Szekeres Imre a nap potenciális miniszterelnöke

A 2007-es év első hétfői ülésnapján Gyurcsány Ferenc értékelte az évet, a másodikon néma maradt a miniszterelnök, a harmadikon hazatért a pirospozsgás Molnár Lajos, a negyediken rángott Gyurcsány szája széle, az ötödiken Rákosi Mátyás volt a nap embere, a hatodikon Gyurcsány visszatért a barikádra, a hetediken nem nevezték ki Demcsákot, a nyolcadikon Harrach Péter volt a nap nyuszija, a kilencediken nem bántották Gyurcsányt, a tizediken lefocizták Lamperth Mónikát, a tizenegyediken Horváth Ágnes volt a nap szemtelenje, a tizenkettediken vudu volt a jelszó. És mi volt a tizenharmadikon?

A nap bravúrja: Gyurcsány Ferenc (MSZP)

Hol van már az az idő, amikor Gyurcsány Ferenc már-már száműzetésbe vonult , és nem élt a napirend előtti felszólalás lehetőségével. Azt feltételeztük, hogy elvesztett népszerűségét akarja így visszaszerezni. A trükk nem sikerült, a miniszterelnök visszatért, nem mintha ettől meglódult volna az MSZP szekere.

Ez már a régi Gyurcsány. A rendőrségi botrányért a felelősséget a Fideszre tolta, ami nem kis bravúr. ("Ha egy testületről hónapokon keresztül azt állítják, hogy nem a hazáját védi, akkor ez megingatja a rendőrséget. Az ősszel rendőrállamot kiáltottak és megbélyegeztek egy egész testületet. Felelőtlenség egy testületről ilyen módon véleményt nyilvánítani.")

A viszontválaszban durván kiosztotta az ellenzéket. A legnagyobb pofonokat Semjén kapta, de erről majd később. A legviccesebb az volt, hogy Dávid Ibolyának a szemére vetette: pártpolitikai célokra használja a napirend előtti felszólalás intézményét.

A nap szembesítése: Navracsics Tibor (Fidesz)

Régi nyilatkozataival bármelyik politikust nevetség tárgyává tehetjük, hát még Gyurcsány Ferencet. Most Navracsics Tibor élt ezzel az eszközzel. Tényleg jópofák voltak a miniszterelnök 2004-es és 2005-ös radikális adó- és járulékcsökkentést ígérő nyilatkozatai. Mi is találtunk egy mosolyra ingerlőt a Fidesz 1998-as programjában: "A Fidesz-Magyar Polgári Párt kormányra kerülése után egy éven belül törvény erejével létrehozza az egészségbiztosítás több-biztosítós modelljét".

A nap pofozógépe: Semjén Zsolt (KDNP)

A kereszténydemokrata frakcióvezető kis glosszája felolvasásával ingerelte a kormánypártokat. Arról szólt, hogy elkaptak egy civilben bolti tolvaj rendőrt. A rendőr azonban nem tett mást kicsiben, mint a szintén tolvaj kormány nagyban.

Az írás színvonala alulról közelítette a rosszabb Pilhál-glosszákat, nagy felhördülés is lett belőle. Eörsi Mátyás csak csacsiságnak nevezte a felszólalást, Gyurcsány viszont továbbment a személyeskedésben: "Ha Önhöz ez méltó, akkor Ön nagy bajban van. (...) Nem ismeri a normalitás mértékét." A miniszterelnök mindezek tetejében még személyeskedéssel is megvádolta Semjént.

Semjén amúgy két bőrt húzott le kis művéről, a hétvégi Fidesz-kongresszuson ugyanis szó szerint ezt a szöveget olvasta fel.

A nap nagy visszatérése: Gál Zoltán (MSZP)

Emlékeznek még Gál Zoltánra, aki vörös, kicsit sértődött fejjel ülte végig a parlamenti elnöki székben az 1994 és 1998 közötti éveket? Most napirend előtt visszasírta a kilencvenes évek első felét, amikor az MSZP frakcióvezetőjeként még sokkal jobban érezte magát, mert voltak valódi viták. Hát igen, a megszépítő messzeség. Szavazzanak is gyorsan arról, hogy ki hiányzik a legjobban a daliás időkből!

A nap csatája: Szili Katalin (MSZP) – Dávid Ibolya (MDF)

Dávid és Gyurcsány később személyesen rendezte konfliktusát

A miniszterelnök a viszontválaszában név szerint említette az összes hozzászólót, mint rendesen. A házszabály ilyenkor nem teszi lehetővé, hogy a frakcióvezetők reagáljanak. Dávid Ibolya személyes érintettség címén mégis szót kért, méghozzá nagyon dühösen. Szili Katalin nem adta meg neki – akkor már inkább Semjénnek lett volna joga jelentkezni, akit Gyurcsány gyakorlatilag lehülyézett –, erre a képviselők szavaztak arról, hogy kaphat-e szót Dávid Ibolya. Most nem volt nagyvonalú a parlament, leszavazták az MDF elnökének kérését.

A nap potenciális miniszterelnöke: Szekeres Imre (MSZP)

Hiába van nagy csönd Szekeres Imre körül, érdemes rá odafigyelni, mert ott van a surranópályán. Ha az MSZP meg akar szabadulni Gyurcsánytól, akkor reális alternatíva lehet a remek szervező és smúzoló hírében álló Szekeres. Az agresszív miniszterelnöktől élesen elütő stílusban köszönte meg – hangsúlyozottan az ellenzéknek is – az egy év alatt nyújtott támogatást. Mintha csak azt mondaná: lehet ezt másképp is.

Az más kérdés, mennyivel lennénk beljebb, ha az ország miniszterelnökét Szekeres Imrének hívnák.

A nap bölcse: Boross Péter (MDF)

A harmadik köztársaságot minősíti, hogy a haza bölcsének szerepében Boross Péter tetszeleg. A volt miniszterelnök rendre nagy ívűnek szánt elemzésekkel traktálja a jobb sorsra érdemes képviselőket. Kicsit olyan, mint Gyurcsány: figyeljetek, gyerekek, elmondom nektek, hogy kell ezt csinálni. Kár, hogy ő se tudta.

A nap bátor embere: Gusztos Péter (SZDSZ)

Napirend előtt az ellenzéket gyalázni nem túl elegáns, a megtámadott ugyanis nem reagálhat. Gusztos most bátran nekiment a Fidesznek, Orbán Viktort például Kádár Jánoshoz hasonlította, miközben a koalícióstárs padsoraiban bőven vannak olyanok, akik húsz-harminc éve még versenyt nevettek az Öreg viccein.

Hogy a Fideszt támadó felszólalás miért volt országos jelentőségű, halaszthatatlan vagy rendkívüli, azt nem tudjuk.

De hogy valami jót is írjunk: a kormány nem élt a válasz lehetőségével, pedig Gyurcsány Ferenc nyugodtan folytathatta volna az ellenzék szapulását.