Nyolccal több kiemelt kórház lehet
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
Ez eddigi 31-ről 39-re emelkedhet a kiemelt kórházak száma. Vidéken a soproni, a siófoki és a karcagi, míg Budapesten a főváros kezelésében lévő Bajcsy-Zsilinszky, Uzsoki, Szent Imre, Szent János és Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kaphat kiemelt státust.
A kiemelt kórházak körének bővítését az országgyűlés egészségügyi bizottsága javasolta. Az indítványt a kormány is támogatta. A hazai kórházszerkezetet átalakító törvényjavaslatról december 18-án dönt az országgyűlés.
Minisztériumi önkritika
A kiemelt kórházak működését törvényben garantálják. Jövőre ezeknek a jól felszerelt intézményeknek kell ellátni egy-egy régióban a magasabb szaktudást igénylő eseteket, a daganatosok, infarktusbetegek és a súlyos baleseti sérültek kezelését .
Jogos kritika érte az Egészségügyi Minisztériumot a fővárosi súlyponti
kórházak tervezett száma miatt - nyilatkozta a Klubrádiónak az Egészségügyi
Minisztérium államtitkára. Horváth Ágnes elismerte, hogy a fővárosban eredetileg megnevezett négy kiemelt intézmény nem tudta volna biztosítani a sürgősségi
ellátást.
A szaktárca azt vizsgálva támogatta a kiemelt kórházak körének bővítését, hogy az adott intézmény közúton ténylegesen elérhető-e - mondta el a Klubrádióban szerdán délután az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Horváth Ágnes közlése szerint kiderült: Karcag, Sopron és Siófok körzetében túlságosan nagy terület maradt volna jól felszerelt intézmény nélkül.
Az egészségügyi bizottság és a kormány ugyanakkor elutasította azt az indítványt, hogy a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai Intézetet kerüljön a súlyponti intézmények közé.
Jövőre csökkennek az egészségbiztosító által támogatott ágyszámok a kórházakban. A kiemelt kórházak esetében régiónként meghatározzák, hány ágyat kapnak belgyógyászati, sebészeti, szülészeti stb ellátásra.
Nem az épület, a tudás számít
A fenmnmaradó ágyszámokon a területi kórházaknak kell osztozniuk. Miután nyolccal nőni fog a súlyponti intézmények száma és a felosztandó ágyszámok nem változnak, emiatt egy-egy kórházra kevesebb ágy jut majd. Zöld utat kapott az a bizottsági módosító javaslat is, amely a közép-dunántúli régióban az aktív ágyak számát 240-nel emelné.
Az intézmény-összevonások kapcsán az államtitkár hozzátette: lesz pénz az integráció miatti költöztetésre, mert inkább ezt biztosítja az egészségügyi kormányzat, minthogy félig kihasznált, elavult, leromlott épületekben működő intézményeket tartson fenn. Horváth Ágnes úgy fogalmazott: "nem az épületekhez, házakhoz, hanem az orvosszakmai tudáshoz kell ragaszkodni" egy-egy intézmény összevonásakor.
Mind a kormány, mind a bizottság támogatta azt a módosító indítványt, hogy a regionális egészségügyi tanácsok (ret) évente felülvizsgálják a finanszírozott kapacitások kihasználtságát és az esetleges kapacitásbővítés szükségességét, és erről beszámol az egészségügyi miniszternek. Ezzel párhuzamosan a tárcavezető szintén évente köteles lesz beszámolni a rendszer felülvizsgálatáról a szakbizottság előtt.