Elégedetten zárta le a Fidesz és az MSZP az Egymásért-ügyet

A különböző országgyűlési vizsgálóbizottságok történetében szinte példátlan módon közös jelentéssel zárult az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot kutató grémium munkája. Az összekapaszkodó bizottsági tagok sorából csak Gulyás József lógott ki, ugyanis ő elutasította a nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentum elfogadását.

Az SZDSZ-s politikus véleményét azzal indokolta, hogy nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól, így nem sikerült teljes mélységig tisztázni a két szervezet közötti kapcsolatot. Gulyás szerint a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét, így ismét a bizottság elé kellett volna citálni, ám a grémium ezzel már elkésett, mivel január végén lejár a mandátuma. Földesi-Szabó pedig csak a múlt héten első meghallgatása után kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól. Azt, hogy megkapta-e, nem tudni.

Mint az köztudott, az alapítvány kuratóriumi elnökét csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak ellene (és mások ellen) nyomozást. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre.

Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. És itt felmerül a kérdés, hogy ki miként értelmezi fedőszerv szót. Ugyanis a jelentésben meg az szerepel, hogy a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni".

Tóth Károly szerint a két állítás között nem feszül ellentmondás, ugyanis akkor lenne fedőszerv az alapítvány, ha az NBH tulajdonolná, vagy éppen a szolgálatok hozták volna létre adott feladatokra, amelyek végrehajtását felügyeli is. Az MSZP-s politikus szerint azonban az eseti szívességek még nem merítik ki a fedőszerv fogalmát.

A bizottság elnöke szerint a lényeg a közösen elfogadott jelentés, ami megérdemelte, hogy Demetes óriási fegyvertényként aposztrofálja. A fideszes politikus szerint az állásfoglalás feladatokat is előír, többek között azt kéri a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától, hogy vizsgálja meg annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat.

A pénzügyminiszternek is adott munkát a bizottság: felül kellene vizsgálni az adományozások szabályozását. S mivel Demeter szerint a vám és pénzügyőrség és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől is, hogy intézkedjenek. Konkrétabban: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, a két szervezet közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt, nem lehet ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni.

Azért a beszámolón kívül Demeter keményebben is odamondogatott az NBH-nak, például azt kifogásolta, hogy az a baj, ha az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem maszek titkosszolgálatként működik. A bizottsági elnök szerint így eshetett meg, hogy az alapítvány képviselői titkosszolgálatosdit játszottak, ami nem rendjén való. Aztán a Fidesz által rendre megfúrni próbált Laborcz Sándor NBH-főigazgató következett, aki nem segítette a bizottság munkáját (többek között az alapítvány és az NBH közti jelentős összegű szerződéssel most sincs tisztában a bizottság). Így Demeter szerint a bizottságnak igazából fegyelmit kellene kezdeményeznie Laborcz ellen, de ő mégsem teszi, mert valami miatt mégis a közös álláspont a legfontosabb.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!