Szabad vércserét minden hústoronynak

Megnézi a százméteres síkfutás pekingi döntőjét? - kérdezték a 26 olimpiai aranyat szállító mexikó doppingdílertől, Angel Herediától, aki azt válaszolta, persze, de tiszta olimpiai győztest nem fogunk látni. Tiszta résztvevőt sem, mert mind a nyolc be lesz doppingolva. És ez kit érdekel? Usain Bolt könnyed világcsúcsának értékéből semmit nem von le. Az hazudik, aki azt hiszi, hogy vannak tiszta versenyzők.

A dopping a lehető legjobb dolog a versenysportban, hiszen ettől lesz igazságos: eltörli a sportolók közötti genetikai különbségeket, ráadásul jönnek a világcsúcsok, van miért leülni a tévé elé.

Az ókori olimpiákon növényi kivonatokat és gombákat ettek, mert már akkor is mindenki nyerni akart, nem a játékért csinálták. Az újkori olimpiákon a sport munka, több millió dollárt kereső sportolókról beszélünk. A sportnak és kiemelten az olimpiának van egy előfeltevése, amit minden sportnéző elfogad: mindenki él valamilyen teljesítménynövelő szerrel. Áltathatjuk magunkat a cáparuhával meg a gyors úszómedencével, de képtelenség, hogy valaki az összes versenyszámban több másodperccel megjavítsa egyéni csúcsát és a világrekordokat.

Az olimpia előtt 15 görög bukott le metiltrienollal, néhány orosz és egy olasz vívó is, akinek a cseréjét kiutálták az olimpiai faluban, miközben az úszótársadalom a cáparuha és a meglepően gyors medence miatt lelkendezik. Az igazságos versenyt és a küzdelmet egyáltalán nem gátolja a doppingolás, ami leginkább arra teremt lehetőséget, hogy orvosi felügyelet mellett a lehető legjobbat hozzák ki az adott húsgépből. Mert az izom nem bírja a rengeteg edzést, utazást és versenyt, a hideget és a meleget, ahogy a céllövők is lebuknak, mert szedik a nyugtatót.

Heredia erről ezt mondta: "Jerome Young 2002-ben a harmincnyolcadik volt a 400 méteres világranglistán, aztán elkezdtünk együtt dolgozni, és 2003-ban majdnem minden nagy versenyt megnyert."

A sport népmese, amiben a saját országunk hősének kell nyernie, és mivel őszintén hisszük a kiválasztott érintetlenségét, ezért óriási traumát tud okozni a lebukás. Athénban nem is a lebukás, hanem a menekülés volt szánalmas, ahogy a sportvezetés hagyta, hogy magyarságkérdést varázsoljanak a pisilni nem tudó atlétáink az ügyből. Egy amerikai újságíró azt javasolta országa sportvezetésének, hogy ne szálljon bele abba a harcba, hogy melyik a legerősebb sportnemzet, és ne költsenek erre még több pénzt, hanem hagyják a multikra, akik így is nyomják a sportolókat. Támogassák a szabadidő- és amatőrsportokat. Mi sem mondhatunk mást: a versenysport mellett fontosabb lenne, hogy többen mozogjanak.

A doppingtilalmat fel kell oldani (az amfetamint és a szteroidokat azért be kell tiltani), mint a testépítőknél, akik azt csinálnak magukkal, amit akarnak, éülnek is a felfújt szobortestek. A teljesítménynövelés az orvostudomány és a gyógyszeripar egyik legizgalmasabb területe. Különleges képességű sportolókból a lehető legtöbbet kihozni, mert a sérülésükkel mindenki dollármilliókat veszít. A legkorszerűbb doppingokat szinte lehetetlen kimutatni, nem véletlenül most is szteroiddal bukott le a gerelyhajítónő. A WADA le van maradva, fizetik a több ezer dolláros ellenőrzéseket, amiket a különböző országok dobnak össze nekik. Néha elkapnak valakit, amerikaiakat például soha, vagy csak évekkel később, mint Marion Jonest.

A Futóblogon az örök vasember, Kropkó Péter a következőket mondta: "1987-ben kijött az EPO. A 90-es évek elején kiürültek a magaslati edzőtáborok. Én kijártam Sankt Moritzba, senki nem volt. Fent voltak a norvégok, meg egy-két ilyen köcsög, aki úgy gondolta, hogy ő majd tisztán. És a 90-es évek elején elkezdődött, hogy meghalt évente 20-30 profi bringás, mert túl sűrű lett a vérük, álmukban meghaltak, trombózis, a szívük nem bírta a sűrű vért, satöbbi. És a 90-es évek közepétől olyan olcsó volt az EPO, hogy a hobbista középkategóriás olimpikonok - most a futottak még olimpikonokról beszélek - is hozzájutottak az EPO-hoz. 87 óta használják. Érted? Na most 13 éven keresztül azt csináltál, amit akartál. A géndopping az most már lejött ezerdolláros szintre."

Ha valaki szívesen végigcsinálja, hogy a felkészülés csúcspontján levegyenek tőle 900 ml vért, majd azt -70 fokra lehűtsék, hogy a verseny előtt felmelegítve beadják neki, az megérdemli. A vörös vértestek számával kell itt játszani, nem az ugrálókötéllel, ez korunk sportjának a mottója.

A dopping nem jelenti azt, hogy valaki nem edz elképzelhetetlenül sokat, sőt: az edzések hatékonyságát tudják ezekkel a szerekkel beállítani, gyorsabban és könnyebben lehet regenerálódni. A WADA megkereste az amerikaifoci-ligát (NFL), hogy ott is ők lehessenek a rendfenntartók, de elutasították. Egyfelől nem tetszett nekik a WADA kiskirálykodása, másfelől tisztában vannak vele, hogy a játékosok egyszerűen nem bírnák a szezont a szerek nélkül. Képmutatás úgy csinálni, mintha a sportolók közül csak egy-egy használna dizájndoppingokat és különleges keverékeket.