Hat püspök az ügynöklistán

Hétfőn megkezdődött a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia háromnapos rendes ülése, amelyen részt vesz Erdő Péter esztergom-budapesti érsek is. A főpapi testület tanácskozása egy nappal azután kezdődik, hogy az interneten egy névtelen személy közzétette az állítólagos Antall-féle ügynöklistát, amelyen a jelenlegi püspöki kar hat tagjának neve is megtalálható.

Gyulai Endre szeged-csanádi püspök korábban az Indexnek azt mondta, hogy a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervekkel való együttműködés személyi kérdései eddig még soha nem voltak napi renden az MKP-ban, most valószínűleg nem tudják megkerülni a kérdést.

Volt aki jelentett

Gyulai Endre annak ellenére, hogy elismerte, voltak olyan papok, akik jelentettek, leszögezte, a nevek nyilvánosságra hozatala csak úgy képzelhető el, ha a beszervezések pontos körülményeit is feltárják.

Az időközben az interneten megjelentett ügynöklistán a jelenlegi püspöki kar 21 tagjából hatan szerepelnek. Az érintett főpapok szűkszavú cáfolatokkal kommentálták az őket ért gyanúsítást. A listra felkerült számos a rendszerváltás előtti egyházi vezető is, de nagy számban vannak olyanok is, akik a fővárosi és vidéki hittudományi karok tanárai, professzorai voltak.

Cáfolatok

A Délmagyarország című lap azt írja, hogy egy hete, nem hivatalos formában Gyulay Endre is visszautasította az állítólagos ügynökmúltjáról régóta hallható állításokat. Paskai László bíboros a Stop érdeklődésére - a portál tudósítása szerint - azt mondta, "hagyjuk ezt az egészet, legyen már végre vége", majd megszakadt a telefonkapcsolat.

Büntetőeljárás megindítását kérte hétfőn Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök amiatt, mert neve megjelent a hét végén napvilágot látott "ügynöklistán", adat hírül az MTI.

"A mai napon tudomásomra jutott, hogy nevem megjelent egy internetes portálon közzé tett listán, mely szereplői állítólag a BM III/III-as, illetve III/II-es csoportfőnökségnek jelentéseket tettek. Az üggyel kapcsolatban a mai napon büntetőeljárás megindítását kértem, és az elkövető személyének felfedése után rágalmazásért pert indítok" - írta közleményében. Kiss-Rigó László kijelentette, hogy soha semmilyen ügynöki tevékenységet nem folytatott, erre soha nem is kérte senki. Sem külföldi útról, sem személyről vagy bármilyen eseményről semmiféle jelentést sem szóban, sem írásban nem tett.

"Nevem ilyesmivel történő összefüggésbe hozását nemcsak aljasnak és cinikusnak, hanem nevetségesnek is tartom, mivel éppen az ellenem irányuló ügynöki tevékenységet lepleztem le többször is, egy alkalommal látványosan tanúk előtt" - írta közleményében a címzetes püspök.

Harmati beszámolt

Harmati Béla nyugalmazott püspök az Indexnek küldött nyilatkozatában azt írja, hogy a Lutheránus Világszövetség genfi központja 1980-ban nemzetközi nyílt pályázat nyerteseként hívta meg a családjával együtt.

"Feladatom volt nemzetközi teológiai tanulmányi programokat, konferenciákat szervezni, elsősorban a tagegyházak teológiai képzési intézményeinek közremüködésével. Ebben a beosztásban is, mint minden más munkahelyen, rendszeresen tájékoztatnom kellett felettes egyházi vezetöimet" - írja Harmati Béla.

Emlékeztet rá, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház ebben az idöben hívta meg a Világszövetséget, hogy tartsa nagygyűlését 1984-ben Budapesten. "Genfi tevékenységem állami engedélyezésének feltétele volt a nagygyűlés elökészületeiröl szóló beszámolás. Többszörös nyomásra adtam írásba, hogy ezt a feltételt teljesítem. Személyek megfigyelésére azonban soha nem vállalkoztam" - írja a nyugalmazott püspök.

Hozzáteszi, felháborítónak tartja, hogy azok felelőssége és neve, akik évtizedekig zaklatták az egyházakat, homályban maradhat, a megzsaroltak, kihasználtak viszont a nyilvánosság elé kerülhetnek a különböző, sokban kétes listák közreadásával.

Harmati Béla közli, hogy a megjelent listával kapcsolatban személyiségi jogi védelmi lépéseket tesz majd.

Ismerős nevek

Máté-Tóth András, a Szegedi Egyetem vallástudományi tanszékvezetője, aki bár nem ért egyet a nevek nyilvánosságra hozatalával, elmondta, hogy a listán található néhány személy, akivel kutatásai során már találkozott. "A II. Vatikáni zsinat és a magyar elhárítás" című tanulmány szerzője szerint viszont a lista valódisága szempontjából gyanús, hogy miért volt szükség a Kádár-korszak idején az Állami Egyházügyi Hivatal révén már teljesen kontroll alatt tartott egyházi vezetés tagjainak beszervezésére.

Máté-Tóth András arra is felhívja a figyelmet, hogy a lista számos szereplője ma egyértelműen pozitív szereplőnek minősül a keretek tágítása szempontjából, olyanok, akik saját "becsületüket" hajlandóak voltak feláldozni az egyház védelmében. A szakértő azt is furcsállja, hogy nincsenek viszont a listán olyanok, akik tevéknységükkel kétes helyzetbe hozták az egyházat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!