Franciaország a cserepadon
A siker elengedhetetlen feltétele Franciaország döntéshozatalból történő kizárása volt. A tagállamok nagykövetei vasárnap délelőtt határoztak úgy, hogy Törökország kérdéséről ne az állandó tanács, hanem a szövetség védelmi tervező bizottsága döntsön. Franciaország ez utóbbinak 1966, a NATO katonai tanácsából történő kilépése óta nem tagja.
Az iraki háborút vehemensen ellenző Franciaország meglepően higgadtan reagált a döntésre, mindössze egy közös szolidaritási nyilatkozat kiadását kérte a NATO állandó tanácsától, gyakorlatilag formális hozzájárulását adva a védelem tervezésének megkezdéséhez.
Belgium majdnem megakadályozta
A védelmi tervező bizottság zárt üléséről kiszivárgó hírek a kezdetben nem sejtettek sikert, az AP jelentése szerint Belgium az utolsó pillanatig kitartott módosító javaslata mellett. A gyűlés végére magukra maradó belgák az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataihoz kötötték volna a védelem stratégiai lépéseit, a tervezés folyamatát folyamatos felülvizsgálatnak vetették volna alá.
Németország máris segít
Javaslatukat még a korábban szintén vétózó Németország is elvetette. A bizottság ülésén meghozott határozat végül "folyamatos támogatást" ígért az ENSZ békés megoldási kísérleteihez. Nevük elhallgatását kérő diplomaták elmondása szerint az Egyesült Államok több tagállammal elviekben is elutasította, hogy a szervezet döntését az ENSZ BT határozataihoz kösse.
A sikert jelzi, hogy a határozati javaslatot korábban elutasító Németország máris Patriot légelhárító rakéták Törökországba küldéséről döntött. Hollandia még a határozathozatalt megelőzően hasonló lépést jelentett be. Németország AWACS légi irányító repülőket is felajánlott.