Alfréd
-8 °C
2 °C

Nemzeti stadion lesz, nem tudni, mikor, miből és hol

2008.11.20. 14:36
Az MLSZ már október elején bejelentette, hogy harmincezres stadiont szeretne építeni. A futballszövetség állítja, a kormány halogatja a szükséges döntést, az illetékes Önkormányzati Minisztériumnál azt mondják, nem kaptak meg minden információt. Eközben tovább rohad a Puskás Stadion, amelyről évek óta nem született döntés, csak tervek és tanulmányok készültek az újjáépítéséről.

Október elején jelentette be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), hogy a budapesti Fehér úton 2010-re harmincezres stadiont tervez építeni. A Nemzeti Labdarúgó Arénát önállóan valósítaná meg az MLSZ és a 11,5 milliárdra rúgó költségeket kizárólag a szövetség teremtené elő, az államtól csak a telket szeretnék - nyilatkozta többször Elbert Gábor főtitkár, aki azt is hozzátette, még nem minden részlet tisztázott a tervezett beruházással kapcsolatban. Az MLSZ a stadion látványterveivel is előállt, azóta azonban kevés szó esett az elképzelésekről.

Valahogy kikerült

A beruházással kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy a szövetség nagyon elszánt és 11-12 milliárdnál többet nem szán a megvalósítására. Azonban kiderült, a helyszín, a határidő, illetve a konkrét arculat is bizonytalan még. Az MLSZ tervei azt a régóta megválaszolatlan kérdést is felvetik, hogy mi legyen a szinte használhatatlan Puskás Stadionnal, melynek felső karéja egy évtizede életveszélyes állapotban van és emiatt legfeljebb 25 ezren férnek el a lelátókon.

Az egykori Népstadion felújításáról már évek óta szó van, konkrét lépésekig azonban nem sikerült eljutni, így Magyarországon jelenleg egyetlen nemzetközi színvonalú stadion sincs. A Fehér úti pályával és az esetlegesen megújuló Puskás stadionnal kettő is lenne belátható időn belül.

"Az MLSZ kommunikációs kényszerhelyzetben volt, amikor kiállt a stadiontervvel. Mi azután kezdtünk el beszélni az elképzeléseinkről, hogy a parlament sportbizottságában szó esett róla" - árulta el Elbert Gábor MLSZ-főtitkár, miért tűnt olyan semmiből érkezettnek a Fehér úti beruházás ötlete. Arról ifj. Török Ottó, az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) sport szakállamtitkára beszélt a Parlamentben, megelőzve az MLSZ-t. Az államtitkár azonban nem kikotyogta az addig diszkréten kezelt elképzelést, hanem egy szocialista képviselő kérdezett rá a meghallgatásakor.

"Egyszerűen még nem tartott ott a projekt, hogy részleteiben beszéljünk róla" - mondta a titkolózás okáról az MLSZ egyik elnökségi tagja. Az előkészítéssel egy éve foglalkozó Scheer Sándor úgy gondolta, csak akkor állnak ki a nyilvánosság elé, ha a helyszín, a tervek és a finanszírozás is pontosan ismert. Ezekben még nem születtek döntések, Fehér úti helyszínben gondolkodnak, de egy éve még a Puskás Stadionnal kapcsolatban indult el a tervezgetés.

A Puskás Stadionnal indítottak

A szövetség ugyanis egy éve azzal az elképzeléssel állt elő, hogy rábírja az ÖTM-et, hogy belekezdjen a Népstadion felújításába. Az MLSZ azt javasolta, hogy PPP-konstrukcióban (tehát állami és magántőke részvételével) 65 ezres arénát építsenek, amelyet részben abból finanszíroztak volna, hogy a magánberuházó a területen még két szállodát, két irodaházat és konferenciaközpontot alakíthatott volna ki, közös parkolókkal, közös üzemeltetéssel.

Az 1953-ra elkészült egykori Népstadion és összesen 38 hektáros területe - korábbi nevén Népstadion és intézményei, ma Budapesti Olimpiai Központ - nem előzmények nélkül jutott a futballszövetség eszébe. A különböző futball-Eb-pályázatoktól függetlenül 2003-2004 óta több körben is foglalkoztak már lehetséges újjáépítésével, fejlesztésével, illetve hasznosításával.

2004-ben befektetői ötletpályázatot írtak ki azzal a céllal, hogy megtudják, a potenciális magánbefektetők miben gondolkodnak. Az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc pontosat nem tudott mondani a majdani beruházás összegeként, a 75 milliárd forint tipp volt a részéről. Azt mondta, a munkálatok már 2005 második felében megkezdődhetnek. A cél legalább ötvenezres, futball mellett atlétikára is alkalmas stadion volt, a terület harmadán.

A telek azon részére, amely a Papp László Aréna felé esik, sportközpontot képzeltek el, itt szolgáltatásvásárlással élt volna az állam. A stadiontól a Keleti pályaudvar felé eső résszel azt kezdhettek volna a befektetők, amit akarnak, szabad kezet kaptak volna. A pályázat nyertes nélkül és csak 2005 februárjában zárult. Akkor a Nemzeti Sporthivatal (NSH) elnöke, Ábrahám Attila már sokkal óvatosabban fogalmazott a jövővel kapcsolatban: "Nyár előtt lezárulhat a koncepció vitája."

Tervek és tanulmányok

Látszólag előrelépést jelentett, hogy 2006 februárjában tervpályázatot írtak ki, amelyen tizenegyen indultak és az áprilisi záráskor végül két győztest hirdettek. "Mi nem egyszerűen stadionban gondolkodtunk, hanem sportközpontot, egy kisebb várost álmodtunk ide" - idézi fel a terveket az egyik díjazott, Ferencz Marcel. Elképzelését a római Colosseumhoz hosonlították, azonban akárcsak a többi tervező, ő is megtartott elemeket az eredeti épületből: tizenegy pillér emlékezetetne az Aranycsapatra.

Az épületnek csak része, sőt kisebb része lenne maga a stadion, a körülötte húzódó hatalmas, egy kilométer hosszú és ötven méter széles gyűrűben zajlana az élet. Ferenczék üzleteket és lakásokat is beleterveztek az épületbe, amelynek méreteire jellemző, hogy negyvenkét kisebb kézilabdacsarnok méretű cikkelyből állna.

Az eredményhirdetéskor már nem hangzottak el határidők, Ábrahám NSH-elnök elismerte, a konkrét további lépésekhez előbb a kormánynak kell határoznia. Azóta rendezési terv készült a területre, döntés azonban nem született, csak egy sor tanulmány készült el. Annyi változás történt a BOK területén, hogy a stadiontól néhány méterre időközben felépült a SYMA-csarnok.

Egy éve épp az MLSZ felvetése után készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon a Puskás Stadion lehetséges fejlesztéséről. Akkor kiderült, a futballszövetség elképzelése a jogi és a gazdasági feltételek miatt nem valósítható meg. A területen ugyanis a SYMA-nak már opciós joga van egy konferenciaközpont megépítésére.

A Xellum Kft. tanulmánya az egész területre vonatkozóan 140-160 milliárd forintos beruházással számolt és az államnak azt javasolta, hogy a magánbefektetőtől évi hétmilliárd forint értékben szolgáltatást vásároljon.

Nagy stadion csak presztízsberuházással

A tanulmányban tanácsadóként részt vett az IMG, a világ egyik legjelentősebb sportmarketingcége, amelyet felkértek egy újabb anyag elkészítésére. Ennek az volt a témája, hogy mit érdemes a területen megvalósítani. Az IMG a magyarországi viszonyokat, az üzemeltethetőséget figyelembe véve azt állapította meg, hogy nyereségesen csak egy harmincezres, kizárólag futballra alkalmas stadion tartható fenn. Az IMG azt is állította, nem éri meg Budapesten két jelentős stadion felépítése. Egyértelműsítették, nem bír el a főváros két nagyobb stadiont, illetve megállapították, nagyobb, ötven-hatvan ezres létesítmény csak presztízsberuházással valósítható meg Magyarországon. Üzleti alapon ugyanis nem érné meg.

A tervpályázati győztes Ferencz Marcel szintén végzett számításokat a megtérülésre. Terve hatalmas, 250 milliárdos költséggel számolt, azonban az épület nemcsak évente néhányszor, hanem 365 napon keresztül hozna bevételt. Emellett nagyon sok értékesíthető terület - lakások, üzletek - jönne létre, így Ferencz szerint három év alatt megtérülne a Magyarországon szokatlanul nagy beruházás.

Magyar futball menni Bundesliga 2

Az MLSZ az IMG megállapításai alapján jutott arra a következtetésre, hogy önálló projektet kezd. A szövetség azzal bízta meg még tavaly a céget, hogy nézze meg, milyen feltételekkel, milyen potenciális helyszínen lehetne Budapesten stadiont építeni. Már megindult a munka, amikor az IMG felvetette, hogy a 2008-as, önálló rendezéssel számoló Európa-bajnoki pályázatban szerepelt a Fehér útra tervezett stadion.

Akkor ötvenezres, Eb-elődöntőre alkalmas létesítménnyel számoltak az állami tulajdonú, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Szolgáltató (NUSI) kezelésében lévő területen. (Ehhez a szervhez tartozik a Puskás Stadion is.) A 6,5 hektáron most is van egy futballpálya - itt gyerekek fociznak -, egy lőtér - ahol az 1968-as, budapesti öttusa-vb lövészetét is rendezték -, valamint egy autókereskedés.

Az IMG által vázolt realitás kicsit lohasztó: a magyar futball esetében a német Bundesliga 2 csapatainak bevételi szintjével számolt. Ennek alapján teljesen fedett, 31 200 fős, kizárólag futballra használt, üzlethelyiségeket is magában foglaló stadion lenne az optimális. A költsége 45 millió euró, vagyis 11,5 milliárd forint lenne és a tanulmány húszéves megtérüléssel számolt.

Az MLSZ nem állami forrásból teremtené elő a költségeket, bankhitelből finanszírozná az építkezést. Scheer Sándor azt mondta, csak azt kérték, hogy az engedélyeztetés gyorsítása érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt kapjon a beruházás, a kormány garanciavállalására nem számítanak.

A koncepció fontos eleme, hogy úgy számolnak, a kiadások hetven százaléka már a nyitásra megtérül a névhasználat, a kialakítandó üzleti boxok és az üzlethelyiségek értékesítéséből. A megtérüléshez az is kell, hogy évente ötven rendezvényt tartsanak itt. Vagyis a válogatott mellett egy klubcsapatnak biztosan ez lenne az otthona, fel lehetne eleveníteni a kettős rangadók hagyományát, illetve évi 3 koncertet és céges rendezvényt is hozhatnának ide.

Az IMG-vel rendszeresen konzultáló Scheer Sándor szerint kifejezetten konzervatív a kalkuláció, miszerint évente 7,5-8 millió eurót (körülbelül kétmilliárd forintot) kellene behoznia az üzemeltetésnek. A nemzetközi futballszervezetek pénzbeli támogatásával egyébként nem számolnak, abban azonban biztosak az MLSZ-nél, hogy jelentős tornát az UEFA vagy a FIFA szánna ide. Női vagy ifjúsági vonalon, mert BL- de még UEFA-kupa-döntő sem képzelhető el ekkora pályán.

Kevés lesz a 11 milliárd?

"A futball színházát akarjuk létrehozni, magyar méretekben" - jellemzi az elképzeléseket Scheer Sándor. Elbert főtitkár azt mondja, a focink szellemi-kulturális központját akarták megépíteni, ahová a szövetség irodái is költözhetnének. A szövetség azt is várja a projekttől, hogy általános bevételeit is éves szinten 20-30 százalékkal növelje a leendő fejlesztés.

A koncepció alapján már az előzetes vázlatterveket is elkészíttették a Schőn építészirodával, amely a 2008-as Eb-pályázat során egyszer már elvégezte ezt a munkát. A látványterveken egy kompakt, visszafogott, de mégis tetszetős futballaréna látszódik, mind a négy oldalon kétteraszos lelátóval. Az egyik oldalon visszabontható lenne a tető és ide kerülhetnének egy Eb-rendezés esetén mobil lelátók és így 45 ezres lenne a létesítmény.

Az épület első, Fehér út felé eső része nyitott lenne, vagyis az utca embere ide szabadon bejárhatna. Üzletek, éttermek, kávézók és a magyar futball múzeuma kapnának itt helyet. Hátul alakítanák ki az öltözőket, azon a lelátón lennének az üzleti boxok és a sajtó területei is. A stadion mögött pedig egy munkacsarnokot húznának fel, ahol a különböző olimpiai sportágak képviselői edzhetnének. Ezt az épületet ugyanis a NUSI a lebontandó Körcsarnok kiváltására már eleve ide tervezi.

Szakmai vélemények szerint kifejezetten alábecsülték a harmincezres stadion költségeit. A tapasztalatok alapján ugyanis férőhelyenként 600 ezer-1 millió forinttal kellene számolni, vagyis alsó hangon is legalább 15-16 milliárd forintot kellene áldozni. Ebben az esetben az épület egyszerű fémvázból áll, minimális, nagyrészt konténerekben megoldott kiszolgáló-helyiségekkel. A MLSZ nem fél a kiadások megugrásától, mert a szemük előtt leginkább a Bundesligában éllovas Hoffenheim 30 ezres, januárra elkészülő arénája lebegett.

A szoftvermilliárdos tulajdonos, Dietmar Hopp szintén 45 millió eurót szánt a beruházásra. A kritikusok arra is figyelmeztetnek, a helyszín pedig ugyan villamos melletti, illetve metróközeli, autós szempontból viszont nem igazán ideális. Egy kevéssé megfogható, de később biztosan felmerülő ellenvetés lehet az is, hogy a stadion egy híres magyar játékos helyett valamelyik multi nevét fogja viselni. Scheer erre azt mondja, számoltak ezzel is, ezért a múzemnak szánnak olyan megjelenést, ami ellensúlyozná a névhasználat eladását.

Még csak fikció

Mindez azonban egyelőre csupán fikció, előtanulmány, a homlokzattal még nem is sem foglalkoztak a tervrajzokon. Scheer Sándor szerint minden eddigi lépés csak azt szolgálta, hogy bebizonyítsa, egy ilyen elképzelés életképes lehet. A létesítményi fejlesztesékért felelős MLSZ-elnökségi tag elárulta, eddig minimális költségekkel járt az előkészítés a szövetség számára, az IMG-tanulmány és a tervek elkészítését ugyanis a szövetség egy támogató segítségével finanszírozta.

A projekt konkrét előkészítése csak a helyszín ismeretében kezdődne meg, onnantól számítva azonban három hónap alatt el kellene jutni az egyértelmű döntési helyzetig. Az MLSZ már döntött, azt a munkát is az IMG végezné el, vagyis a cégnek kellene megszerveznie a beruházás finanszírozását. Ez nem azt jelentené, hogy az IMG lenne a beruházó, hanem ő találná meg minden területre a megfelelő partnert. Ezt a saját munkatársaival, illetve magyar szakértők bevonásával tennék meg. A projekt minden részletére kidolgoznák a javaslatokat és akkor döntene az MLSZ, hogy megvalósul-e. Ha igen, részleteiben milyen formában és konstrukcióban épül meg az aréna.

Az előzetes koncepció azonban már három hónapja készen van, azóta várnak az ÖM válaszára. A minisztériumnak nemcsak a Puskás stadion sorsa miatt kell állást foglalnia az ügyben, hanem mert a NUSI-n keresztül a terület vagyonkezelője, így ahhoz, hogy ott stadion épülhessen, neki át kell engednie az MLSZ-nek. Ehhez később majd a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. is kell, azonban előbb meg kell állapodnia a két félnek.

Nem mindenképp a Fehér úton

Elbert Gábor szerint tartható lett volna a megjelölt 2010-es határidő, ha a tél előtt döntött volna az ÖM. Török szakállamtitkár szerint valóban döntési helyzetben van a minisztérium, azonban éppen az MLSZ-től nem kaptak választ több kérdésükre sem. November végéig döntés születhet az ügyben.

Az MLSZ főtitkára szerint számukra nem kardinális kérdés a Fehér úti helyszín. Már vannak más alkalmas telkek is, ezekről azonban Elbert nem volt hajlandó elárulni semmit, csak annyit, hogy természetesen fővárosiak.

A tervek tehát még képlékenyek, de az MLSZ határozott fellépését látva, az IMG megállapításait figyelembe véve és az állam évek óta folyamatos halogatása miatt hamarosan megpecsételődhet a Puskás stadion sorsa. Az MLSZ még mindig nem zárkózik el a Puskás stadion megújításától sem. Abban is minden megszólaló egyetértett, hogy kell egy nemzeti stadion Magyarországra, amely nem feltétlenül csak a futball otthona.

Ráadásul az is kiderült, a Népstadion érzelmi kérdés sokak számára. A több mint ötvenéves épület újjávarázslása viszont nem 1-2 éves projekt és már a lebontása is 2-3 milliárd forintos ügylet. Jelenleg az is egyértelmű, az állam nem hajlandó több tízmilliárd forintot erre a célra költeni, miközben az elmúlt bő egy évben elkészült három hídberuházás - a köröshegyi, a dunaújvárosi és a megyeri - összesen körülbelül 150 milliárd forintot vitt el.

Mindenki ragaszkodik a Puskás Stadionhoz

"Nagy a realitása az MLSZ terveinek, de a Puskás stadionról való gondolkodás nem állhat le" - fogalmaz határozottan Török Ottó, aki idén év elejéig a BOK-ot kezelő NUSI vezetője volt. Elképzelhetetlen az egykori Népstadion végleges elbontása Elbert Gábor szerint is, akit szintén ok emlék fűz oda. Az MLSZ stadionépítési törekvéseit nagyon agilisen vezénylő Scheer Sándor úgy véli, megélhet egymás mellett a két létesítmény, a válogatott ezentúl is vihetne a Puskás Stadionba egy-egy meccset, ahol a nézőszám ezt indokolja. Ezen felül a lehetséges olimpiai kandidálásnak is jobban megfelel ez a helyzet, a Puskás Ferenc Stadion helyén csak optimális helyzetben szabad változtatni.

Az építész úgy látja, a futballszövetség terveiben szereplő aréna helyesen nem a Népstadion helyén valósulna meg, mert az a lépték valóban nem oda illik. Ferencz Marcel szerint az egyértelmű, hogy a Puskás Stadion komoly és fontos területen van, amit nem szabad eladnia az államnak.

Az Országgyűlés sportbizottsága egyértelműen állást foglalt: a testület nemrég megszavazta, hogy a Puskás Stadion fejlesztését tartja elsődlegesnek. A fideszes elnök, Bánki Erik szerint PPP-s megoldásban, negyvenmilliárd forintért létesülhetne ötvenezres létesítmény, amely megfelelő lenne egy olimpiai pályázathoz, foci-Eb-rendezéshez vagy atlétikai világversenyhez. A bizottság azt is szeretné elérni, ha a jövő évi költségvetésben lenne keret a tervezéssel kapcsolatos kiadásokra, ennek érdekében módosító indítványt nyújtottak be a büdzséhez.

A képviselő úgy véli, az MLSZ-stadion csak akkor támogatható elképzelés, ha annak megvalósulása nem zavarja a Puskás Stadion üzemeltethetőségét. Azt is kizárná, hogy a telken kívül bármilyen állami segítséget - pl. hitelgarancia - kapjon a beruházás. Kisteleki István futballszövetségi elnököt december elejére várják a bizottág elé, hogy meghallgassák az MLSZ álláspontjáról.

Nemzetközi mércével valóban mérhető stadionunk három elbukott Eb-pályázat után és a fel-fel lángoló olimpiarendezési lelkesedés közepette továbbra sincs. Most úgy tűnik, választás előtt állnak a döntéshozók. Ha az MLSZ átviszi terveit, belátható időn belül lesz vállalható futballétesítmény Budapesten, az egykori Népstadion sorsa azonban ezzel még bizonytalanabbá válhat. Ha mégis a Puskás Stadion megújítását választják, még évekig maradnak a látványtervek, utána viszont már tényleg lehet olimpiáról vagy foci-Eb-ről álmodozni.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!