Az SZDSZ a 26 fantomszavazatot magyarázza

A Szabad Demokraták Szövetségének péntek késő esti közleménye azt állítja, az Index cikkében feltárt 26 fős eltérés a bíróságra beadott jelenléti íveken szereplő küldöttek és az elnökjelöltekre a második fordulóban leadott szavazatok száma között nem érinti az elnökválasztást. Azt a tényt azonban mindez nem cáfolja, hogy kevesebb név van a megőrzött listán, mint ahány szavazat összesen érkezett. Vagyis - ha helyesen értelmezzük a liberális párt közlését - szerintük a hiba megtörtént, de nem szándékos csalást jelez (ilyet egyébként az Index sem állított), hanem adminisztrációs tévedést.

Kérdés azonban, nem kérdőjelezi-e meg a tavaly márciusi elnökválasztás hitelességét maga az a tény, hogy a leadott listán 26-tal kevesebb név van, mint ahányan szavaztak. Az ívek megőrzésének ugyanis nyilvánvalóan épp az a célja, hogy utólag is ellenőrizni lehessen, azok szavaztak, akiknek kellett. Ha a leadott lista helytelen (ahogy azt a párt állítja), éppen ez, a választás hitelességének igazolása nem lehetséges általuk.

Az SZDSZ-közlemény azt állítja, a küldöttgyűlés két választásának jelenléti ívei - nevezetesen az elnökválasztás és ügyvivőválasztás listái - "összekeveredhettek a bíróságra való benyújtás előtt". Ez azonban ellentmond a választás tisztaságát vizsgáló Jüttner Csaba jelentésének. Az ugyanis ezt állította: a fővárosi bíróságon egyedül az elnökválasztás második fordulójának küldöttlistái érhetőek el. "Az ügyvivők és az Országos Tanács húsz tagjának választásakor készült jelenléti ív megsemmisítésre került, így azokat a Bizottság nem tudta vizsgálni." Ez áll abban a dokumentumban, amelyet Jüttner Csaba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök készített, és amelyet az SZDSZ vezetése hitelesnek fogadott el, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei álküldöttek ügyét tárgyalta.

Meglehetősen nehéz elképzelni a párt magyarázatában vázolt adminisztrációs hiba konkrét lefolyását is. Ha például az ügyvivőválasztás egy vagy több íve belekeveredik az elnökválasztási jelenlétet igazoló lapok közé, akkor azon több, nem pedig 26-tal kevesebb névnek kellene szerepelnie, mint ahányan szavaztak. Márpedig nem így van.

A közlemény szerint "a Fővárosi Bíróságon elérhető küldöttlisták közül az egyik megyei lista tanúsága szerint azt nem az elnökválasztáshoz, hanem az időben később lefolytatott ügyvivő választáshoz vették fel. Míg az elnökválasztás első fordulójában 758 regisztrált küldött, a második fordulóban 749 regisztrált küldött jelent meg, addig az ügyvivő-választáson már ennél kevesebben szavaztak. A különbség oka az egyes szavazásokon való részvétel csökkenéséből adódik. Adminisztrációs hiba, hogy az elnökválasztás és ügyvivőválasztás listái összekeveredhettek a bíróságra benyújtás előtt."

A közlemény nem véletlenül használja az "egyik megyei lista szerint" kitételt. Ugyanis egyetlen egy regisztrációs ív tetején valóban szerepel egy ÜT-regisztráció felirat. Ám ez a jelzet kizárólag a Bács-Kiskun megyei küldöttek aláírását rögzítő lapon fedezhető fel. A többi ív esetében semmi nem utal arra, hogy nem az elnökválasztásra regisztrálók szignóit rögzíti.

Akárhogy is, az tény, hogy a leadott listán kevesebb ember szerepel, mint ahány szavazatot megszámoltak. Ez pedig semmiképp sem erősíti az elnökválasztásnak az álküldöttek miatt amúgy is megkérdőjelezett hitelességét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!