Szinfalak mögött mentik a NATO-t

2003.02.11. 14:48
Zárt ajtók mögötti, informális megbeszéléseken próbálják elsimítani a NATO-ban bekövetkezett szakadást a tagországok nagykövetei. A vésztanácskozást előbb öt órával, később meghatározatlan időre elhalasztották. A franciákat nem győzte meg a szövetség fegyveres erőinek elemzése a Törökországot fenyegető veszélyről, elutasító véleményüket az ENSZ BT pénteki üléséig biztosan fenntartják.
Előbb öt órával, majd meghatározatlan időre elhalasztották a NATO állandó tanácsának vésztanácskozását. A szervezet 53 éves fennállásának legsúlyosabb válságát a diplomaták "intenzív informális tanácskozásokon" próbálják megoldani, kerülendő a hétfő esti gyűlés kudarcát.

Háttéralkuk?

A késés "nem rossz előjel" - nyilatkozták az AP-nek nevük elhallgatását kérő diplomaták. Véleményük szerint ez ugyanis arra utal, hogy a szövetség tagjai megpróbálnak megoldást találni a NATO-t súlyosan megosztó kérdésre, azaz hogy mikor vegye kezdetét a Törökországnak nyújtandó katonai segítség megtervezése.

A várakozás árt a szövetségnek

"Remélem, hogy a hármak a helyzet higgadt értékelése után megváltoztatják elutasító álláspontjukat" - nyilatkozta a szervezet főtitkára George Robertson a hétfő esti vésztanácskozás kudarca után. Véleménye szerint az esetből "jelentős következtetéseket" kell levonni a NATO működésével kapcsolatban. "Minél tovább húzódik a kérdés, annál rosszabbul jár a szövetség és a három elutasító ország" - nyilatkozta Robertson az AP-nek.

Válság

Franciaország, Németország és Belgium vétójával a szervezet eddigi legsúlyosabb válságát robbantotta ki. A hármak elutasították a Törökországnak nyújtandó katonai segély megtervezését, mivel ez véleményük szerint "aláaknázná" az iraki válság békés megoldására tett diplomáciai kísérleteket. Ezzel azonban az amerikaiak szerint megsértették a szövetség alapelveit.

"A NATO működésének alapja, hogy ha egyik szövetségesünk bajban van, valamennyien a segítségére sietünk. A NATO összes tagjának teljesítenie kell ezt a vállalást" - jelentette ki Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet.

Vétó a BT-ben is?

Hiába tájékoztatta azonban zárt ülésen a Törökországot fenyegető veszélyekről, többek között a Scud rakétákkal végrehajtott iraki támadásokról Harald Kujat német tábornok, Franciaország továbbra sem ítéli fenyegetettnek szövetségese helyzetét. Mint mondták az elutasító álláspontjukat mindenképpen fenntartják az ENSZ fegyverzetellenőreinek pénteki, Biztonsági Tanács előtti jelentéséig.

Németország átálhat

A francia elutasítás ekkor válhat igazán komollyá, hiszen az ország a Biztonsági Tanácsban is vétójoggal rendelkezik, és Chirac elnök nyilatkozatai szerint továbbra sem lát okot Irak megtámadására. Németország - idén a BT ideiglenes, vétójoggal nem rendelkező tagja - kevésbé merev álláspontot képvisel. Peter Struck védelmi miniszter érzékeltette, hogy országa álláspontja megváltozhat a Törökországnak nyújtandó segítség kérdésében. A NATO vezető tisztviselői mindenesetre bíznak abban, hogy a németek szakítanak a háborút mereven elutasító francia-belga állásponttal - írja az AP.