60 éve verték láncra a jugoszláv kutyát

Josip Broz, aki a Tito nevet csak később vette fel, horvát és szlovén szülők gyereke volt, mégis leginkább a szerbek dicsőségére szolgált Jugoszlávia, aminek 35 éven át ő volt a vezetője. Sztálin megpróbálta megölni, Rákosi gyűlölte, Nagy Imre tőle kért segítséget, a szocialista országok irigyelték, ő maga pedig Nobel-békedíjat akart. Kommunistákkal napozott az Adrián, de amerikai elnökökkel és színészekkel is szívesen pózolt a sznob, de ízléstelen vezető. 60 éve lett Jugoszlávia elnöke az „imperialisták láncos kutyája”.

Titónak 14 testvére született, de csak öt élte túl a második világháborút. Jobbra a sebesült Josip Broz Tito látható Ivan Ribarral Délkelet-Boszniában a legfőbb jugoszláv partizán erőknél, 1943 nyarán. (Fotó: AFP)

„Előjáték a támadáshoz” – Tito, a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács vezetője a németekkel vívott harc szünetében a kutyájával fürdik 1944-ben. Ekkor a németek egyre fokozódó csapásai elől Tito elmenekült, de a szovjet hadsereg segítségével 1945-ben győztesen került ki a háborúból. (Fotó: Ipc Magazines/picture Post / Europress / Getty)

„Tito, halld meg a tengerpart kiáltását” – kb. így lehet lefordítani a horvát lányok üzenetét az 1946. május 1-i ünnepségen. (Fotó: Nat Farbman. / Europress / Getty)

1945. március 7-én a Tito-Šubašić megállapodás alapján Tito vezetésével felállt az ideiglenes kormány. Tito, mint népfelszabadító ekkor nagyon népszerű volt. A novemberi választásokon természetesen a kommunisták győztek, és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. Tito miniszterelnök és külügyminiszter lett.

1945. március 7-én a Tito-Šubašić megállapodás alapján Tito vezetésével felállt az ideiglenes kormány. Tito népfelszabadítóként ekkor nagyon népszerű volt. A novemberi választásokon természetesen a kommunisták győztek, és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. Tito miniszterelnök és külügyminiszter lett. (Fotó: John Phillips / Europress / Getty)

1953. január 14-én Tito marsall váltotta Ivan Ribart az elnöki székben, és ő lett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság első számú vezetője. 1953. március 1-én tiszteleg brit katonáknak, mielőtt elhagyja Angliát. (Fotó: Reg Speller / Europress / Getty)

Tito elefánton nyargal 1955-ben. Az elnök 1970-ben Indira Gandhitól kapott egy kétéves elefántot, Sonyt, aki 2010-ben pusztult el. (Fotó: James Burke / Europress / Getty)

1955-ben John Foster Dulles amerikai külügyminiszterrel tárgyal Kelet-Európa és a Szovjetunió viszonyáról. A szovjet vezetők és kelet-európai csatlósaik az ötvenes években az „imperialisták láncos kutyájának” nevezték Titót, mivel ő olyan szocialista rendszert akart, ami nem függ teljes mértékben Moszkvától. Sztálin több merényletet is megkísérelt ellene, Rákosi Mátyás pedig Titót használta fel ürügyül arra, hogy pártbeli riválisait koncepciós perekkel félreállítsa (pl. Rajkot és Kádárt), ráadásul a jugoszláv agressziótól rettegve az 50-es évek elején elszórt 7 milliárd forintot 1500 betonból, fából és téglából összedobott lőállásra, harcállásra és tankcsapdára. Ettől függetlenül Tito tekintélye keleten és nyugaton is nőtt. (Fotó: Thomas D. Mcavoy / Europress / Getty)

1956. júniusban oroszok gyűlnek, hogy köszöntsék a jugoszláv marsallt. Sztálin halála után Tito és az oroszok között megenyhült a kapcsolat. Az 1956-os magyar forradalmat viszont támogatta Tito, és annak leverésekor Nagy Imréék a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekültek. A követséget megfigyelték, és egyszer egy ablakon be is lőttek, megölve egy bajszos embert, akire azt hitték, hogy Nagy Imre. Végül a követséget elhagyó Nagyékat csellel elfogták. (Fotó: Lisa Larsen / Europress / Getty)

Tito és Aleksandar Rankovic 1957. január 31-én vadászat előtt a szerbiai Bélamajorban (Fotó: Keystone / Europress / Getty)

A 68 éves Josip Broz Tito, szájában hosszú filteres cigarettával 1960-ban. A század elején először vonzódott az elegancia iránt, ezért pincér akart lenni, aztán mégis lakatosnak tanult.

A 68 éves Josip Broz Tito, szájában hosszú szipkás cigarettával 1960-ban. A század elején először vonzódott az elegancia iránt, ezért pincér akart lenni, aztán mégis lakatosnak tanult. (Fotó: Hulton Archive / Europress / Getty)

Titót 1960-as amerikai látogatásán ellentüntetők fogadták. A táblákon többek között az olvasható, hogy: „Tito Moszkva trójai lova”, „Tito itt van, veszélyben az államkincstárunk”, „Tito egy vörös csörgőkígyó”, „Tito amerikai pilóták gyilkosa”. (Fotó: Robert W. Kelley / Europress / Getty)

Tito éppen vicces mesél Gamal Abdul Nasszer egyiptomi elnöknek a New York-i jugoszláv nagykövetségen az ENSZ Közgyűlése alatt 1960. szeptember 28-án

Tito éppen viccet mesél Gamal Abdul Nasszer egyiptomi elnöknek a New York-i jugoszláv nagykövetségen az ENSZ Közgyűlése alatt 1960. szeptember 28-án (Fotó: Central Press / Europress / Getty)

Tito 1961-ben az egy évvel korábban létrejött Togo első elnöke, Sylvanus Olympio mellett egy togói katonai parádét néz. Olympio uralma az 1963-as katonai puccsig tartott, amiben megölték. (Fotó: Keystone / Europress / Getty)

1956-ban Brioni szigetén Nehru indiai miniszterelnök és Nasszer egyiptomi elnök Titóval kezdeményezik a Tömbönkívüliek Mozgalmát (később: ENKM). Az első csúcsértekezletet 1961 szeptemberében Belgrádban tartották. A gazdasági reform részeként liberalizálták a külföldre utazást, ami Jugoszláviának azért volt jó, mert így megszabadulhatott a munkaerő-feleslegtől. Ekkor kezdték el elárasztani Nyugat-Németországot a jugoszláv vendégmunkások. (Fotó: - / AFP)

Tito 1963 augusztusában Nyikita Hruscsovval napfürdőzik az Adrián (Fotó: Keystone / Europress / Getty)

1963. október 21-én John F. Kennedy hallgatja és tesz úgy, mintha figyelne a Fehér Házba látogató Tito beszédét. A jugoszláv elnök mellett ott van az utolsó, legismertebb felesége, a nála 32 évvel fiatalabb Jovanka, aki nemrég mesélt a férjéről. Tito igazi jugoszláv Casanova volt: az életrajzírói négy feleség mellett rengeteg szeretőjéről és 17 gyerekéről tudnak.

1963. október 21-én John F. Kennedy hallgatja a Fehér Házba látogató Tito beszédét. A jugoszláv elnök mellett ott van az utolsó, legismertebb felesége, a nála 32 évvel fiatalabb Jovanka, aki nemrég mesélt a férjéről. Tito igazi jugoszláv Casanova volt: az életrajzírói négy feleség mellett rengeteg szeretőjéről és 17 gyerekéről tudnak. (Fotó: Keystone / Europress / Getty)

1965-ben az ENSZ-ben. Tito bel- és külpolitikája miatt a szocialista Jugoszláviát gyakran második Svájcnak nevezték. (Fotó: Vytas Valaitis / Europress / Getty)

Motorosok védik Tito fekete limuzinját az 1967-es ausztriai látogatásán. Az elnök gyűjtötte a luxusautókat, amik közül soknak máig nem rendezett a sorsa. (Fotó: Barbara Pflaum / Europress / Getty)

Amellett, hogy könyörtelen diktátor volt, Tito a szocialista vezetők egyik legnagyobb popsztárja volt: 1971-ben nyári rezidenciáján fogadta Elizabeth Taylort és Richard Burtont. (Fotó: Keystone-France / Europress / Getty)

1973. szeptember: Tito az algíri csúcstalálkozón. Sokáig azért lobbizott, hogy megkapja a Nobel-békedíjat. A (divat)diktátor viselkedése narcisztikus volt, és bár az eleganciát kedvelte, semmi ízlése sem volt: jellegzetes egyenruhákat és drága külföldi öltönyöket viselt (néha naponta többször átöltözött), értékes pecsétgyűrűket hordott, és minőségi szivarokat szívott. Sok időt töltött a vidéki luxusvilláiban. (Fotó: AFP)

Fidel Castro kubai kommunista főtitkár Tito nyári rezidenciáján 1976. június 3-án a Brijuni-szigetcsoporton, amit Tito halála után 1983-ban nemzeti parkká nyilvánítottak. 1973-ban Kádár is vendég volt itt, és Tito a saját autójához kísérte Kádárt, beültette az anyósülésre, majd a volán mögé ülve maga vitte el a Brionka villához. (Fotó: - / AFP)

1980. május 4-én, nyolcvanhét évesen Ljubljanában hunyt el, a belgrádi Virágházban temették el többek között Leonyid Brezsnyev, Indira Gandhi, Margaret Thatcher és Willy Brandt előtt, de a jugoszláv diktátor emléke a Balkánon máig kísért. (Fotó: Georges Bendrihem / AFP)

A Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok között kitört délszláv háborúban megrongálódott lakótelep a horvátországi Borovo iparvárosban 1992-ben. Akkor még sok helyen látható volt a sarló-kalapács az akkor 12 éve halott elnök nevével. A szocialista Svájcból mára csak Mini-Jugoszlávia maradt.

Jugoszlávia felbomlása után az utódállamok között kitört délszláv háborúban megrongálódott lakótelep a horvátországi Borovo iparvárosban 1992-ben. Akkor még sok helyen látható volt a sarló-kalapács a 12 éve halott elnök nevével. A szocialista Svájcból mára csak Mini-Jugoszlávia maradt. (Fotó: Romano Cagnoni / Europress / Getty)