10-bõl csak 4-en mennének el a népszavazásra
Tíz emberbõl csak négy menne el voksolni, ha most vasárnap kellene dönteni a közelmúltban felmerült fideszes, illetve MSZP-s népszavazási kérdésekrõl. Negyedük nem biztos benne, de elképzelhetõnek tartja, 24 százalék viszont biztosan nem menne el voksolni, derül ki a Medián legfrissebb kutatásából.
A közvélemény - más belpolitikai kérdésekhez hasonlóan- igen megosztott a felvetett témákban, így kétséges, hogy érvényes lenne-e a szavazás.
Ráadásul többen szokták biztosra mondani a részvételüket a népszavazás elõtti felmérésekben, mint ahányan valóban el is mennek: az EU-tagságról szóló referendumon a korábban mért 71 helyett 46 százalék, a decemberi kettõs népszavazáson 42 helyett 37 százalék járult az urnákhoz.
Tíz emberbõl nyolc hallott a Fidesz, négy pedig Gyurcsány Ferenc népszavazási indítványáról. A magányszemélyek beadványait ennél jóval kevesebben említették.
A népszavazás jelentõségét firtató kérdésre adott válaszok alapján sok embernek "kezd tele lenni a hócipõje" a népszavazás körüli huzavonával és felhajtással, írja a Medián.
Tízbõl négyen azt mondták, hogy jó dolognak tartják a népszavazást, de úgy érzik, a kezdeményezõk lejáratják azzal, hogy szinte hétrõl-hétre új kérdéseket javasolnak, 27 százalék pedig azt mondja, ez csak kivételes esetben lehet helyénvaló.
A népszavazások gyakorisága egyébként elég változó Európában: a skandináv államokban és Svájcban igen gyakori, a szintén mintademokráciának tartott Angliában azonban még csak egyszer fordult elõ. Bajorországban is létezik ez az intézmény, de még sohasem írtak ki egyet sem.