Balzsay: Mint a fuldoklónak, úgy kellett

Kevesen fogadtak volna arra, hogy az athéni mélypont után még egy szinttel lejjebb süllyed a magyar ökölvívás a pekingi olimpián. Legalábbis ami a győztes meccseket illeti, hiszen a pekingi egy győzelem többet ért, mint az athéni kettő. Négy éve nulla pontot hozott a sportág, most kettőt.

Szellő Imre ugyanis az első fordulón meccs nélkül, erőnyerőként jutott túl, másodszorra a venezuelai Luis Alberto Gonzalezt döntő fölénnyel verte, de a harmadik fordulóban, amikor már az érem volt a tét, megbénult az angol Jeffreys ellen. Így lett ötödik, pontszerző, két jó percért kap nyolcmillió forintot.

Balzsay Károly szövetségi kapitány nem volt csalódott a szereplés láttán. Először azt hittük, rosszul hallunk, amikor azt mondta: „A közepesnél jobbra semmiképpen sem értékelném a fiúkat.”

„Hazajövünk, lehiggadunk, összeülünk a vezetéssel, megbeszéljünk, mit kellene esetleg másként csinálnunk. A liverpooli Európa-bajnokságra már másik válogatottat építenénk fel, de az alapját ennek az olimpiainak a magja adná. Nem tudni még, ki megy el profinak” – magyarázta még Pekingben.

Hozzátette, a bíráskodással nem volt elégedett, Európát egyébként is jobban sújtják, a földrész egyre hátrébb szorul a diplomáciában, ez is közrejátszott a gyenge teljesítményben. Szerinte nagyon erős a mezőny – mindegyik földrészen jelentős a sportági kultúra –, és nehéz a lépést tartani vele.

Gond volt még, hogy nem tudtak úgy versenyezni, ahogyan szerettek volna, mert az államtól valóban megkapták a felkészülési pénzt, de az utolsó pillanatban, így néhány fontos tornát kihagytak. „Mint a fuldoklónak, úgy kellett, de már a lényegen nem változtatott, csak az életben maradáshoz volt elég” – állította Balzsay.

Arra egyelőre nem kaptunk választ, hogyan lehet, hogy a profinak álló 48 kilós Bedák Pál kétszer is éremesélyesként utazott olimpiára, de meccset sem tudott nyerni. A szintén vb-érmes Káté Gyulát ugyancsak a dobogóesélyesek közt emlegették, de idén és négy éve sem került győzelem a neve mellé. Káténak magánéletbeli gondjai voltak, de ír ellenfelét akkor is meg kellett volna vernie, korábban háromszor nagy fölényben volt ellene.

Varga Miklós sokáig sérüléssel bajlódott, de őt is gyengébb rivális oktatta és búcsúztatta. Kalucza Norbert erős ellenfelet kapott, az önértékelését lehet majd javítani, mert talán túl nagy önbizalommal vágott neki a versenynek. Igaz, ezt a hazai közeg táplálta, mert miután megnyerte a pescarai kvalifikációs tornát, már olyat is mondtak a hazai szakemberek, hogy olimpiai bajnok lehet belőle.

Balzsay elismerte, nem volt túlzottan szerencsés, hogy a versenyzők sokat számolgattak, magas olimpiai jutalomban reménykedtek, amivel képesek lesznek megalapozni jövőjüket. Ezek után a ringben helyenként árnyékuk voltak önmaguknak.