Harcban a kancellárságért

Patthelyzet alakult ki a német választásokon. A kormányzó SPD alig egy százalékkal kapott ki a választások előtt két héttel még húsz százalékpontos előnyben levő kereszténydemokratáktól. A választáson egyik politikai oldal sem szerzett abszolút többséget, így bonyolult koalíciós egyeztetésekre lehet számítani.

A liberálisokhoz vándoroltak a CDU szavazói

Leváltották a szociáldemokrata-zöld koalíciót Németországban a vasárnapi előre hozott választásokon, de a konzervatív pártoknak (CDU/CSU) nem sikerült kormányzóképes többségre szert tenniük a liberálisokkal (FDP) együtt. A hétfőn hajnalban közölt előzetes végeredmény szerint a CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát nyerte el (225 mandátum), az SPD 34,3 százalékot ért el (222 mandátum). Az FDP várakozáson felül szerepelt, s a szavazatok 9,8 százalékát szerezte meg (61 mandátum). A Baloldali Párt (korábbi nevén: Demokratikus Szocializmus Pártja - PDS) a voksok 8,7 százalékát gyűjtötte be (54 mandátum). A zöldek (Szövetség'90/Zöldek) 8,1 százalékot kaptak (50 mandátum). Az előzetes eredmény ismeretében mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták maguknak követelték a kormányalakítás jogát.

Sem az eddig kormányzó SPD-Zöldek, sem az őket leváltani akaró CDU/CSU-FDP koalíció nem tud abszolút többséget szerezni. Ebben a helyzetben különös jelentőséget kap, hogy a 160-as számú drezdai választókerületben egy képviselő halál miatt október 2-ra halasztották a voksolást.

Az ottani választók döntése nyomán három parlamenti helyen még módosulhat a végeredmény. Ez pontosan a CDU/CSU előnyének felel meg az SPD-vel szemben. Elméletileg tehát a drezdai voksolás eredményeképpen tiszta patthelyzet állhat elő a Bundestagban. Tavaly ősszel mindenesetre az itteni tartományi választásokon a szociáldemokraták csak egyszámjegyű eredményt értek el, míg a konzervatívok arattak több mint 44 százalékkal.

A választások előtt készült utolsó közvélemény-kutatásokhoz képest a CDU erősen visszaesett, a liberálisok jelentősen megerősödtek. Az SPD a várakozásoknak megfelelő eredményt ért el. Az utolsó felmérések óta mintegy 1,25 millió választó vándorolt át a CDU-tól az FDP-hez. Ezzel a szavazók gyakorlatilag két kancellárt is megbuktattak, Schrödert leváltották, Merkelt elutasították.

Három lehetséges, de valószínűtlen koalíció

A pillanatnyi állás szerint három lehetséges koalíció irányíthatja a jövőben az országot. A választás után a zöldek mind a két nagy pártnak felajánlották magukat, a liberálisok meg kijelentették, hogy nem ragaszkodnak a CDU-hoz. Ennek ellenére sem a ke­resz­tény­de­mok­ra­ta-liberális-zöld, se az SPD-Zöldek-FDP szövetségre sincs nagyobb esély, a Zöldek értékrendje a CDU-éval, az FDP-é a szociáldemokratákéval tűnik összeegyeztethetetlennek. Mindkét kiskoalíciónál nagyobb esély van a nagykoalícióra, kérdés, hogy mi értelme lenne a CDU-SPD kormánynak. Ráadásul Merkel és Schröder is győztesnek vallja magát és bejelentette igényét a kancellári posztra.

Tovább bonyolítja a koalíciós találgatásokat, hogy Schröder vasárnap éjszakai nyilatkozata szerint semmiképpen sem fogadja el a nagykoalíciót, ha azt Angela Merkel vezeti. Merkel alkupozíióját gyengíti, hogy pártja hiába kapott több szavazatot, az előrejelzések szerint az SPD és a CDU akár azonos számú képviselőt is delegálhat a parlamentbe. Az SPD-FDP-Zöldek koalíció lehetőségét a liberálisok elnöke, Guido Westerwelle zárta ki.

"A kormány megbukott" - jelentette ki Angela Merkel az eredmények láttán visszafogottan, udvariasan ünneplő hívei előtt. A szociáldemokraták székházában győztesnek kijáró ováció fogadta a választásokat végső soron elbukó kancellárt, Gerhard Schrödert. Schröder a hangulathoz illő beszédet produkált. "Megerősítve érzem magam, hogy az országról az elkövetkező négy évben is az általam vezetett stabil kormányzat gondoskodjon" - jelentette ki,

A pártvezetők nyilatkozatairól és a koalíciós esélyekről bővebben>>

Nincs kiút a szákutcából?

A három vázolt koalíció mellett még elképzelhető, hogy kisebbségben ugyan, de hatalmon marad a jelenlegi koalíció. Ez esetben Schrödernek a Baloldali Párt külső támogatására kell számítania. Ez megintcsak kizártnak tűnik, az Oskar Lafontaine vezetésével kivált szociáldemokraták valószínűleg nem fogják támogatni a kancellárt, Schröder és Lafontaine pedig nyiltan gyűlölik egymást. Amennyiben semmilyen felállásban nem sikerül kormányt alakítani, megismételhetik a választásokat.

Ez utóbbi lehetőség hétfőre már a politikai közbeszéd fő témája lett. A parlamenti pártok vezetői ugyan vésztanácskozásokon elemzik a kialakult patthelyzetet, de a FAZ beszámolója szerint egyre többen emlegetik az új választást a probléma megoldásaként.

A CSU-n múlt?

A választás egyik nagy nyertese a liberális FDP, mely a várakozásokat felülmúló, tíz százalék körüli eredményével a harmadik legnagyobb parlamenti erő lett. A liberálisok meglepően jól szerepeltek a keleti tartományokban, ahol 8,4 százalékot szereztek. A volt NDK volt a kommunista utódpárt és a szociáldemokrata lázadók egyesüléséből létrejött Baloldali Párt erőssége is, 25 százalékos eredményükkel keleten a harmadik legnagyobb párt lettek az ott 25,3 százalékot szerző kereszténydemokraták és a keleten győztes, 30,7 százalékot szerző SDP mögött.

A Baloldali párt mégis a szociáldemokraták lázadóinak köszönheti a legtöbbet. Oskar Lafontaine vezetésével a párt a nyugati országrészben is szalonképessé vált, így fennállása során először lépte át a parlamenti küszöböt és delegálhat ötvennél is több képviselőt a törvényhozásba. Ezzel a párt - amit a többi parlamenti párt továbbra is szalonképtelennek tart - nagyban hozzájárult a patthelyzet kialakulásához.

A CDU-CSU pártszövetség a legmeglepőbb helyen bukhatta el a választásokat. A kereszténydemokraták Bajorországban egyeduralkodó szövetségese, a CSU kilenc százalékkal kevesebb szavazatot szerzett a tartományban a négy évvel ezelőttinél. 49,8 százalékos eredményével hosszú évtizedek óta először nem szerzett abszolút többséget a párt Bajorországban.

Még nagyobb lehet a káosz

"Maradjanak a gépek előtt, a végén még az SPD lehet a legerősebb párt, és akkor még nagyobb lesz a káosz" - jelentette Berlinből az Index szakértője, Kerpel-Fornius Ádám. A választás végeredménye - a Drezdában egy jelölt halála miatt október 2-ra halasztott szavazás miatt - október elején várható.

Az európai politikai elit az Index szakértőjéhez hasonlóan kivár a német választás értékelésével. Az EU tagországainak vezetői , ahogy a magyarországi pártok vezetői is vonakodnak a választások értékelésétől. EU-s szervezet részéről mindössze Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialista Párt vezetője tett semmitmonó nyilatkozatot. Rasmussen szerint ha Németországnak ingatag kormánya lesz, az az egész EU-nak rosszat tehet. Cathrine Colonna francia EU-ügyi miniszter szerint a választások kimenetelétől függetlenül a francia-német motor marad Európa fő hajtóereje. Brüsszeli elemzők szerint ugyanakkor valószínűbb, hogy a német külpolitika angolszáz irányba tolódhat, így az EU külpolitikája is egységesebbé vállhat, jelentette az MTI.

Jiri Paroubek szociáldemokrata cseh kormányfő Schröder "nagy sikereként" értékelte a választásokat, majd sietve hozzátette, hogy a választásoknak ugyanakkor négy nyertese van, a CDU, az SPD, a liberálisok és a Baloldali Párt. A szintén szocáldemokrata svéd kormányfő, Göran Person természetesnek nevezte, hogy Schröder az eredmények ismeretében magáénak követeli a kancellári posztot.