A férfiak magukkal vitték, hogy bárki kedvére használhassa

2018.09.20. 10:37
„Románia és Moldova ronda problémával küzdő gyönyörű országok. Évente nők, férfiak és gyermekek ezrei válnak emberkereskedelem és az abból származó szex- és kényszermunka áldozatává országhatárokon innen és túl. Olyan túlélőkkel találkoztam, akik hasonló történeteket osztottak meg velem” – meséli Annie Ling, aki az Awhereness projektben az emberkereskedők túlélő áldozataival működött együtt. Benyomásai szerint a legtöbb esetben azok a gyermekek és fiatal felnőttek kerülnek utcára, akik a túlzsúfolt árvaházak vagy a családon belüli erőszak kíméletlensége elől menekülnek. Mint mondja, „gyakran olyanok zsákmányolják ki őket, akik legközelebb állnak hozzájuk: családtagok, élettársak, szeretők”.

A pszichológiai manipuláció, a kényszerítés, valamint a fizikai erőszak megnyilvánulásai alkotják a legtöbb történet alapját. Az emberkereskedelem az elnyomás változó rendszereibe illeszkedik. A történeteket hallgatva lehetetlen különválasztani az emberkereskedelem jelenségeit a tágabb társadalmi-gazdasági valóságtól, a nemi egyenlőtlenségtől, a családon belüli erőszaktól, a korrupciótól, a rasszizmustól és a szegénységtől. A romániai emberkereskedelem 1989, azaz a kommunizmus vége óta folyamatosan emelkedik. A 2007-es uniós csatlakozás nyomán Románia enyhített a határellenőrzések szigorán, zökkenőmentesebbé téve javak és emberek szabad áramlását határain át. Mivel az ország gazdaságilag fejlődik, a belföldi emberkereskedelem is meglódult.

A moldovai helyzet még kritikusabb. Nehéz gazdasági helyzet közepette egyszerre növekszik az árvaházak száma és csökken a munkalehetőségek köre. A legtöbb moldovai külföldön szeretne élni és dolgozni, mely tényező az emberi lények kereskedelmét perverzen könnyű vállalkozássá teszi. Moldova Európa legszegényebb országa, ahol a gyermekek nagy része állami intézményekben nő fel; nem feltétlenül azért, mert árvák, hanem mert szüleik nem képesek finanszírozni nevelésüket.

Annie Ling végigkövette történetüket, és feltárta a kereskedelmet lehetővé tevő helyszíneket. Az emberkereskedelem mindent átjár, ezért nehéz lokalizálni. Különböző formákat vesz föl, gyakran a leghétköznapibb helyeken üti föl fejét: otthon, parkokban, közlekedési csomópontokon, kávézókban és még ezernyi helyen.

Annie Ling fotókiállítását a szegedi Grand Caféban tekinthetik meg szeptember 30-ig. Érdemes ellátogatni a finisszázsra is szeptember 29-én.