Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Szörnyű tele volt az Egyesült Államoknak és a többi olajfogyasztó országnak 1973-ban. Az olajat nagy tömegben exportáló, akkor éppen szinte kizárólag arab országok rájöttek, hogy hatásos geopolitikai fegyverként használhatják a kőolajtermelést. A világpiaci olajár néhány hónap alatt megnégyszereződött, hiány volt, a háztartásoknál pedig kevesebb pénz maradt fogyasztásra. Ez rövid távon nagy ijedelemhez, sok ideje nem tapasztalt nélkülözéshez és a nagy gazdaságok leállásához vezetett. Az akkori képeket nézegetve nem is gondolnánk, hogy ebből a reménytelen válságból megújulva tudott előmászni a kapitalizmus.
Ezen az 1973. október 8-án kezdődő bécsi találkozón dőlt el, hogy az olajtermelést politikai fegyverként fogják használni az arabok. Az olajtermelő országok kartellje – akkor még exkluzív arab klub volt, ezért OAPEC-nek hívták – néhány nap múlva úgy döntött, hogy az Izraelt támogató Egyesült Államoknak és a néhány másik nyugati országnak (Portugália, Hollandia) nem szállít olajat. Sőt, általában is visszafogja a termelést, valamint első körben 70 százalékkal megemeli a kőolaj árát a többieknek is. (Fotó:
Archives / AFP)
Az OAPEC-nek az nem tetszett, hogy a jóm kippúri háborúban vereséget szenvedtek az izraeli hadsereggel szemben. Ezen a képen az ellentámadó izraeli csapatok egy egyiptomi olajfinomítót lőnek. (Fotó:
Afp Archives / AFP)
Az üzemanyaghiány majd talpra állítja a világot! – állt ezen az északnyugati, Washington állambeli benzinkút tábláján 1973 novemberében. A válság váratlanul, ráadásul egy egyébként is lassuló gazdaságban, a Nixon-botrányok miatt rossz politikai hangulatban érte az amerikaiakat, de volt, aki tudott humorral reagálni. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Nem is jöhetett volna rosszabb időben az olajembargó, az USA saját olajtermelése ugyanis éppen a '70-es évek elején esett vissza nagyon erősen. Kiszáradtak a texasi olajkutak, és ezzel véget ért az amerikai olajhegemónia. A kőolaj hordója 4 dollárról 12-re emelkedett alig fél év alatt. Akkor még nem volt hidraulikus repesztés, és tengeri olajfúró tornyok is alig – ezekkel az azóta kifejlesztett technológiákkal újra energia-szuperhatalom lett az USA. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Az USA-ban először megpróbálták szabályozni az árakat, de kevés sikerrel: az árkorlátozással csak fokozták a hiányt. Amíg volt üzemanyag, az autósok megrohanták a kutakat. Ez látszik ezen a képen, ami Oregon állam fővárosában, Portlandben készült. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Ezért idővel máshogyan kezdték szabályozni a benzint, néhol a páros vagy páratlan rendszámú autók jutottak csak benzinhez az egymást követő napokon. Hiába, ez a portlandi üzletember például arra kényszerült, hogy hazastoppoljon a benzinkútról. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Az olajválság persze nem állt meg az Egyesült Államok határain. Nagy-Britanniában például jegyrendszert vezettek be, ezen a képen egy Trafalgar téri irodában állnak sorba jegyért londoniak. (Fotó:
Sydney O'meara / Europress / Getty)
A helyzet annyira válságos volt, hogy diadalmasan visszatért a fatüzelésű autó. A képen látható fura járművet 1936-ban építették Németországban, a II. világháború alatt fatüzelésű karburátort raktak bele. A benzinhiány hónapjaiban jól jöhetett. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Hollandiában azzal válaszoltak az olajembargóra, hogy betiltották az autóvezetést vasárnap. De lovas kocsival és biciklivel lehetett menni az autópályán. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Az USA-ban több helyen szabad kezet kaptak a benzinkút-üzemeltetők. Ennél az oregoni kútnál úgy döntöttek, csak a törzsvásárlóikat szolgálják ki. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Kapcsold le azt az átkozott villanyt! – áll ezen a matricán. Nemcsak az autók, hanem az egész áramellátás is válságba került. 1973 őszén ezért lendületes kampányt indítottak, amivel a hatékonyabb energiahasználatra próbálták rábírni az embereket. Korábban ilyesmivel nem igazán foglalkoztak a gazdag nyugati országokban. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
A korábban zsúfolt utcák szinte teljesen kiürültek. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Lassíts ma, vagy menj gyalog holnap! – áll ezen a neontáblán. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Az elhagyott benzinkutak néhol más funkciót kaptak. Ez a Washington állambeli kút például egy karizmatikus keresztény kisegyház gyülekezetének terme lett. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Takarékoskodás a közvilágítással a portlandi Southwest Broadwayn. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
A benzinhiány miatt sokan megpróbáltak lopni maguknak más autók tankjából. Ez az oregoni család nem elégedett ezzel. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
A sebességkorlátozást is lejjebb hozták a hatóságok, hogy hatékonyabban használják az üzemanyagot. Itt korábban 70 mérföld/órával lehetett száguldani. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Néhány amerikai cég ráállt arra, hogy drágán benzint importáljon. Itt kétszer annyiba került a benzin, mint a hazai kutaknál, de idővel megjelentek a vevők – mivel csak itt maradt üzemanyag. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Ez volt a német és a japán autógyártók világhódító útjának a kezdete. A képen az oregoni kormányzó mutatja be a sajtónak, hogy lecserélte régi, benzinzabáló Lincolnját egy sokkal gazdaságosabb német Audira. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Még az üzletek is kirakatait is kevésbé világították ki – így a tulajdonos üzenetben tudathatta a bámészkodókkal, hogy 1600 wattot spórolt ezzel a rendkívüli intézkedéssel. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
Senkinek nem kellettek már az iszonyatosan sok benzint fogyasztó amerikai autók. Elég sok végezte a roncstelepen, egy részükből Japánba szállították a vasat, hogy kis Toyoták képében térjenek vissza. (Fotó:
David Falconer / National Archives)
A világnak nem lett vége. 1974 tavaszán véget ért az embargó, majd új területeken kezdtek olaj után kutatni a nyugati vállalatok. Ez a kép Iránban készült, 1975-ben; négy év múlva újabb, kisebb hatású olajválság következett az itteni termelés kiesése miatt. (Fotó:
Archives / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon