Mintha apró ékszerek lennének, pedig csak hangjegyek. Lebilincselő videó az 500 évvel ezelőtti kottanyomtatásról
![earlymusicprinting.jpg.0dc9805cb53b63f94f3b1f3e9ba9901c](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1113/11130/111307/11130769_8d97c7ac7fce5e89d87c9a9f40c79cfa_wm.jpg)
Tegnap volt egy poszt zenetörténeti sorozatunkban a feleséggyilkos olasz Tromboncinóról, aki aztán kegyelmet kapott a mantovai hercegtől, olyan szép frottolákat írt.
Na és ebben a cikkben szóba kerültek a reneszánsz zenekiadók, akik épp olyan elkeseredett harcot vívtak egymással, épp úgy meglovagoltak egy-egy sikeres stílust és épp úgy átverték a vásárlót mint ahogy azt a maiak teszik. Természetesen akkor még nem cédéket dobtak a piacra, csak kottákat, amiket az alig néhány évtizeddel korábban feltalált nyomdagéppel sokszorosítottak.
Fazekas Gergely ajánlotta ma figyelmembe ezt a tavaly készült videót, amely megmutatja, hogyan is zajlott a kottanyomtatás akkoriban.
Persze a könyvet kiadó betűszedők munkája sem volt egyszerű, de ahol a kottafejeket és más jeleket az öt vonalra kellett pontosan nyomtatni, úgy hogy alatta a szöveg is stimmeljen, ott aztán szükség volt a figyelemre! Eleinte háromszoros nyomtatással készítették a kottákat: előbb a vonalak, aztán a fejek, végül a szárak kerültek a papírra.
A kottanyomtatás kicsit matek volt, kicsit művészet, vagyis pont olyan mint a zene. Na és épp olyan élvezetes követni a születésüket, mint a zenéét!
Még több zenetörténeti érdekességért kövessék zenetörténeti sorozatunkat!