A fegyveres összecsapások árnyékában nehezen bírnak az ebolával
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Augusztus elején újabb ebolajárvány robbant ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban, már több mint 200-an meghaltak. Bár közel 30 ezer embert már beoltottak a hatékonynak tűnő kísérleti vakcinával, a betegség terjedését mégsem tudták megállítani az egészségügyi szervezetek, aminek az egyik oka, hogy pont olyan terület érintett, ahol rendszeresek az összecsapások a különböző lázadó csoportok és a kormánykatonák között.
A WHO egyik munkatársa nyomoz lehetséges ebolás betegek után Manginában.
A helyi egészségügyi hatóságok hétfőn jelentették be, hogy az ország történetének a legsúlyosabb ebolajárványa ellen küzdenek a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A CNN szerint augusztus eleje óta közel 330 megerősített vagy valószínű esetről tudni, és több mint 200-an belehaltak a betegségbe. A helyzet nem mérhető a 2014-es nyugat-afrikai járványhoz, amikor több mint 11 ezer ember halt meg Guineában, Libériában és Sierra Leonéban, azonban a Kongói DK-ban pont egy olyan területen terjed a betegség, ahol az állandó fegyveres harcok jelentősen nehezítik az ebola elleni küzdelmet. (Fotó: Handout / Reuters)
A helyi egészségügyi hatóságok hétfőn jelentették be, hogy az ország történetének a legsúlyosabb ebolajárványa ellen küzdenek a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A CNN szerint augusztus eleje óta közel 330 megerősített vagy valószínű esetről tudni, és több mint 200-an belehaltak a betegségbe. A helyzet nem mérhető a 2014-es nyugat-afrikai járványhoz, amikor több mint 11 ezer ember halt meg Guineában, Libériában és Sierra Leonéban, azonban a Kongói DK-ban pont egy olyan területen terjed a betegség, ahol az állandó fegyveres harcok jelentősen nehezítik az ebola elleni küzdelmet. (Fotó: Handout / Reuters)
Egészségügyi dolgozók szállítják el egy ebolagyanús beteg holttestét.
Ez a tizedik járvány, mióta 1976-ban felfedezték az ebolát a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Idén már volt év elején egy másik járvány is, abban 33-an haltak meg, de három hónap alatt sikerült megfékezni a gyors nemzetközi fellépésnek köszönhetően. Augusztus óta több mint 27 ezer embert oltottak be a hivatalosan még mindig kísérleti, de hatékonynak bizonyuló vakcinával, ezzel sikerült lassítani a betegség terjedését. (Fotó: John Wessels / AFP)
Ez a tizedik járvány, mióta 1976-ban felfedezték az ebolát a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. Idén már volt év elején egy másik járvány is, abban 33-an haltak meg, de három hónap alatt sikerült megfékezni a gyors nemzetközi fellépésnek köszönhetően. Augusztus óta több mint 27 ezer embert oltottak be a hivatalosan még mindig kísérleti, de hatékonynak bizonyuló vakcinával, ezzel sikerült lassítani a betegség terjedését. (Fotó: John Wessels / AFP)
Fiatal kongói lányok az ebola tüneteit magyarázó plakát előtt.
Oly Ilunga Kalenga kongói egészségügyi miniszter azonban vasárnap arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók és a civilek ellen elkövetett támadások a környék irányításáért harcoló militáns csoportok között eddig meghiúsították a járvány megállítását. „Emiatt a világon egyetlen járvány sem ennyire bonyolult, mint amivel most szembenézünk" – mondta Kalenga. (Fotó: John Wessels / AFP)
Oly Ilunga Kalenga kongói egészségügyi miniszter azonban vasárnap arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók és a civilek ellen elkövetett támadások a környék irányításáért harcoló militáns csoportok között eddig meghiúsították a járvány megállítását. „Emiatt a világon egyetlen járvány sem ennyire bonyolult, mint amivel most szembenézünk" – mondta Kalenga. (Fotó: John Wessels / AFP)
A kormányhoz hű fegyveresek október elején Oichánál.
A természeti erőforrásokban gazdag, több mint 62 millió lakosú afrikai országot etnikai konfliktusok és polgárháborúk sújtják 1994 óta. Az 1998-ban kirobbant második kongói háborút a világ legvéresebb fegyveres konfliktusának tartják a második világháború óta. A 2000-es évek körüli polgárháborúkban és az azokat követő járványokban és éhínségben több millióan haltak meg. (Fotó: John Wessels / AFP)
A természeti erőforrásokban gazdag, több mint 62 millió lakosú afrikai országot etnikai konfliktusok és polgárháborúk sújtják 1994 óta. Az 1998-ban kirobbant második kongói háborút a világ legvéresebb fegyveres konfliktusának tartják a második világháború óta. A 2000-es évek körüli polgárháborúkban és az azokat követő járványokban és éhínségben több millióan haltak meg. (Fotó: John Wessels / AFP)
Sokan élnek a harcok által sújtott területeken.
A polgárháborúnak gazdasági és politikai oldala is volt, és azóta sem szűntek meg a harcok a különböző fegyveres csoportok között, amik közül a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) az egyik legerősebb. Az összecsapásoknak sokszor etnikai okai is vannak, azonban a közel 120 különböző fegyveres csoport emellett az anarchiát és az erős központi vezetés hiányát kihasználva az ország ásványkincseinek kiaknázásából próbál hasznot húzni. (Fotó: John Wessels / AFP)
A polgárháborúnak gazdasági és politikai oldala is volt, és azóta sem szűntek meg a harcok a különböző fegyveres csoportok között, amik közül a Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) az egyik legerősebb. Az összecsapásoknak sokszor etnikai okai is vannak, azonban a közel 120 különböző fegyveres csoport emellett az anarchiát és az erős központi vezetés hiányát kihasználva az ország ásványkincseinek kiaknázásából próbál hasznot húzni. (Fotó: John Wessels / AFP)
Egészségügyi dolgozó egy fiatal fiú és egy férfi holtteste felett. A feltételezések szerint mindkettőjükkel az ADF fegyveresei végeztek.
A fegyveres csoportok egymással, illetve a kormányerőkkel vívott harcai főleg az ország keleti részében hevesek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nem mertek kimenni a földekre, így pedig 2018-ban a becslések szerint 39 százalékkal kevesebb termés jut, mint 2017-ben. (Fotó: John Wessels / AFP)
A fegyveres csoportok egymással, illetve a kormányerőkkel vívott harcai főleg az ország keleti részében hevesek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nem mertek kimenni a földekre, így pedig 2018-ban a becslések szerint 39 százalékkal kevesebb termés jut, mint 2017-ben. (Fotó: John Wessels / AFP)
Egy kormánykatona reggeli cigarettája.
Tizenötmillió embert éhínség fenyeget, az ötévesnél fiatalabb gyerekek közel 40 százaléka alultáplált. Sok gyereket iskola helyett bányákban dolgoztatnak, míg a felnőttek közül sokan a kilátástalan helyzetük miatt és a családjuk védelmét szem előtt tartva csatlakoznak a fegyveres csoportokhoz. (Fotó: John Wessels / AFP)
Tizenötmillió embert éhínség fenyeget, az ötévesnél fiatalabb gyerekek közel 40 százaléka alultáplált. Sok gyereket iskola helyett bányákban dolgoztatnak, míg a felnőttek közül sokan a kilátástalan helyzetük miatt és a családjuk védelmét szem előtt tartva csatlakoznak a fegyveres csoportokhoz. (Fotó: John Wessels / AFP)
A dzsungelből visszatérő katonákat üdvözlik a bázison.
Ezek a csoportok pedig kifejezetten veszélyesek tudnak lenni, van olyan, amelyik rendszeresen megtámad katonai laktanyákat, sőt ENSZ-békefenntartókat is. A legtöbb új ebolás eset a 40 ezres Beni közelében volt, ahol aktív harcok vannak a kormányerők és a milíciák között. Az elmúlt két hónapban hetente volt arra valamilyen komolyabb támadás, emiatt egy időre teljesen le is zárták a várost. (Fotó: John Wessels / AFP)
Ezek a csoportok pedig kifejezetten veszélyesek tudnak lenni, van olyan, amelyik rendszeresen megtámad katonai laktanyákat, sőt ENSZ-békefenntartókat is. A legtöbb új ebolás eset a 40 ezres Beni közelében volt, ahol aktív harcok vannak a kormányerők és a milíciák között. Az elmúlt két hónapban hetente volt arra valamilyen komolyabb támadás, emiatt egy időre teljesen le is zárták a várost. (Fotó: John Wessels / AFP)
Katona egy rögtönzött bázison.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október elején minden fegyveres csoportot a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel, hogy ezzel is megkönnyítse az ebola elleni küzdelmet. Az erőszak általában nem közvetlenül az egészségügyi dolgozók ellen irányult, erre is voltak példák. A harcok viszont megnehezítik, sőt van, ahol lehetetlenné teszik a betegség terjedésének pontos nyomon követését, és sokszor a leginkább fertőzött részekre nem tudtak megfelelően eljutni az egészségügyi dolgozók. Az ADF az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi műveleti központjától mindössze 600 méterre követett el nemrég támadást. (Fotó: John Wessels / AFP)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október elején minden fegyveres csoportot a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel, hogy ezzel is megkönnyítse az ebola elleni küzdelmet. Az erőszak általában nem közvetlenül az egészségügyi dolgozók ellen irányult, erre is voltak példák. A harcok viszont megnehezítik, sőt van, ahol lehetetlenné teszik a betegség terjedésének pontos nyomon követését, és sokszor a leginkább fertőzött részekre nem tudtak megfelelően eljutni az egészségügyi dolgozók. Az ADF az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi műveleti központjától mindössze 600 méterre követett el nemrég támadást. (Fotó: John Wessels / AFP)
Katonák készülnek a harcokra, miután lövések dördültek Oicha közelében.
A WHO aggodalommal követi a fejleményeket, de szakértői testülete nem ajánlotta a nemzetközi egészségügyi vészhelyzet kihirdetését. Rogert Steffen, a WHO vészhelyzeti bizottságának vezetője azonban hozzátette, fennáll a veszélye, hogy jelentősen súlyosbodhat a helyzet. A New York Times szerint szakértők attól is tartanak, hogy az észak-kivui lázadók kihasználnák, ha hivatalosan is egészségügyi vészhelyzetet hirdetnének. A WHO ezért már kérte az ENSZ BT-t, hogy küldjenek több békefenntartót a térségbe. (Fotó: John Wessels / AFP)
A WHO aggodalommal követi a fejleményeket, de szakértői testülete nem ajánlotta a nemzetközi egészségügyi vészhelyzet kihirdetését. Rogert Steffen, a WHO vészhelyzeti bizottságának vezetője azonban hozzátette, fennáll a veszélye, hogy jelentősen súlyosbodhat a helyzet. A New York Times szerint szakértők attól is tartanak, hogy az észak-kivui lázadók kihasználnák, ha hivatalosan is egészségügyi vészhelyzetet hirdetnének. A WHO ezért már kérte az ENSZ BT-t, hogy küldjenek több békefenntartót a térségbe. (Fotó: John Wessels / AFP)
Egy anya gyászolja két fiát, akiket lázadók öltek meg.
„Egyes települések lakói belefáradtak az évek óta tartó erőszakba, mostanra teljesen elvesztették a reményt. Sokan azt sem fogadják el, hogy van olyan betegség, hogy ebola” – mondta Eric Mukama, a CARE Beniben dolgozó szakértője. Az egész helyzethez pedig az is hozzájárul, hogy a politikusok is próbálnak óvatoskodni a decemberi választások előtt. (Fotó: John Wessels / AFP)
„Egyes települések lakói belefáradtak az évek óta tartó erőszakba, mostanra teljesen elvesztették a reményt. Sokan azt sem fogadják el, hogy van olyan betegség, hogy ebola” – mondta Eric Mukama, a CARE Beniben dolgozó szakértője. Az egész helyzethez pedig az is hozzájárul, hogy a politikusok is próbálnak óvatoskodni a decemberi választások előtt. (Fotó: John Wessels / AFP)
Helyiek machetékkel és botokkal felfegyverkezve vizsgálnak át egy házat, amit korábban kifosztottak az ADF fegyveresei.
Az Észak-Kivuban és Ituriban zajló harcok miatt már közel egymillió ember menekült el az otthonából. Az összecsapások elől menekülő emberek mozgása is potenciális veszélyt jelent az ebola terjedésénél. (Fotó: John Wessels / AFP)
Az Észak-Kivuban és Ituriban zajló harcok miatt már közel egymillió ember menekült el az otthonából. Az összecsapások elől menekülő emberek mozgása is potenciális veszélyt jelent az ebola terjedésénél. (Fotó: John Wessels / AFP)
A kongói biztonsági erőknek a kongói ENSZ-misszió (MONUSCO) keretében segítő dél-afrikai katona egy kirabolt boltban.
Attól is tartanak, hogy az ebola megjelenhet a szomszédos országokban. Észak-Kivu Ugandával és Ruandával is határos. Ugandában a Kongóval szomszédos területeken beoltják az egészségügyi dolgozókat a még mindig kísérleti fázisban lévő oltóanyaggal, miközben többek között Dél-Szudánba is sok kongói menekült érkezik. (Fotó: John Wessels / AFP)
Attól is tartanak, hogy az ebola megjelenhet a szomszédos országokban. Észak-Kivu Ugandával és Ruandával is határos. Ugandában a Kongóval szomszédos területeken beoltják az egészségügyi dolgozókat a még mindig kísérleti fázisban lévő oltóanyaggal, miközben többek között Dél-Szudánba is sok kongói menekült érkezik. (Fotó: John Wessels / AFP)
Orvosok kezelnek egy ebolás beteget az Orvosok Határok Nélkül (MSF) által támogatott létesítményben Butembóban.
Az nem tér el a 2014-es nyugat-afrikai járványtól, hogy a Kongói DK-ban is sokszor ellenállásba ütköznek az egészségügyi dolgozók, miután a helyiek a hagyományoknak megfelelően akarnak búcsúzni halottaiktól, ami azonban kockázatot jelent. Az áldozatok biztonságos eltemetését végző, védőruhába öltözött szakértőket kövekkel dobálták meg szeptemberben, és a Vörös Kereszt három munkatársa is megsebesült, közülük ketten súlyosan. (Fotó: John Wessels / AFP)
Az nem tér el a 2014-es nyugat-afrikai járványtól, hogy a Kongói DK-ban is sokszor ellenállásba ütköznek az egészségügyi dolgozók, miután a helyiek a hagyományoknak megfelelően akarnak búcsúzni halottaiktól, ami azonban kockázatot jelent. Az áldozatok biztonságos eltemetését végző, védőruhába öltözött szakértőket kövekkel dobálták meg szeptemberben, és a Vörös Kereszt három munkatársa is megsebesült, közülük ketten súlyosan. (Fotó: John Wessels / AFP)
Védőruhába öltözött orvos várja egy újabb ebolás betegés érkezését.
Arra számítanak, hogy a járvány még három-négy hónapig is eltarthat, de ha a biztonsági helyzet nem javul, akkor ennél nagyobb baj is lehet, mondta Peter Salama, a WHO vészhelyzeti reagálású vezetője. (Fotó: John Wessels / AFP)
Arra számítanak, hogy a járvány még három-négy hónapig is eltarthat, de ha a biztonsági helyzet nem javul, akkor ennél nagyobb baj is lehet, mondta Peter Salama, a WHO vészhelyzeti reagálású vezetője. (Fotó: John Wessels / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon