Egység helyett megosztottság az EU-csúcson

Nem közeledtek az álláspontok

Az elsőszámú vezetők tanácskozását megelőzően a tagországok külügyminiszterei abban megállapodásra jutottak, hogy a fő cél Irak lefegyverzése - másban azonban kevés eredményt értek el - írja az AP.

Határozattervezet Nem folytatódhatnak a végtelenségig az ENSZ fegyverzetellenőrzései Irakban a helyi hatóságok együttműködése nélkül, de csak legvégső eszközként szabad erő alkalmazásához folyamodni - egyebek között ez áll az Európai Unió Brüsszelben zajló hétfői csúcstalálkozójáról kiadandó határozat tervezetében. A dokumentum szerint a katonai erők összevonása Irak körül rákényszerítette Bagdadot az ellenőrök visszaengedésére, és a nyomásgyakorlás nagyon fontos lehet a teljes együttműködés elérésében is - idéz a Reuters a tervezet szövegéből, amelyet a hírügynökség előre megszerzett. - A háború elkerülhető, s az iraki rezsimen múlik, hogy véget ér-e a válság. Ehhez teljesítenie kell a Biztonsági Tanács követeléseit - emelte ki a Reuters a tervezetből, hozzátéve, hogy a szöveg változhat a tagállamok állam- és kormányfőinek egyezkedése során, amelyre a közös vacsorán kerül sor. forrás: MTI

"Mindannyian tudjuk, hogy Irakról kell döntenünk, azonban tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdés az Európai Unióról is szól" - nyilatkozta az AP-nek Joschka Fischer német külügyminiszter. A németek, Franciaországgal egyetemben az EU szerepét az Egyesült Államok politikájának kiegyensúlyozásában látják.

Határozott fellépés

Nagy Britannia, Spanyolország, Olaszország és Dánia azonban fontosabbnak tartja az amerikaiak melletti kiállást az iraki kérdésben. "Huszeint csak a hiteles, erővel történő fenyegetés üzenetét érti" - jelentette ki Ana Palacio spanyol külügyminiszter. Blair szintén "határozott fellépést" vár el, mint mondta, gyengeség helyett erőt kell mutatni. Véleménye szerint "így van a legnagyobb esély a háború elkerülésére".

Nem akarnak háborút

A békepártiak véleményét Fischer fejezte ki a legtömörebben. "Nem akarunk háborút" - mondta. Igaz, Fischer szerint Németország kompromisszumként elfogadná a katonai erő bevetésének megemlítését, "végső lehetőségként".

Amennyiben a tanácskozáson nem sikerül megállapodásra jutni, az akár a közös európai külpolitika kialakításának, az integráció továbbfejlesztésének kudarcát is jelentené - írja az AP.