Hatszázmilliós állami megbízás a hatvanmillióért privatizált cégnek

2003 júniusában az Antenna Hungária (AH) lapjában, az Antenna Magazinban forradalmi újításként, a jövő technológiájaként emlegették az egyik AH-leányvállalat, a Teledatacast Kft. műholdas adatszórási rendszerét. Az állami és a magánszférából érkező megrendelésekre számító céget azonban néhány hónappal a cikk megjelenése után eladták. Az ok az akkori közlemények szerint a profiltisztítás volt; az AH tulajdonosa, az ÁPV Rt. ugyanis azt szorgalmazta, hogy az AH alaptevékenységeihez nem kapcsolódó leányvállalatokat szervezzék ki a cégcsoportból, vagyis privatizálják őket.

A TDC államigazgatási kapcsolatai

"A cég az államigazgatásnak, vállalatoknak és magánügyfeleknek is szolgáltat, utóbbiak a tartalmat csomagokban rendelhetik majd meg. A TDC együttműködik a Teleház Szövetséggel és a Sulinettel, valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal és az Oktatási Minisztériummal is" - nyilatkozta az Antenna Magazin 2003/II. számában Kis Márton, a Teledacast Kft. ügyvezetője.

A TDC kapcsolatai Az IHM tulajdonában lévő IT Információs Társadalom Kht. 2002. december 3-án kísérleti szolgáltatási szerződést kötött a Teledatacast Kft.-vel műholdas adatszórási és internetelérési technológia tesztelésére tizenhárom hátrányos helyzetű település önkormányzatánál. A szerződés már lejárt. Az IHM tudomása szerint sem az OM, sem a Sulinet programiroda nem állt szerződéses kapcsolatban a TDC-vel, de hogy mi lehet a hivatkozott együttműködés, nem sikerült kiderítenünk.

"Csupán marketing"

Az AH illetékesei az Indexnek azt mondták, az Antennában megjelent cikk csupán marketing volt, a cég valójában háromszázmillióval tartozik az AH-nak, és a további veszteségek elkerüléséért határozták el a többségi tulajdonrész értékesítését. Az 51,11%-nyi tulajdoni hányadért az AH korábban összesen 166,6 millió forintot fizetett.

Bár az AH kommunikációs igazgatósága nem akarta közölni, hogy az értékesítést végző AH-cég - az az Antenna Multimédia Vagyonkezelő Holding Rt. - mennyiért adta el a Teledatacast Kft.-t, cégbírósági adatok szerint a véteár hatvanmillió forint volt, ami az AH szerint jóval több, mint a privatizált tulajdonrész piaci értéke. A vevő a TDC menedzsmentje és Homonnay Géza üzletember volt. Homonnay az AH szerint úgy került a képbe, hogy a piacon eladásra meghirdetett TDC-re négy értékelhető ajánlat érkezett, és mint később kiderült, Homonnay adta a legjobbikat.

Közös pont az eladó és vevő között

A közös pont Homonnay Géza és az Antenna Hungária menedzsmentje között a Fornax Informatikai Rt., ahol Homonnay igazgatósági tag és felügyelő bizottsági tag volt. Ugyancsak a Fornaxban volt tulajdonos és felügyelőbizottsági tag az AH jelenlegi igazgatósági elnöke, a korábban a szabad demokraták alkalmazásában álló Lévay Örs. Lévay az Index megkeresésére nem cáfolta, hogy ismeri Homonnay Gézát, azt viszont határozottan tagadta, hogy ismeretségüknek köze volna a TDC privatizációs pályázatának kimeneteléhez.

Homonnay Géza kérdésünkre, miszerint szerepe lehetett-e a privatizációs pályázat elbírálásban annak, hogy Lévayval kapcsolatban állt, azt mondta: "Az így feltett kérdésre a válaszom az, hogy nem. Ha árnyaltabban teszi fel a kérdést, azt gondolom, annyi szerepe volt a dologban, hogy referenciákkal szolgálhatott rólam az AH vezetésének a pályázatra való meghívás kapcsán. Nem kérdezte, de elmondom, hogy a TDC iránti érdeklődésemet az egyik kisebb tulajdonos, Montvai György keltette fel, aki régóta jó barátom. Ő jelezte felém 2003 nyarán, hogy esetleg eladó a cég egy része."

Kockázatos befektetés

Homonnay Géza arról, hogyan jutott hozzá a cég többségéhez, azt nyiltkozta: "A Teledatacast Kft. többségi tulajdonát a tulajdonomban levő cég pályázat keretében vásárolta meg. A kockázatos befektetésben számomra legérdekesebbnek az a lehetőség tűnt, hogy a cég által kifejlesztett technológia révén meg lehet jelenni a médiapiacon."

Homonnay cégbirodalma Homonnay Géza egyébként nem ismeretlen az informatikai piacon. Legjelentősebb cége a Gamax Informatikai Rt., illetve Gamaxnet Kft. Előbbi mint Sun-viszonteladó a központosított közbeszerzés keretében is szállíthat gépeket az államigazgatás szereplőinek. Csaknem harminc cége közül azonban van, amelyik tanácsadással, ingatlanokkal, építőiparral is foglalkozik.

A cég szeptemberben bejelentett eladása után alig egy hónappal az informatikai tárca pályázatot hirdetett, elsősorban hátrányos helyzetű középiskoláknak szolgálatatott műholdas adatszórási programban való részvételre. (A műholdas adatszórásról lásd keretes írásunkat a cikk végén. >>>) A kiírás szerint alapvetően olyan oktatási intézmények jelentkezését várták, amelyeknél a közeli jövőben nincs esély arra, hogy - például a Közháló program jóvoltából - szélessávú internetkapcsolathoz jussanak.

Nem az ár a döntő

A pályázatot a jelentős érdeklődés miatt egyszer meghosszabbították, majd meghirdették a közbeszerzési eljárást. A tárgyalásos eljárásra három vállalkozás jelentkezett, a hatszázmilliós ajánlatával nyertes Teledatacast Kft.-n kívül a Banknet Kft., illetve a GTS Datanet Kft. A pályázaton nem a legkisebb ár döntött a nyertes mellett, hanem olyan nehezen értelmezhető szempontok, mint hogy a hétvégéken milyen sávszélességgel tudják vállalni az adatszórást, évente hány videokonferencia közvetítését, illetve hány internetes oldal lesugárzását vállalják.

Videokonferenciák Milyen videokonferenciákat kívánnak sugároztatni, kérdeztük az oktatási tartalmakat összeállító OM-től, ahonnan írásban ezt a választ kaptuk: "Fontos szolgáltatási elem az élő videoközvetítések biztosítása is, amely lehetővé teszi, hogy tanórákat, rendezvényeket és egyéb oktatással összefüggő programokat közvetítsünk a nyertes iskolák számára, illetve az ezekről készült közvetítések természetesen mindenki számára elérhetőek lesznek a Sulinet honlapon is."

A lefolytatott közbeszerzési eljárást a három imént említett szempont közül kettő miatt meg is támadta az egyik induló. A Banknet Kft. azt nehezményezte, hogy a versenytársak által hétvégére megajánlott 200 gigabájtos sávszélesség technikailag kivitelezhetetlen. A közbeszerzési döntőbizottság azonban elfogadta az informatikai tárca védekezését, miszerint a nyertes ajánlattevő tömörítéssel éri majd el a kért sávszélességet. A kiíró azonban nem tömörítési eljárásra kért ajánlatot, hanem sávszélességre, márpedig ha tömörítéssel érik el a megajánlott 200 gigabájtot, akkor valójában jóval kisebb a tényleges sávszélesség.

A bírálóbizottság összetétele Zeke László - IHM, főosztályvezető, a BB elnöke, Haraszti László - független szakértő, bíráló bizottsági tag, Horváth Ádám - OM, bíráló bizottsági tag, Kovács László - IT Kht., bíráló bizottsági tag, Simon Dávid - IHM, bíráló bizottsági tag, Csizmadia Attila - PM, bíráló bizottsági tag.

A közbeszerzési döntőbizottság elutasította azt a kifogást is, hogy az eljárásban az IHM nevében tárgyaló hivatalnokok kijárkáltak a tárgyalásról, illetve telefonálgattak, ami veszélyeztette az eljárás tisztaságát. A döntőbizottság azonban információink szerint nem vizsgálta érdemben a panaszt, csupán megkérdezte az ajánlatkérőt, sérült-e az eljárás tisztasága, és a bizottság megelégedett az IHM nemleges válaszával, holott korábban ugyanilyen okból már semmisített meg eljárásokat. A döntőbizottság egyetlen kifogást tartott jogosnak, azt, hogy a bírálóbizottság felülírta a kiírásban szereplő pontozási szempontokat, és több esetben is egyszerűen nulla pontot adott például a BankNet Kft.-nek, holott korábban megszabta, hogy a legkisebb adható pontszám egy. A döntőbizottság azonban megállapította, hogy emiatt sem módosult érdemben a közbeszerzés kimenetele, így "mindössze" egymillió forintos bírságot szabott ki az IHM-re.

Az összes szempontot kellett mérlegelni

Az informatikai tárca közbeszerzési pályázatán a három ajánlat közül az IHM a legdrágábbat választotta, a Banknet és a Datanet ajánlata is több mint százmillió forinttal olcsóbb volt. A döntést az IHM így indokolta: "Igaz, hogy árban a BankNet Kft. (az eljárás 3. helyezettje), sőt az eljárásban 2. helyezett GTS-DataNet Kft. is kedvezőbb ajánlatot adott, mint a nyertes TDC, de az ajánlatok elbírálásának szempontja a Kbt. 34.§ (1) bek. b) pontjának megfelelően az összességében legelőnyösebb és legmagasabb pontszámot elérő ajánlat volt. Ez azt jelenti, hogy az ajánlati áron kívül még további 3x3 részszempontot és a három (A, B, C jelű) szolgáltatási csomagnál összességében 30 alszempontot is figyelembe kellett vennie a Bíráló Bizottságnak az ajánlatok értékelése során."

Racskó Péter mint tanácsadó

Az IHM válaszaiban nem cáfolta, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében oroszlánrésze volt Racskó Péternek, a Sulinet Programiroda korábbi vezetőjének, aki azért kényszerült távozni OM-ből, mert mint a Közháló program egyik előkészítője részt vett a potenciális pályázó Elender balatoni céges hétvégéjén. (Emiatt távozott egyébként a tárcától az informatikai biztos, és kapott megrovást több munkatárs is.)

"Racskó Péter 2003. július 1. és 2004. június 30. között állt szerződéses viszonyban az IHM IT Kht.-jével. Feladata az oktatáshoz kapcsolódó informatikai projektek szakmai előkészítése volt, illetve szakértői segítségnyújtás a bírálóbizottságok munkájában" - közölte az informatikai tárca.

Az Index információi szerint Racskó a bírálóbizottság tevékenységében úgy vett részt, hogy az eljárás dokumentumai között nincs nyoma annak, hogy résztvevője lett volna a bírálati folyamatnak, ráadásul Racskó annak a kht.-nek dolgozott, amelyik egyedüli állami tulajdonú cégként szerződéses partnere volt a TDC-nek. Racskó a hozzá intézett kérdéseket azzal hárította el, hogy inkább munkáltatóját, az IT Kht.-t kérdezzük.

A műholdas adatszórás mint olyan Az informatikai és az oktatási tárca közös projektje hátrányos helyzetű, azaz szélessávú internetkapcsolattal nem rendelkező iskoláknak szánt program, amelyben az iskolák hozzájuthatnak különféle digitális oktatási anyagokhoz. A program szeptember elsejétől indult, és a nyertest két évre szerződtették. Ezek egy részét a Sulinet program keretében fejlesztették ki, egy részét a pályázatnyertes TDC Kft. digitalizálja. A program elvileg lehetőséget nyújt arra is, hogy az adatbázist az iskolák, a tanárok, sőt akár a diákok is kiegészítsék oktatási segédanyagokkal. A programban részt vevő 504 iskola - akár rendelkezik szélessávval, akár nem - számára naponta több mint ezer internetes oldalt, például hírszájtokat sugároznak le, amelyeket naponta többször is frissítenek. Arra az OM-mel és az IHM-mel folytatott négy hónapnyi levelezésünkből sem derült fény, hogy tulajdonképpen mi az értelme ennek a programnak, hiszen zömében olyan iskolák nyertek, amelyek vagy már rendelkeznek, vagy rendelkezni fognak szélessávú internettel, és a program keretében jórészt az így is elérhető sulinetes segédanyagokat kapják majd meg. A nyertes iskolák között végül egyébként olyan budapesti "elitképzők" is vannak, mint a Fazekas Mihály Gimnázium vagy a Móricz Zsigmond Gimnázium. Az IHM ezzel kapcsolatos felvetésünkre közölte: "A pályázat kommunikációjában és a kiírásban is megemlítésre került, hogy alapvetően a szélessávú összekötetéssel nem rendelkező iskolák számíthatnak támogatásra, de látni kell, hogy a cél (nagyméretű állományok eljuttatása adott célpontokra) alapvetően nem adatátviteli, hanem adatsugárzási feladat." A rendszer telepítésének költsége egyébként végpontonként 1,190 millió forint. (Vissza a cikk tetejére >>>)