További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Egy város pont olyan, mint egy háromujjú lajhár vagy egy földimalac: ha nem kap elég levegőt, megfullad. Ezért például nem baj, ha van a városokban elegendő növényzet. A környezetterhelést azonban nemcsak a zöldfelületek hivatottak ellensúlyozni, de a megfelelő szellőzést biztosító légcsatornák is, még ha létük nem is köztudott.
Ilyen csatorna például a Rákos-patak völgye, ami a BNV területével, valamint az egykori Ügetővel, illetve a Fiumei úti temetővel végződő áramlási útvonalban ér véget. "Az éppen ennek a végére felhúzott, gigantikus, egy tömbből álló építmény, az Aréna Pláza egészen biztosan befolyásolni fogja a légáramlást" - mondta Mezősné dr. Szilágyi Kinga tájépítészmérnök, a Corvinus Egyetem docense, aki régóta kutat és oktat a városökológia, a települések zöldfelületi rendszerének témakörében. A szakértő szerint a főváros tájszerkezete és a térség klimatikus adottságai miatt az északnyugati és északi átszellőző zóna a legfontosabb a város légcseréje szempontjából, bár fontos a fent ismertetett kelet-nyugati átszellőzőzóna is.
![](http://index.hu/cikkepek/0711//kult//arena01.jpg)
Miért kell szellőztetni?
Az evidens légszennyezésen túl a város hőmérséklete miatt is szerencsés, ha jó a szellőzés. "A főváros felmelegedése nagyságrenddel nagyobb, mint a globálisan mért átlagok - mondta a szakértő. - Már önmagukban a nagy, inaktív felületek is egyfajta környezetterhelést jelentenek, mert az épületek, burkolatok hőszigetként működnek. A zöldfelületek, vagyis a növényzettel borított területek, biológiailag aktív felületek lévén, jelentős mértékben járulnak hozzá a települések kondicionálásához, az élhető környezet kialakításához."
"A környezettudatos városfejlesztésnek az lenne a célja, hogy jó városi térszerkezettel, átgondolt és a táji adottságokhoz igazodó zöldfelületeki rendszerrel gondoskodjon ezeknek a kedvezőtlen városi hatásoknak az ellensúlyozásáról és a város átszellőzéséről. A zöldfelületi rendszernek különböző elemei lehetnek, ide tartozna a közparkok, a temetők, az erdők, vagy éppen egy ügetőpálya is." A szakértő ismerette egy közelmúltbéli felmérés eredményét, mely szerint tizenöt év alatt Budapesten a zöldfelület három százalékkal csökkent, ami elsőre nem tűnik nagy számnak, de ez 1300 hektárt jelent, és így a teljes zöldfelület aránya ötven százalék alá esett.
"Lehet azt mondani, hogy egyetlen építmény nem nagy dolog, de sok ilyen van. És ezért súlyos fenntartásaim vannak a beruházással kapcsolatban. Emellett a város történelmi és kulturális értékei szempontjából sem tartom szerencsésnek a Kerepesi temető mellé, az Ügető helyére építeni egy városképidegen és településszerkezetileg is idegen testként funkcionáló plázát" - tette hozzá kérdésünkre M. Szilágyi. Szerinte jobb érzésű európai városokban a hasonló épületeket a városon kívül engedik csak megépíteni.
Nem veszik figyelembe
A Levegő Munkacsoport környezetvédelmi szakemberei szabályozást sürgetnek, jelenleg ugyanis egyik beruházót sem kötelezi semmi, hogy klímavizsgálatot végezzen az építkezés megkezdése előtt. A témában általánosságban tudtuk csak megszólaltatni a Levegő Munkacsoporttól Beliczai Erzsébetet, aki leszögezte, hogy konkrétan az Aréna Plázaról nem szeretne nyilatkozni, mert bármi is ott a helyzet, az már eső után köpönyeg, az épület már áll.
"Nem mindegy, hogy egy város átszellőzik-e, vagy sem, és ha elvágják a levegőcsatornát, az hatással lehet a klímára, ezért fontos, hogy ezt is figyelembe vegyék az épületek tervezésénél - magyarázta. - Ilyesmit nálunk nem vesznek figyelembe épületek tervezésekor, különösen a rendszerváltás óta." A szél befolyásolása okozhat olyan erős szelet (ha szűk a légcsatorna), hogy akár egy babakocsit is felboríthat, ha viszont elállják a légáramlás útját, akkor elviselhetetlen hőség alakulhat ki a városban.
Vagdalkozás
Miasnikov Péter, a VIII. kerület főépítésze a felvetésre reagálva elmondta, hogy Magyarországon semmiféle szabályozás nincsen arra, hogy az épületek tervezésénél hogyan kellene figyelembe venni a várost szellőztető légcsatornákat, bár azt elismerte, hogy ezekre a körülményekre is oda kéne figyelni.
![](http://index.hu/cikkepek/0711//kult//arena02.jpg)
"Arról viszont, hogy hol vannak Budapesten légcsatornák, semmiféle bizonyíték nincsen, ugyanis nincs olyan intézmény, ami ilyen mérésekkel foglalkozna" - mondta a kerületi főépítész. Szerinte az Aréna Pláza támadása csak vagdalkozás. A főépítész kérdéseinkre kérdésekkel reagált: "Már miért rontaná a levegőt egy pláza? Hiszen nyitott égbolt van felette. Jó, hogy nem azt állítják, hogy több lesz ott a villám"
Miasnikov kijelentette, hogy ha tudomása lenne olyan esetről, hogy egy épület miatt romlik a város levegője, akkor ő maga tiltakozna ellene először. "Ehhez azonban pontos mérések és bizonyítékok kellenének arról, hogy hol is vannak ezek az átszellőző csatornák, és hogy az adott épület milyen mértékben befolyásolja a szelet ."
A főépítész szerint M. Szilágyi Kinga csúsztat, amikor a beruházást kritizálja: "Budapest amúgy is lapos város, a kiemelkedések a légköri hatásokhoz képest elenyésznek." Továbbá a pláza mögötti temető bizonyára kompenzálja a bevásárlóközpont hatását, mert az valójában egy zöld park.
Mégis mérik
A VIII. kerületi főépítész állítását, miszerint itthon nem végeznek ilyen méréseket, viszont cáfolta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áramlástan tanszékének vezetője. Lajos Tamás munkatársaival évek óta végez méréseket felkérésre, illetve a kutatják a témát. "Már vannak olyan eszközeink, hogy ha megkapjuk egy épület adatait, akkor abból meg tudjuk mondani, hogy százalékosan mennyivel lenne melegebb tőle Budapesten, vagy mennyiben befolyásolná a hőszigetek kialakulását - magyarázta Lajos professzor. - A beruházó nyilván azt teszi, amit előírnak neki, és sajnos, az a jellemző, hogy még ennél fontosabb dolgokat sem szoktak megcsinálni."
A professzor szerint azonban fontos lenne figyelni az ilyen jelentéktelennek tűnő részletekre is, hiszen a városokban a nagyobb falak napközben megszívják magukat meleggel, és estére a 6-8 fokkal melegebb lehet a városban, mint a városon kívül. Ilyenkor pedig csak a légcsatornák segíthetnek. Ha fúj a szél, ezek átszellőztetik a várost, kívülről hoznak be friss levegőt.
Lajos professzor szerint igaza lehet annak, aki azt állítja, hogy az egykori nyílt terület, az Ügető beépítése beavatkozhat a hőszigetjelenség kialakulásába. "Hogy egy épületet ne lehessen megépíteni, azt ugyan nem hinném, de azt mi már pontosan ki tudjuk számítani, hogy bizonyos épületeknek mekkora a hőnövelő mértéke." A professzor szerint külföldön erre sokkal többet áldoznak, mint nálunk, és minden nagyobb beruházás előtt végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat.
![](http://index.hu/cikkepek/0711//kult//arena03.jpg)
Van, ahol jót tett
Azért hazánkban is akadt már pár épület, aminek tervezésekor felkérték a mérnököket levegőmérésre: a Demján-féle Millenniumi Városközpontnál például az építőnek 10-20 milliós költséget jelentő vizsgálatból az derült ki, hogy a Duna-partra épült magas házak nem hogy rosszat tennének Ferencváros klímájának, de még javítanak is rajta, mondta el a méréseket vezető Lajos Tamás. Lajos szerint általában külföldi építtetők szoktak ilyen méréseket kérni tőlük, itthon ennek nincs meg a hagyománya.
A francia Bouygues cég a Budapest Sportaréna tervezéséhez kért méréseket körülbelül hatmillió forintért, de Lajos Tamásék az M0-s ürömi szakaszának lehetséges szennyezettségét vagy a Mammut 2 terveit is vizsgálták (itt például bebizonyosodott, hogy az épület nem növeli, hanem csökkenti a légszennyezettséget).
Nem kellene félni
Beliczai Erzsébet, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint is része kell, hogy legyen egy nagy beruházásnak a környezeti hatásvizsgálat, de ilyen előírások tényleg nincsenek. Szerinte a szabályzás a főváros vagy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium dolga volna, de ők valamiért nem foglalkoznak az üggyel.
Beliczai Erzsébet szerint egy nagyobb beruházás esetében a mérések költségei szinte mindig elenyésznének, de a beruházók általában félnek az eredménytől, pedig az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kéne nekik. Ráadásul a köztisztviselők sem nagyon erőltetik az újabb szabályozást, hiszen abból is csak újabb konfliktusaik lennének.
Az Aréna Pláza üzemeltetőit és tervezőit is szerettünk volna megkérdezni, de a bevásárlóközpont kommunikációs illetékesétől csak azt a választ kaptuk, hogy ugye nem gondoltuk, hogy egy nappal a nyitás előtt valaki is ráér foglalkozni ezzel a problémával. Majd talán a jövő héten.
A levegő útjában
Hasonló példája a helyi klímára gyakorolt negatív hatásnak az évtizedekkel előtt felhúzott, Árpád Fejedelem úti, Vörösvári úti sávházas lakóterület, pedig M. Szilágyi Kinga szerint a levegődinamikai vizsgálatok már akkor is álltak olyan szinten, hogy ezt meg lehetett volna jósolni. Ott a hegyek felől, illetve a Duna felől áramló friss levegőt akasztják meg az épületek.
A köztudatban a Duna-parti szállodák is mint nagy levegőelfogók élnek, de a szakértő szerint ezek - bár magasabbak, mint a 18-19. századi magassági vonal, beépítési kontúr - többségükben beleillenek a belváros zártsoros folyómenti városképébe és szerkezetébe.
Nagy gond van viszont az olyan intenzív beépítésű városmegújításnak nevezezett fejlesztésekkel, mint például a Corvin–Szigony-projekt, ahol még a korábbi, telekuzsoraként emlegetett 19. század végi beépítésnél is sűrűbb területhasználat jön létre, 4-es, 5-ös szintterületi mutatóval (ez azt jelenti, hogy adott területre átlag 4-5 szintet építenek), mondta M. Szilágyi Kinga. Nemcsak a magas beépítési intenzitás itt a gond, hanem a hagyományos telekstruktúrával és beépítési rendszerrel szakító, megaépületként értelmezett tömbszerű építés is. "Én azt mondanám, hogy akár a város közepe, akár nem, a 21. században a meglévőnél településökológiai értelemben rosszabb környezeti adottságokat már ne teremtsünk, és itt ez történik - véli a szakértő. - Az a néhány tetőkert, ami a felszínen lévő közkerteket, szabadtereket pótolni hivatott, álságos megoldás, többletként elfogadható, a termszetes zöldfelületet azonban nem pótolja."