Stadion helyett állóháború Szegeden

2008.11.06. 12:37 Módosítva: 2008.11.07. 10:16
Tovább rohadó pályák, sikertelen önkormányzati pályázat, bűncselekmény hiányában lezárt rendőrségi nyomozás, lezáratlan együttműködés és lejárt tartozás - itt tart most a szegedi sportingatlanok ügye.

Egy sporttelep eltűnt, egy pedig megújult volna Szegeden, ehelyett azonban csak viták, rendőrségi nyomozás és egy rendezetlen tartozás maradt a tervekből. Az önkormányzat nem tudta eladni a tulajdonában lévő SZEOL-pályát, amelyet a város meghatározó cége, a Szeviép szerzett volna meg. A Szeviép ezt a - jelenleg lepusztult, de felújítandó - ingatlant ajánlotta volna cserébe a Szegedi VSE-nek utóbbi Kossuth sugárúti, nagyon értékesnek tartott és szintén nem jó állapotú sporttelepéért. A Szeviép és az SZVSE opciós szerződést is kötött az ügyben, ami azonban nemrég lejárt, sőt, a klub még jelentős összeggel is tartozik a cégnek.

Sikertelen pályázat

Az önkormányzat háromtagú bírálóbizottsága júniusban nyilvánította eredménytelennek a Felső Tisza parton található SZEOL-pályára kiírt pályázatot. Egyetlen jelentkező akadt, azonban a Szeviép az SZVSE elállása után csak egyedül tudott pályázni a területre. A cég nem a kiírásban szereplő területre, hanem az SZVSE-vel kötött megállapodásban szereplő - a meghirdetettnél valamivel nagyobb - telekrészre nyújtotta be anyagát, amit az önkormányzat nem fogadott el.

Egy összetett koncepció

Korábbi cikkeinkből kiderült, több kifogás, vitatható részlet is felmerült a Szegeden megkezdett sportlétesítmény-fejlesztésekkel kapcsolatban. A városban uszoda, sport- és rendezvénycsarnok épülne, miközben egy futballpálya - a SZEOL-stadion - részben megújult volna. Viszont mindennek az lett volna az ára, hogy a jó helyen és értékes ingatlanon, klubtulajdonban lévő SZVSE-sporttelep eltűnik, oda bevásárlóközpontot építettek volna. A beruházások nagy részét nem a város, hanem a Szeviép cégcsoport hajtaná végre. A több cserét felölelő ügylet része volt, hogy a Szeviép az SZVSE-pálya ellenértékeként ajánlotta fel az általa felújítandó SZEOL-stadiont. Igaz, ez utóbbi az önkormányzaté, és pályázaton kell értékesítenie, ha túl akar adni rajta. A város ki is írta a területre a pályázatot, de a feltételek nem egyeztek meg azokkal, amelyekben az SZVSE és a Szeviép megállapodott. A szóban forgó ingatlanokban az is közös, hogy több évig elidegenítési tilalom terheli őket - ennek feloldását lehet kérni az államtól -, valamint, hogy sportcélra kell őket használni. Az SZVSE-pálya esetében a város meg is tette az első lépéseket, hogy a Szeviép kérésének megfelelően kereskedelmi célokra lehessen a jövőben használni a területet. Miután a SZEOL-pályára kiírt pályázat érvénytelenül zárult meghiúsult az SZVSE-Szeviép-üzlet. Az uszodaberuházás elvileg megindult, a rendezvénycsarnok felépítése a beadott uniós pályázat sorsától függ.

"A város nem ír ki újabb pályázatot a SZEOL-pályára. Ha a Szeviépet, vagy más befektetőt érdekli a jövőben, megpályáztatjuk az ingatlant. A magunk részéről ezt az ügyet lezártnak tekintjük - mondta Szentgyörgyi Pál alpolgármester. A városvezető szerint az önkormányzat jelenleg egyáltalán nem gondolkodik a pálya továbbadásán, igaz, annak felújítására sincs pénze. Szentgyörgyi a sikertelen pályázat ellenére sem gondolja, hogy hibáztak volna. - Minden döntést jól hoztunk meg. Ha a koncepció megvalósult volna, az mindenkinek jó lett volna. A politika azonban közbeszólt, az SZVSE pedig kárt okozott a városnak azzal, hogy elállt a pályázattól."

A Szeviépet már nem érdekli

A városhoz hasonlóan a Szeviépnél sem téma már sem a SZEOL-pálya, sem az SZVSE sporttelepe.

"A Szeviép letett az SZVSE-pálya megszerzéséről. Azt gondolom, hogy ez egy jó koncepció volt, de a koncepcióm megbukott - jelentette ki a cégcsoport egyik tulajdonosa, Pistrui László. - Lehetett volna a városnak egy színvonalas stadionja, ehelyett van két lepusztult pályája."

"Az SZVSE ügyvezető elnöke nem írta alá a Szeviéppel közös pályázatot a SZEOL-pályára. Milyen felhatalmazása volt erre? Közgyűlési határozat volt erről, amit pedig csak egy másik közgyűlési döntés írhat felül, az elnök vagy az elnökség nem. Ezt nem tehették volna meg, mert a köztünk lévő opciós szerződés szerint az SZVSE-nek és a Szeviépnek is együttműködési kötelezettsége volt. Nincs olyan megközelítés, amelyben a másik fél tettei tisztességesnek tűnhetnének. Engem hátbaszúrtak."

Nem volt teljesíthető

A SZVSE elnöke és ügyvezetője azért döntöttek úgy, hogy a korábbi megállopodás ellenére nem pályáznak a Szeviéppel közösen, mert úgy látták, a partner nem tudja teljesíteni az opciós szerződésben foglaltakat. Az önkormányzat ugyanis kisebb területre írt ki pályázatot, mint amit a város támogatását bíró Szeviép a csereügyletben felajánlott. Szokol Lajos SZVSE-elnök szerint azóta gyakorlatilag megszakadt a kapcsolat a céggel, néhány telefonhíváson kívül más nem történt az ügyben.

A Szeviép arra még tett egy kísérletet, hogy az Újszegeden található, most magánkézben lévő egykori DÉLÉP-pályát ajánlja fel a klubnak. Ez a vonal azonban gyorsan elhalt.

Hol a pénz?

Szeptember 18-án lejárt az egy évre kötött opciós szerződés, ráadásul a két fél között egy kölcsönügylet is zajlott. A Szeviép harmincmillió forinttal segítette ki egy éve az adósságtól fuldokló SZVSE-t, és mivel a tervezett üzlet meghiúsult, az összeget október 18-ig a klubnak vissza kellett volna fizetnie. A hitelező még nem kérte, az adós meg még nem fizette vissza a pénzt. Az SZVSE kifejezetten szegényen élő egyesület, a tartozás gyakorlatilag a létét fenyegeti.

A felmerülő kérdések ellenére Pistrui a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet és úgy gondolja, az egyesülettel kötött opciós szerződéssel, illetve a kölcsön rendezésével kapcsolatban nem ő, illetve cége van lépéskényszerben.

"Nekünk most nem kell csinálnunk semmit, az SZVSE-nek van lejárt tartozása. Erkölcsi kérdés, hogy azok után, hogy elálltak a pályázattól, odajöjjenek hozzám és visszafizessék a kölcsönt. Úgy gondolom, az SZVSE jelenlegi elnöksége nem egyenlő partner, nincs erkölcsi tartása és nincs morális alapja a cselekedeteinek. Az SZVSE a Szeviép segítsége nélkül már nem létezne. A Szeviép az események tükrében teszi meg következő lépéseit" - összegzett Pistrui László.

Szokol Lajos azonban a Szeviép lépésére vár. "Egyelőre arról sem kaptunk semmit, hogy véget ért közöttünk a megállapodás. Még az opciós szerződést sem zártuk le - jelentette ki az SZVSE elnöke. Elismeri, hogy tartoznak, azonban a klub olyan helyzetben van, hogy ha a hitelező nem kéri a pénzét, akkor nem sietnek kifizetni a tartozást, hanem mérlegelik lehetőségeiket. - Várjuk, hogy juttassák el hozzánk az álláspontjukat, de egyelőre csak a sajtóból értesültünk róla és csak fenyegetőzést kaptunk."

Nadrágszíj-politika

AZ SZVSE, amely hatszáz sportolójával a város legnagyobb egyesülete, jelenleg a túlélésért küzd, Szokol szerint eséllyel. "Nagyon szűk gazdálkodást folytatunk, de minden szakosztályunk dolgozik. Mindenki csakis annyit költhet, amennyi bevétele van. A Szeviép-kölcsönön kívül most nincs más tartozásunk és nem is halmozunk fel újabbat. Télre kikpcsoljuk a fűtést az SZVSE-pályán, lehet, hogy a melegvízzel is ezt tesszük majd. A pálya állagmegóvására is odafigyelünk" - jelzi, nagyon ügyelnek rá, hogy ne kerülhessen bajba a klub.

Szokol szerint a bérbe adott helyiségeiken, az értékesített reklámfelületeken kívül vannak még kihasználatlan lehetőségeik. A megszorítások egy-két évig tarthatnak, arra számítanak, hogy 2009 második felében már javulhat a helyzetük.

A hitelező azonban máshogyan látja az SZVSE helyzetét, Pistrui László a klub elnökségét felelőtlenül gazdálkodó testületnek tartja, mert csak cégének kétévnyi működési költségnek megfelelő összeggel tartozik. A Szeviép-tulaj szerint felmerül, felelőtlenségből vagy esetleg tudatosan került-e ilyen helyzetbe az SZVSE, amelynek Kossuth sugárúti pályáját tervszerűen űrítik ki a sportolók máshová helyezésével, edzők elbocsátásával, az atlétikai szakosztály ellehetetlenítésével.

Szentgyörgyi alpolgármester szerint is sokakat bánt, hogy Szeged legnagyobb vagyonnal bíró egyesületének tagjai önkormányzati tulajdonú pályákat használnak.

Szokol azonban nem gondolja, hogy kifogásolható lenne, hogy a város más sportegyesületeivel együttműködnek és közösen használnak pályákat. A futballisták például azért edzenek Gyálaréten, hogy pihentessék a Kossuth sugárúti gyepet, majd visszatérnek. Az SZVSE nem akar elköltözni a Kossuth sugárútról, sőt, 2012 után is maradnának, amikor az elidegenítési tilalom lejártával el is adhatnák a területet. Pedig most is vannak érdeklődők a pályára, budapesti, illetve máshonnan érkező cégek is látnának fantáziát benne. Szokol szerint azonban a Szeviép koncepciójával ellentétben megoldható, hogy a sportolók is itt maradjanak és a befektető is megtalálja a számítását.

Ellentámadás

Az ügyben novenber elejére egyértelmű lett, a városvezetők nehezen nyelik le, hogy az SZVSE betette a lábát az ajtóba. A város legnépesebb klubjaként eddig is szerény támogatáshoz jutó egylettől minden pénzt megvontak.

A önkormányzat sportbizottsága nem ítélte oda az SZVSE három szakosztályának az odaadhat 1,7 millió forintos utánpótlás-nevelési támogatást, illetve felbontotték a 800 ezer forintra már korábban megkötött támogatói szerződést. Korábban ugyanis azért nem juthatott hozzá a pénthez az SZVSE, mert valaki a testületből úgy tudta, köztrtozása van a klubnak. Most az SZVSE hiába bizonyította be, hogy nincs.

"Nekünk ezzel az egyesülettel nem kell foglalkoznunk. Az SZVSE a vrsnak nem együttműködő partnere - fogalmazott egyértelműen Szentgyörgyi Pál. Az alpolgármester szerint az SZVSE rosszul vetzetett, spotrszakmaialag rosszul iránytott klub. - Szeged leggazdagabb egyesülete, tehát csináljon pénzt a vagyonából."

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy szerinte ilyen hozzáállással, mint a mostani SZVSE-vezetésé, nem fognak találni partnert. A klub ellen szerinte amúgy is több per fog indulni, károkozásért, rágalmazásért, az egyesület közgyűlési határozatainak be nem tartásáért.

Szentgyörgyi szavai kapcsán Szokol SZVSE-elnök azt mondta, az alpolgármester eddig is szegedibb akart lenni minden szegedinél. Az egyesület vezetésével kapcsolatos kijelentésekre votkozóan edig azt mondta, azok vagy tájékozatlanságot tükröznek, vagy ami még rosszabb, rosszindulatot.

Nem érinti

A SZEOL-pálya eladása mellett sportlétesítmény-fejlesztésre készült az önkormányzat is, a koncepciót azonban nem érinti a SZEOL-pályára kiírt pályázat sikertelensége. Pedig a sporttelepért remélt 700 millió forinttal számoltak az uszodaberuházásnál. Az uszoda tervezési munkálatai el is kezdődtek, Szentgyörgyi azonban hozzátette, a konkrét számok ismeretében döntenek véglegesen a beruházásról.

Mit nyomoztak ki?

A SZEOL-pálya egyelőre biztosan marad olyan siralmas állapotban, mint amilyenben most van, a remélt bevétel is elmardt, az alpolgármester pedig még rendőrségre is járhatott a pályázat kapcsán. Áprilisban ugyanis feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés gyanúja miatt, mert az önkormányzat megváltoztatta a sporttelep telekhatárait. Pedig azon elidegenítési, terhelési és változtatási tilalmat jegyeztek be 2013-ig, amikor a SZEOL-pályát ingyen megkapta a város az államtól.

Az ügyben a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást, ami már lezárult. A rendőrség bűncselekmén hiányában a nyomozást október 22-én befejezte. Nyikos Tamás szóvivő hozzátette, semmilyen olyan adat nem merült fel, amely a feljelentésben foglaltakat megerősítette volna.

Már kezd unalmas lenni

Az ügyben tanúként kihallgatott Szentgyörgyi Pál a feljelentés kapcsán elégedetlenségének adott hangot. Neki ezzel és a hasonló ügyekkel az a baja, hogy a feljelentők sorozatban közgyűlési, többségi döntéseket támadnak meg, a rendőrségen, a közigazgatási hivatalnál, illetve más országos hatóságoknál. Minden esetben ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést, ugyanakkor a nyilatkozataikban folyamatosan azt emlegetik, hogy a gazdasági alpolgármester ellen nyomoznak.

"Szeretném megerősíteni, hogy ellenem még soha nem nyomoztak, legfeljebb tanúként meghallgattak másokkal együtt, ami már kezd unalmas lenni, és a meghallgatások után ellenem még
soha nem indítottak vádat. Ugyanakkor egy év alatt húsznál több esetben állapította meg valamelyik hatóság, hogy a feljelentés alaptalan volt, nem történt jogszabálysértés, legfeljebb a feljelentgetők magánvéleménye nem egyezett a többség véleményével. Azt elfelejtik hozzá tenni, hogy azért nyomoz a hatóság, mert ők feljelentést tettek, és nem azért, mert bűncselekmény történt" - jegyezte meg az eljárás kapcsán Szentgyörgyi Pál.

Örülnek

Az ügyben a feljelentést megtevő, a SZEOL-pálya, illetve a szegedi futball sorsáért aggódó és hangjukat hallató civilek úgy érzik, fellépésükkel elérték céljukat. "Okafogyottá vált a feljelentésünk, mivel a pályák megmaradtak. Nem célunk senkinek a bántása, megbántása, ezért örülünk, hogy bűncselekmény nem realizálódott az ügyben" - mondja Nógrádi Tibor, az Együtt a Szegedi Labdarúgásért Mozgalom elnöke.

A drukkerek most az NB III.-ban középcsapatnak számító, viszont tehetséges, lelkes fiatalok alkotta Tisza Volánért lelkesednek, amellyel nem tartanák elképzelhetetlennek a másodosztályt sem. Nógrádiék ehhez keresik az összefogást, azonban feltételeik vannak, például a csapatot korábban fenntartó Szeviép részvételét elutasítják.

Azt a Szegeden, illetve Miskolcon is elterjedt pletykát, hogy a Szeviép kiszáll a Diósgyőri VTK-ból és újra a város futballjában vállal szerepet, Pistrui László határozottan cáfolta. "A céget és engem csakis támadás ért azután, hogy részt vettünk a futballklub fenntartásában. Számunkra nem kérdés a futball Szegeden."

Hátteret akar

A szerény eredmények miatt a város szocialista vezetése sem kezeli kiemelten a labdarúgást, az MSZP-s országgyűlési képviselő azonban aktív a kérdésben. Ujhelyi István szerint az a legfontosabb, hogy a futball-utánpótlás intézményi hátterét megteremtsék Szegeden: "Én is azon dolgozom, hogy legyen egy, a legjobban működőkhöz hasonló akadémia a városban és azt is szeretném, hogy ehhez befektető segítségével a létesítmény is meglegyen."

A politikus nem lát kibékíthetetlen konfliktust a város sikeres kézilabdacsapata és a jóval kevésbé eredményes futballja között, maga mindkettőben érintett. Ujhelyi a Pick Szeged (amelynek főtámogatója a Szeviép) társadalmi elnöke, fiát pedig rendszeresen viszi fociedzésekre. A képviselő nemrég fogadta is a futballszurkolók csoportját és részt vett a kézi- és focidrukkerek egymás elleni, békítőnek szánt meccsén is.

A Szeviép sporttámogatásban játszott szerepére utalva azt mondta, kevés a mecénás a városban, őket meg kell becsülni. A támogatók megnyerésével kapcsolatban pedig úgy véli, ebből a szempontból az lenne a legkedvezőbb, ha a kézilabdát és a labdarúgást egymással nem versenyző, hanem együttműködő menedzsmentek tudnák irányítani.

Szegeden tehát egyelőre minden változatlan. Tervek voltak és vannak, azonban beruházások helyett egyelőre csak a viták és vádaskodások keltenek érdeklődést.