Megölik az öttusát?

A napokban hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a sportágak pekingi olimpiai nézettségi versenyét. Az öttusa mindössze egy másikat előzött meg, a softballt, amely már nem szerepel a 2012-es programban. A softball épp az öttusával szemben maradt alul, amikor a programban maradásról szavaztak a NOB-tagok 2005-ben.

Az öttusa irányítói korábban úgy döntöttek, új lebonyolítási rendet kellene kialakítaniuk, ennek adhattak döntő lökést az adatok. A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) hétvégi guatemalai kongresszusán ugyanis elfogadták, a lövészetet összevonják a futással. A futás a zárótusa maradna, de az ezerméteres körök után előbb tíz, majd kétszer öt lövést kellene leadni.

„Nagyon sajnálom, ami az öttusával történt, megértem, ha veszélyben érzik magukat, de nem értem, miért kapkodnak ennyire. Nem csodálom, hogy a televíziós közvetítéseknek meg akarnak felelni, mert ez dönt el mindent. A folyamatos megújulással is egyetértek, de kicsit megdöbbentem, hogy olyan rendszert akarnak bevezetni, amit eddig még nem próbáltak ki élesben” – mondta Schmitt Pál MOB-elnök, aki maga is öttusázott, mielőtt olimpiai bajnok vívó lett.

Schmitt reméli, a büntetőköröket nem vezetik be, mint a biatlonban, hanem valamilyen más megoldást találnak ki, bár még nem látja át az egészet. Hozzátette, a puding próbája az evés lesz. Amikor a vívásban a csapatversenyt átalakították, nem nézte jó szemmel, de nem bizonyult jó jósnak, mert izgalmasabbak lettek az összecsapások.

„Továbbra is embert próbáló lesz a verseny, amilyennek az olimpiai mozgalom első irányítója, Pierre de Coubertin megálmodta. Különleges tudással rendelkező versenyzők szerepelnek majd, akik felkészítése is különleges, de más szempontok alapján. Nagyon fontos lesz a szívverést, a lüktetést visszatartani, nem szabad a kéznek remegni a lőállásban.”

Az Angliában nagy elismertséget kivívó, olimpiai bajnokot (Stephanie Cook, 2000) nevelő kapitány, Németh István ugyancsak a lövészet problémájára világított rá, de más szemszögből.

„Mint valamennyi szabálymódosítás, ez is azért történik, hogy népszerűbbé, közvetíthetőbbé tegyék a sportágat. De van ezzel egy kis gond. Nem biztos, hogy a közönséget ki lehetne csalni a pályára, mert nincs jó szpíker, aki ismeri a sportot, a versenyzőket, és el tudja hitelesen mondani, mi történik a küzdőtéren. Az öttusa nem olyan, mint a lóverseny, hogy világgá üvöltik: az egyik szürke ló vezet. Ennél jóval összetettebb. Elhiszem, hogy érdekesebbé kell tenni, de amikor idén ezt a formát próbálgatták, mindkét verseny rosszul sikerült. Túlzottan ki vagyunk téve az időjárás szeszélyeinek. Ha esik az eső, a drága pisztolyokat nem lehet kivinni, ha fúj a szél, légpisztoly lövedékét elfújja. Európa országai arról híresek, hogy nem mindenhol vannak mediterrán körülmények, ahol ez a sportág népszerű. Mondhatom a volt szocialista blokkot, de ugyanígy Angliát is. Új létesítményeket építeni a jelenlegi világgazdasági helyzetben több, mint öngyilkosság. Ez egy csomó országban a sportág végét jelentheti” – állította a változások ellen kampányoló, aláírásokat is gyűjtő szakvezető.

Felhívta a figyelmet arra is, ha valaki csak imitálja a lövést, és a kezében tartja ugyan a fegyvert, de nem akar lőni, vagy éppen össze-vissza lövöldöz, büntetlenül megteheti. Az öt lövésre kapott egy perc tíz másodperc alatt le lehet a lábakat lazítani, és a pihenő után újult erővel nekivágni a következő ezer méternek. „Ki tudja, lehet, hogy érdemesebb ezt az utat választani? Lehet, hogy eltűnik egy tusa?” – tette fel a kérdést.

Németh úgy tudja, egy ország szavazatán múlott: a hírek szerint Pakisztánén. Pakisztánban lehet, hogy a szövetség papíron létezik, mert a NOB-nak fel lehet mutatni, mennyire elterjedt a sportág, de versenyzővel még senki sem találkozott. Németh olyasmit is hallott, hogy két szavazatot nem fogadtak el. „Érdemes lenne felülvizsgálatot kezdeményezni, mert a szövetségnek sok zavaros ügye van” – állította.

A UIPM kevéssel az olimpia előtt pert veszített az angolokkal szemben, mert egy ausztrál versenyző hamis versenyeredménnyel szerzett kvalifikációt. Kiderült, amelyik versenyre hivatkozik, meg sem rendezhették, mert Ausztráliába nem lehetett bevinni a lovakat a száj- és körömfájás vírusa miatt. A Nemzetközi Sportdöntőbíróságon veszített a UIPM, és az angol versenyző, aki kifogásolta a rendszert, kvótához jutott. „Gyanítható volt a csalás, le is lepleztük. A nemzetközi szövetség elnökét, Schormann urat önös érdekei vezetik.”

De hol veszítette el a népszerűségét az öttusa? A MOB igazgatója, Molnár Zoltán úgy véli, akkor, amikor nem ragaszkodtak hajthatatlanul a szabályokhoz, és pánikszerűen mindent megtettek azért, amire a nemzetközi vezetőket kérték az olimpiai részvétel érdekében. A futball vagy a tenisz erőt sugárzott a kevés szabálymódosítás miatt, az öttusa ezzel éppen ellenkező irányba haladt.

„Az öttusában nem figyeltek a tradíciókra. Az utolsó tíz évben pedig végképp nem. Nem szabadott volna áttérni a légpisztolyra, feladni a terepfutást, mert az is épp eléggé látványos, ha megfelelően építenek pályát.”

Molnár szerint nem lehet a költségekre fogni mindent, mert ugyan valóban sokba kerül harminc lovat az olimpiára utaztatni, de ha meg kell építeni egy kajak-kenu szlalompályát, az sem csekély beruházás. A lovaglás miatt számtalanszor támadták a sportágat, le akarták cserélni a kerékpárra vagy a motorozásra, esetleg a pingpongra.

„Évtizedekkel ezelőtt az öttusázók jól érvényesültek a vívó országos bajnokságokon, Móna és Fábián bajnoki címért is harcolt. Vagy elég Balczó legendás futását idéznem. A háromszoros bajnok nem a vert mezőny tagja lett volna atlétikában. Ez már rég megszűnt, és ez nagyon szomorú.”

A rosszmájúak erre mondják, hogy valaha az öttusában valamennyi tusában kiemelkedően kellett szerepelni, míg a mai formában elég közepesnek lenni, akkor is ki lehet emelkedni a végelszámolásánál. Amit Németh felvázolt, azt mondatja, már nem is kell mind az öt tusára odafigyelni, elég csak négyre.