Dunszt vagy kunszt
Etetni kell a bestiát, tudja ezt régóta minden jó háziasszony. A nyári befőzési szezon – az életre szóló projekt fontos része – pedig elindult!
Bár régen minden jobb volt, egy Fortepanon őrzött fotó a bizonyíték, hogy dédanyáink között is akadt figyelemzavaros házitündér. Vagy merész újító, aki újraértelmezte a befőzést.
A két világháború közötti korszak népszerű és hagyománytisztelő gazdasszonya volt a híres színészdinasztiából származó Vízvári Mariska, az ő kamrájban nem készülhetett a fenti fotó.
A két világháború közötti korszak filmjeinek kedvenc erélyes anyja, kiállhatlan anyósa, mindenkit férjhez adó nagynénije a rádióban és a Szinházi Életben is rendszeresen szerepelt receptjeivel. Az évek során több átdolgozást és kiadást megért A konyha művészete című szakácskönyve a harmincas években jelent meg először.
A dunszt vs nem dunszt korszakos konyhacsatában nem érdektelen, hogy ő melyik oldalon állt.
Fontos, hogy csak szép, ép, érett, de ne túlérett gyümölcsöt vegyünk, hogy gondosan megtisztítsuk, jól megmossuk őket és hogy légmentesen lekössük az üvegeket.
És most még egyet. Aki teheti, ne dunsztolja a befőttet, hanem tegye melegítőkosárba, dunyha köze.
Én mindig így csinálom, és sohase romlik el a befőttem. Anyám is, nagyanyám is így tette el a gyümölcsöt. Van két nagy dunyhám, amit csak erre a célra használok. Az egyiket beleteszem a nagy ruháskosárba; a befőttet, lekötve, azon forrón, ahogy beleöntöttem az üvegbe, belerakom a dunyhával kibélelt kosárba, a másik dunyhával letakarom és 24 óráig így hagyom állni a konyha egyik sarkában. Másnap kiszedem – még meleg! – és a kamrába állítom. Amíg unokáim nem voltak, kétéves befőttjeim is voltak. Tessék megpróbálni! Nem bánják meg!”
– győzködte Vízvári Mariska a Szinházi Élet olvasóit.
És jöjjön Mariska egyik évtizedes próbát kiállt recept, az eperbefőtté. Ha nincs melegítőkosara, kidunsztolhatja!
Egy kiló szép, piros, de nem túlérett epret megtisztítok, megmosok több vízben és szitára teszem; 80 deka cukorból nem túl sűrű szirupot főzök, beleteszem az epret, egyet forrni hagyom a szirupban, azután a tűzről levéve az edényt, vaslapra állított befőttes üvegekbe öntöm egész forrón; kis szalicilt és egy karika citromot teszek rá, azután bekötözöm. Melegítő kosárba teszem, vagy ha az nincs, kidunsztolom.”
