3000 forintot adtak a tragikus hősnek
További Sport cikkek
- Eszelős rekord a Dakaron: mindössze 19 éves versenyző nyerte a 3. szakaszt
- Rémisztő borulása után feladja a Dakart a címvédő Carlos Sainz
- Megvan, mikor és hol temetik el Keleti Ágnest
- A világ legmagasabb vulkánjához indul útnak négy magyar hegymászó
- Panaszkodnak az olimpikonok a párizsi játékokon kapott medálok minőségének romlása miatt
Nemcsak az olimpia, de 2008 leghorrorisztikusabb sérülései közé tartozott Baranyai Jánosé, akinek pekingi szakítógyakorlata közben kifordult a könyöke a 148 kilós súly alatt, amely a hátára esett.
Még a helyszínen azt mondta, iszonyatos recsegést, ropogást hallott, és még ott kiderült: nincs törése. Hazatérése után megműtötték, balesetét pedig többen nézték meg a youtube-on, mint Michael Phelps úszásait.
Baranyai még tavaly elkezdte az edzéseket – először öt kilóval –, edzői oklevelet szerzett, vagyis önmagát is képes felkészíteni. Tervezi, hogy az őszi világbajnokságon indulhasson Dél-Koreában, ezért egy hónap múlva szeretne már száz kilót szakítani.
A legnagyobb, egyben legfájdalmasabb meglepetés akkor érte, amikor kézhez kapta a pénzét a biztosítótól.
„Csengetett a postás, kissé megörültem, mert pénzt hozott. Mutatta a szelvényt, először azt hittem, rosszul látok, lemaradt egy nulla, és arra gondoltam, hogy harmincezret kapok. Nem sok, gondoltam, de mégiscsak valamennyi, de amikor láttam, hogy csak háromezret, elakadt a szavam. Majd inkább csak nevettem rajta. Ilyen szerencsétlen csak én lehetek” – mondta Baranyai.
A szövetség főtitkára, Halász István újabb adalékokkal szolgált. „Megkerestük Gyenesei István miniszter urat még tavaly, amikor a jutalmakat utalták szeptemberben. Ő a szakállamtitkárságra irányított bennünket, ott pedig csak széttárták a kezüket. Félreértés ne essék, nem jutalmat kértünk, csak kárenyhítést. Nem szerettünk volna hőst faragni belőle, mint aki megsérült egy nagy csatában, csak emberséges bánásmódban reménykedtünk. Jelképes összegre gondoltunk. Mondjuk, a háromezer forint valóban jelképes, ennél egy hét alatt többet költött szegény Jani fájdalomcsillapítóra. Csak az orvosi költségei, a bejárás Oroszlányból felemésztett vagy százezret.”
Halász szerint mindent szabályosan tettek, versenyzői kártyáját az előírások szerint a Nemzeti Sportszövetségtől váltották ki – a biztosítás ehhez kapcsolódik –, és mivel nem volt törés, ezért ennyi járt neki. Halász közbenjárására a Bodnár András olimpiai bajnok vezette Mező Ferenc Közalapítvány százezer forintot átutalt neki.
Baranyai az Indexnek azt is elmondta, nincs benne egyáltalán félelem, reméli, amikor a nagyobb súlyokat emeli majd, akkor sem lesz. Ha korrigálásra kényszerül, inkább eldobja, magyarázta.
Visszanézte sérülését, mert szerette volna felfedezni, miben hibázott, de nem jutott közelebb a megoldáshoz. „Nem okolhatom magam. Annyira nem szép látvány, hogy mindennap megnézzem szenvedésem.”
A futballban sem jobb a helyzet
Horváth Ferenc válogatott labdarúgó is megtapasztalhatta egyszer: egyáltalán nem kifizetődő megsérülni. Az egyik barátságos meccsen elrepedt a szárkapocscsontja, több hetet kellett kihagynia az akkor külföldön játszó futballistának. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hónapokkal később értesítette, hogy mivel rendelkezett biztosítással, négyezer forintot kézhez kaphat. A szó eredeti értelmében vett sportbiztosítással a szakszövetségek pénzhiány miatt nem tudják védeni versenyzőiket, erre csak a külföldi, tehetős klubok képesek. Lisztes Krisztián egyéves kihagyása alatt fizetésének felét felvehette. Máté Péter Angliában heti fizetését mindig megkapta.