További Bulvár cikkek
- A Zsanett-ügy legfrissebb fejleményei:
- Megérkezett a Fővárosi Főügyészségre a DNS-vizsgálat eredménye.
- Hivatalosan nem lehet tudni, hogy alátámasztja-e a sértett vagy a gyanúsítottak állítását.
- Ha a DNS-vizsgálat sajtóban megjelent eredménye megegyezik az ügyészségen lévővel, akkor Zsanett ügyvédje szerint az ügyészségnek büntetőfeljelentést kell tennie.
- Napokon belül döntenie kell az ügyészségnek, hogy meghosszabbítja-e a rendőrök előzetes letartóztatását.
Megérkezett a Fővárosi Főügyészségre az erőszakkal gyanúsított rendőrök ügyével kapcsolatos DNS-minták eredménye, mondta el a Független Hírügynökségnek az ügyészség szóvivője. Morvai Attila közölte: ezeket most tanulmányozzák, majd ha ezzel végeztek akkor értesítik a gyanúsítottak védőit és bemutatják nekik. A szóvivő arról még nem tudott nyilatkozni, hogy az eredmény kinek az állításait támasztja alá.
Politikai és bulvárlapok két napja cikkeznek arról, hogy megvan a DNS-minták (valójában biológiai anyagmaradványok) vizsgálatának eredménye. A lapok hivatalosan egyszer sem megerősített értesülései szerint a vizsgálatból levonható következtetések azoknak a rendőröknek az álláspontját erősítik meg, akik tagadták, hogy megerőszakolták volna a lányt.
Tuza Péter, Zsanett ügyvédje még nem látta a DNS-vizsgálat eredményét, de tart tőle, hogy az eddig kiszivárgott eredmény megegyezik a most az ügyészségre átküldöttel.
Az ügyvéd szerint ebben az esetben hivatalból büntetőeljárást kellene indítania, mert kétség fér a szakértői vélemény egészéhez. Vizsgálatot kell indítani szerinte egyúttal azért is, hogy a kijelölt szakértői intézet törvényesen működik-e, hiszen az információknak onnan kellett kikerülniük.
Az ügyészség pénteknél hamarabb nem dönt arról, hogy meghosszabbítják-e az öt rendőr előzetes letartóztatását.
A sajtóban eddig megjelentekkel ellentétben a DNS-vizsgálat eredménye nem perdöntő. A bizonyítási eljárásban mérlegelés tárgyát képezheti, de semmiképpen nem tekinthető döntő bizonyítéknak, ez csak egy a bizonyítékok sorában, nyilatkozta az Indexnek korábban Pádár Zsolt igazságügyi hemogenetikus szakértő, a Bűnügyi Szakértő- és Kutatóintézet osztályvezetője.
Erőszakos közösüléses ügyekben testek és egyéb anyagok, például ruhák közvetlenül, fizikailag érintkeznek egymással. Biológiai anyagmaradvány lehet a hámsejt, a töredékes sejt, hajszál, szőrszál, nyál, orrváladék vagy a nemi utak váladéka. Ilyenkor az a kérdés, hogy sikerül-e ezeket a helyszínelőknek biztosítani, majd feltárni.
Vagyis, ha nem találnak releváns biológiai anyagmaradványt, még nem biztos, hogy nem történt erőszak. Lehet, hogy a keresett biológiai anyagmaradvány nem képződött le, vagy leképződött, de a szakértők gyakran mások - például bűnügyi helyszínelő - által biztosított mintából kell, hogy dolgozzanak.
Hogy a ruhán marad-e nyom, az ugyanettől, vagyis a mosás minőségétől, hatékonyságától függ.
A 21 éves E. Zsanett megerőszakolásával, illetve bűnsegédlettel gyanúsított rendőrök őrizetbe vétele után két nappal szerepelt a sajtóban először a DNS-minták szerepe a nyomozásban. Ekkor Somfainé Vajda Ágnes, az egyik rendőr védője nyilatkozta, hogy még folyik a DNS-minták értékelése.
Innentől kezdve szinte nem múlt el úgy nap, hogy a lapokban, tévében, rádióban az ügyészség szóvivőjét ne kérdezték volna meg, hogy mikorra lesz eredmény. Közben hivatalossá vált, hogy az őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba vett rendőrök mindegyikétől vettek DNS-mintát, amit összehasonlítanak a Zsanettől származó kenettel.
Az ügyészségtől kapott információ szerint a biológiai anyagmaradványokat (közkeletű, de helytelen kifejezéssel DNS-nyomot) a lefoglalt autóban és a rendőrök egyenruháján is keresnek. Az előbbiből kiderülhet, hogy ült-e Zsanett az autóban (a rendőrök szerint nem), az utóbbin spermanyomot, illetve a lány biológiai anyagmaradványait keresik a szakértők.
A 21 éves lányt a gyanú szerint május 4-én rendőrök erőszakolták meg egy budapesti mellékutcában. A támadóit a május 17-i azonosításon ismerte fel, a rendőrök a Rendészeti Biztonsági Szolgálat kötelékébe tartoztak. Az őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba vett rendőrök tagadják, hogy erőszakot követtek el. Az ügybe közvetve egy miniszter, két rendőrfőparancsnok és a Rebisz vezetője bukott bele.