés előfeltétele, hogy nemzetközi megegyezés legyen a béketeremtés forgatókönyvéről. Törökország és Oroszország elképzelései azonban élesen különböznek egymástól, amit a Szíriában szolgálatot teljesítő orosz légierő vadászbombázójának november 24-i lelövése is jelez. Magyarország Törökországgal együtt a NATO tagja, így szövetségesként is érintett az ügyben. Az orosz vagy a török fél álláspontja áll a magyar kormány véleményéhez közelebb? Oroszország Bassar Aszadot a rendezéshez pozitívan hozzájáruló szereplőnek tartja, Törökország viszont mielőbb eltávolítandó erő képviselőjének, aki ráadásul az Iszlám Állammal is együttműködik. Oroszország viszont azt állítja, hogy a török vezetés az, aki együttműködik az Iszlám Állammal, a terrorszervezet illegális olajkereskedelmét segítve. A vita nem csak NATO-tagként fontos, de azért is, mert amíg nincs megegyezés Törökország és szövetségesei, valamint Oroszország között a szíriai rendezésről, addig az EU újabb menekültáradattal számolhat.
KKM: A magyar kormány egyetért a német kancellárral abban, hogy a szíriai konfliktust csak az összes szereplő bevonásával lehet megoldani. A rendezés érdekében pedig az Európai Uniónak és a transzatlanti közösségnek Oroszországgal is szorosabbra kell fűznie az együttműködést. Lépésről lépésre kell haladni, az első lépés az, hogy minden érintett félnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie, ezt követően kell dönteni arról, hogy a konfliktus lezárása után kik vezessék Szíriát.
- Van a magyar félnek konkrét álláspontja arról, hogy ki az, az orosz és a török fél közül, aki biztosan, semmilyen formában nem működik együtt az Iszlám Állammal?
- Elegendőnek tartja Magyarország az eddigi török erőfeszítéseket, amelyeket Törökország a menekültáradat lassítása érdekében tett?
Az Európai Unió akkor cselekszik helyesen, ha biztonságának szavatolását nem mástól várja, hanem maga gondoskodik róla. Álláspontunk szerint az illegális bevándorlással kapcsolatban a legfontosabb a külső határok védelme, azonban ez mind ez idáig nem történt meg. Görögország nem védi meg a schengeni zóna külső határát. Igaz, hogy ennek a feladatnak az ellátása a hosszú tengeri határszakasz és a szigetek miatt valóban nem könnyű, de nem is lehetetlen. Ha Görögország erre egyedül nem képes, akkor el kellene fogadnia a nemzetközi segítséget, azonban Görögország erre nem hajlandó. Így egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy a schengeni zóna déli határa Görögország északi határára tevődik át. Mindez törvényszerű következménye annak, hogy Görögország továbbra sem veszi ki a részét a schengeni kötelezettségekből.
- A török kormányfő szerint az EU-val kötött hárommilliárd eurós megállapodás a menekültáradat lassításával kapcsolatban csupán csak az EU politikai akaratnyilvánításának jele, az összeg nem elegendő a feladatok ellátására. Hitelesnek tartja Magyarország a török adatokat, amelyek szerint jelenleg 2,2 szíriai menekült él Törökországban és eddig 10 milliárd eurót költött a török állam a helyzetük kezelésére? Készen áll Magyarország a maga részéről az EU-török megállapodáson felül újabb összegeket fordítani a Törökországba menekült szíriaiak ellátására? (Ez nyilván EU-s megállapodáson múlik, a kérdés, hogy Magyarország támogatna-e egy ilyen kezdeményezést.)
A magyar álláspont egyértelmű, a problémát ott kell kezelni, ahol kialakult. A menekülteknek a szülőföldjükhöz közeli menekülttáborokban kell emberhez méltó körülményeket teremteni, hogy a konfliktus lezárása után visszatérhessenek a hazájukba. Ezért Magyarország azt javasolta, hogy az Európai Unió vegye ki a részét a Szíriával határos országokban a menekülttáborok finanszírozásából, így a menekültek jobb körülmények között élhetnének, jobb ellátásban részesülnének, és nem kellene elindulniuk az életüket kockáztatva Európa felé.