Sírtam, mikor rajtengedélyt kaptam

“A múlt héten úgy felgyorsultak az események, hogy nem volt lehetőségem bejelenteni, de most annál nagyobb örömmel teszem meg: a MotoGP-ben szereplő Scot Racing Team versenyzője vagyok” - így hangzott Talmácsi Gábor első mondata keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, a mostani helyszínen számolt be arról, hogy megszűnik a szerződése a 250-ben szereplő Balatonring Teammel - nem tudtak megegyezni a média- és marketingjogokról -, és akkor rossz lelkiállapotban volt, nem tudta, mikor versenyezhet legközelebb, most ellenben jól érzi magát a bőrében.

“Nem szégyellem bevallani, elpityeredtem a múlt pénteken, amikor meghallottam, amikor véglegessé vált, hogy a királykategóriában versenyezhetek” - ismerte el a 125-ös géposztályban világbajnoki címet szerző motoros.

“Annyi minden történt velem, hogy egész nap is tudnék mesélni róla. Ilyen rövid idő alatt új csapatot találni szinte lehetetlen, mégis sikerült, amiért nagyon hálás vagyok főszponzoromnak, a MOL-nak és a menedzseremnek, Stefano Favarónak. Nem volt könnyű ide eljutni, mert meg kellett győzni a csapatvezetőket, hogy fel tudok ülni a motorra, edzés és próba nélkül is jól teljesítek. És persze ilyen nyomás alatt, magam sem voltam teljesen biztos abban, hogy mindez tényleg sikerülhet” - vallotta be.

“Miután kiderült, hogy megkapom a rajtengedélyt, megebédeltem, és a boxba mentem. 8-10 perc alatt elmondták nekem a mérnökök, szerelők, mit kell tennem. Őszintén mondom, még most sem egészen tiszta, hogyan kell egy ilyen erős gépet megülni, irányítani, de elindultam. Bármennyire megmosolyogtató, ez sem egyszerű.

Kikapcsoltam a boxprogramot, majd kihajtottam a pályára, és komolyan mondom, azt hittem, űrhajón vagy torpedón ülök. Hihetetlen, milyen erő van ebben a motorban. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire erős, négy körig nem is mentem teljes gázzal. Utána szimpatikussá vált minden, elkezdtem gyorsulni, olyan köröket mentem, amire a csapatnál sem számítottak, és én magam sem.

Körről körre barátkoztam meg a szörnnyel. Általánosságban mondható, hogy aki egy kategóriával feljebb lép, 6-8 másodperccel lassabb a menőknél. Én ezt a különbséget öt alá szorítottam, a végére pedig 2,5 másodperc lett. Nagyon jó volt ez az eredmény, elégedett lehetek vele, de ez csak egy jó alap, innen tovább fogok gyorsulni. Előtte azonban meg kell ismernem a motort, hozzá kell szoknom.”

Talmácsi azt is érzékeltette, mennyire másabb a mostani versenyzése, mint a másik két kategóriában volt.

“Most rájöttem: ez az igazi motorozás. Ezzel nem szeretném lebecsülni az eddigi eredményeimet, de összehasonlíthatatlanok a mostanival. Nagyon motivált vagyok. Ha az egyenesben vagyok, csak arra van időm, hogy állítsak a motoron egy programot, és már rögtön ott is a kanyar. A 125-ben mindenre volt idő, elsősorban gondolkodni, meg lazítani. Itt nincs. Hihetetlenül gyorsnak kell lenni. Óránként értekezleteket tartanak a tapasztalatokról a mérnökök, a gumikkal foglalkozó szakemberek, hogy még gyorsabb legyen mindenki. Nagyon profi világba kerültem, nagyon vigyázni akarok erre a motorra, mert még sokáig szeretnék rajta ülni. Igaz még azt sem mindig hiszem el, hogy itt vagyok. Már történelmet írtam, de ez csak inspirál, hogy újabb és szép eredményeket érjek el. Bízom nagyon ebben a projektben” - magyarázta.

“Ezzel a motorral Andrea Dovizioso a dobogót is elérte, és most azt mondom, menjünk lépésről lépésre, ha már nem leszek utolsó a következő alkalommal, és beleszólok a versenybe, már nagy eredményt értem el. A hétfői teszt, amikor Gibernauval egy bolyban motoroztam, megnyugtatott, megerősített lelkileg. Nem hiszem, hogy sokkal jobb versenyzők. Nem mondhatom ki, mit érhetek el, de lesznek érdekes eredmények” - összegzett.

Cirano Mularoni csapatfőnök is dicsérte a 28 éves motorost. “2006-ban már megismertük egymást, és sajnáltuk, hogy nem tudtunk mellette lenni mind ez idáig. Nagyon becsülöm a természete miatt, profizmusáért, hozzáállásáért. Amikor Mugellóban találkoztunk, mindent megtettünk az álmáért, hogy a legjobbak közt szerepelhessen. Mindent megteszünk ezentúl is, hogy a legjobbat kihozhassa magából.”

Alberto Martinelli sportigazgató csatlakozott méltatásához: “büszkék vagyunk, hogy visszatért hozzánk. Elsőre lehetetlennek tűnt, hogy Mugellótól Barcelonáig, két hét alatt megvalósítsuk az átigazolását. Nagyon nehéz és stresszes hétvége volt mindannyiunknak, de sikerült. Gábor Barcelonában rögtön bebizonyította az értékét. Mi is bizalmatlanul álltunk versenyzéséhez, de hihetetlen, amit csinált. Magunk sem képzeltük, hogy ez így lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt a gyengébb motorokról erre a nyolcszáz köbcentisre zavartalanul át tud ülni. Nagyon ügyes volt.”

Stefano Favaro menedzser arról is beszélt, a szerződésbontás után a Superbike-ban akarta elhelyezni pártfogoltját, aztán elmentek az Olasz Nagydíjra, és feltérképezte a lehetőségeket. Igaz azt sem tagadta, benne volt a kockázat a szerződésbontásban, de felvállalták azt is, hogy esetleg Talmácsi nem versenyez idén.

“Gábornak itt a helye. Hogy ilyen gyorsan összejöhet, arra azonban nem gondolhattam, de természetesen hittem benne. Most el is mondhatom, nem volt előre megírt forgatókönyv, amikor szakítottunk Martinezékkel, akkor még nem volt képben a Scot Honda. Mugellóban lett világosabb a helyzet, hogy esetleg előre tudunk lépni, de ahogy említették az előttem szólók, iszonyatosan kemény munka volt. A csütörtöki hosszú tárgyalás után sem volt még rajtengedély. Akkor, 12 óra alatt többet tanultam, mint a nyolc év alatt, amióta Gábor karrierjét egyengetem. Megfordult a fejemben, hogy nem sikerül, aztán meggyőztem magam, ha már itt vagyunk, ha már idáig eljutottunk, akkor sikerülnie kell. Negyed egykor megkaptuk az engedélyt, onnantól csak a versenyre koncentráltunk.”

Talmácsi csapattársa a japán Juki Talahasi marad, mindketten egy motort kaptak, de ahogy lehetőség lesz rá, lesz egy tartalékmotor is.

“Minden meg van oldva” - mondta végezetül Favaro, amikor a médiajogok kerültek szóba.