A BKV-nak nincs elég embere a biztonsági kamerákra

2005.08.09. 17:00
Ha egy 94 éves, sínek közé ülő öngyilkost nem vesz észre a BKV, hogyan akarja kiszúrni az öngyilkos merénylőket? A biztonsági kameralánc napokban bejelentett felújítása és kibővítése nem jelenti azt, hogy a közlekedési cég több embert alkalmaz a biztonság növelésére.

Nem lesz több embere a BKV-nak a felújított biztonságikamera-rendszer üzemeltetésére, vagyis egy átlagos állomáson az ügyeletesnek a továbbiakban is három dolga lesz legalább egyszerre: négy kamerát figyel, tájékoztatja az utasokat és eladja a jegyeket.

Még törvényellenes

A fővárosi közlekedési vállalat minden metróvonalon üzemeltet kameraláncot, amely azonban nem rögzítheti a felvételt. A 2007 végére ígért új rendszer ezt lehetővé tenné, de a jelenleg érvényes jogszabályok szerint törvénytelenül.

Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint ugyanis személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és csak az érintett hozzájárulásán alapulhat.

A Budapest közterületein működő térfigyelő rendszereket sem az adott önkormányzat, hanem a rendőrség emberei figyelik, és ők is csak 24 óráig őrizhetik meg a felvételt.

El lehet képzelni azt, amikor valakinek pénteken feltörik az autóját, de csak hétfőn tud feljelentést tenni. A bizonyító erejű felvételek rég a kukában vannak. Szakértők szerint a 24 órás határidőt legalább 30-40 napra kéne kitolni.

Fától az erdőt

A budapesti metróállomásokon 4-től 17-ig terjed a kamerák száma, a legtöbb a Nyugati és a Deák téren van. Egy átlagos állomáson, mint például a 3-as vonalán lévő Dózsa György úti, négy kamera van, amit a forgalomügyeletes tart szemmel, számolt be Héri József főmérnök.

Ahhoz képest, hogy egy héttel ezelőtt a BKV azzal rázta le az Index újságíróját, hogy "a londoni terrortámadások miatt nem szerencsés, ha a metróállomások kamerarendszereiről, biztonsági szabályairól, az ott dolgozók munkahelyi előírásairól részleteket közölnek", Héri József készséggel számolt be a figyelőrendszerről.

Az Index újságírója aziránt érdeklődött, hogy megállapítható volt-e a peronügyeletes felelőssége annál a május 23-ai esetnél, amikor is egy 94 éves férfi lemászott a peronról, és a sínek közé ült a Dózsa György úti állomáson.

Bár az állomás be van kamerázva, a következő metrószerelvény halálra gázolta a férfit. A rendőrségi és a cég belső vizsgálata is felelős megnevezése nélkül zárult le.

BKV-közlemény (részlet)
"A metró biztonsága felett egyébként a BKV Rt. forgalmi dolgozói (összesen közel 200 fő) valamint a társasággal szerződésben álló biztonsági szolgálat munkatársai (összesen 150 fő) őrködnek. 2001. szeptember 11. óta folyamatosan megerősített szolgálattal, a fenyegetettségnek megfelelő kiemelt feladatokkal és a metróra kiemelt figyelmet fordító rendvédelmi szervekkel folyamatos kapcsolatban végzik a munkájukat. A BKV Rt. ugyanakkor folyamatosan kapcsolatban áll a rendőrséggel és egyéb biztonsági szolgálatokkal."

Mire lesz elég?

Névtelenséget kérő BKV-s forrásaink szerint az eset akármikor előfordulhat, ugyanis régen nincs elegendő embere a cégnek egy-egy állomás figyelésére. Ezt az információt Héri József is megerősítette, úgy fogalmazva, hogy az ügyeletes "ideje jelentős részében figyeli a kamerákat".

A forgalmi ügyeletes, ha éppen jegyet ad el, biztosan nem látja a peront figyelő kamerákat. Nem elképzelhetetlen, hogy az idős férfi is egy ilyen pillantban telepedett le a sínek közé.

Pedig valaha még a mozgólépcsőnél is strázsáltak a cég emberei, egy állomásra öt ember jutott, de évek óta nincs pénz egynél több alkalmazottat fizetni a cégnek.

Kérdés, hogy a kamerát csak félszemmel figyelő alkalmazott, mire lesz elég az olyan öngyilkosokkal szemben, akik rejtőzködnek és pokolgép van náluk.