Armstrong nyer, bukik vagy buktat

"Sokféle érzés van bennem a Tour de France-ra való visszatérés miatt. Izgatott, ideges és boldog is vagyok, fizikailag késznek érzem magam, és pontosan tudom, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki Tourt nyerjen" - nyilatkozta az Eurosportnak Lance Armstrong két nappal a 2009-es Tour rajtja előtt. Arra a kérdésre azonban, hogy mire lehet számítani tőle nem tudott pontos választ adni. Reméli, a verseny előrehaladtával tisztulni fog a kép.

Logikusnak tartja, hogy csapattársát, Alberto Contadort tartják a verseny egyik legnagyobb esélyesének, bár azt korábban elárulta, egyelőre nincs eldöntve, hogy csapatukon, az Astanán belül ki az első számú ember, mivel nem tett le arról, hogy nyolcadszor is megnyerje a Tourt.

Armstrong szerint legalább az első időfutamot meg kell várni ahhoz, hogy dönteni lehessen, ám az szinte biztos, hogy a 15,5 km-es monacói nyitóetap nem fog választ adni a kérdésre. Ahogy azt Armstrong is sokszor elmondta már, a Tourt az első napokban megnyerni nem, csak elveszíteni lehet.

A nagy visszatérés Franciaországba

Lance Armstrong legutóbb 2005-ben, zsinórban hetedik győzelmekor indult a Touron, és mostani visszatérése nem is jöhetett volna jobbkor az elmúlt három évben doppingversennyé váló francia viadalnak.

Az amerikai biciklis 1999-ben a semmiből nyert először, alig két és fél évvel azután, hogy hererákot diagnosztizáltak nála. 2005-ös visszavonulásáig senkinek sem sikerült legyőznie.

Az évek során olyan ellenfelekkel kellett megküzdenie, mint Marco Pantani, Jan Ullrich vagy Ivan Basso, de Armstrong mindig meg tudott újulni, és egy évet leszámítva (2003), simának mondható győzelmeket szerzett.

Vérprofizmusa, sokszor arrogáns modora és persze legyőzhetetlensége miatt Franciaországban nem lett túl népszerű, és bár némileg unalmassá tette folytonos sikereivel a Tour de France-ot, nem vitás, sokat tett a sportág népszerűsítéséért.

Armstrong már 1992-ben, alig 21 évesen részt vett a Touron, ám 1996 öszén kiderült betegségéig mindösze egyszer, 1995-ben tudott végigmenni rajta: akkoriban még az egynapos versenyeken jeleskedett, sprinter volt, a hegymeneteket nem igazán bírta.

1999-ben, a kemoterápia és a hihetetlen felépülés után már egy olyan Armstrong vágott neki a Tournak, aki követhetetlen ritmusváltásaival mindenkit lehagyott a legmeredekebb hegyi szakaszokon is. Egyik legfőbb erősségévé vált az egyéni időfutam, megtanult ésszel és taktikusan versenyezni.

Ahogy azt maga is elismerte, az idei Tour sok szempontból más lesz számára mint a legutóbbi hét, elsősorban a több mint három éves kihagyása miatt. Ezútttal még csapaton belül sem favorit, és ha nem Lance Armstrongnak hívnák, akkor aligha lenne kérdéses Alberto Contador vezető szerepe az Astanában.

Contador vagy Armstrong?

Alberto Contador pályafutása több szempontból is hasonlít Armstrongéhoz: a spanyol versenyző is egy súlyos műtét után (2004) ért fel a csúcsra a 2007-es Tour megnyerésével, ráadásul ő is Johan Bruyneel irányításával érte el mindhárom nagy körversenyen aratott győzelmét.

Igaz, 2007-ben a dán Rasmussen verseny közbeni kizárása is kellett ahhoz, hogy Contador nyerjen, nem véletlen, hogy a spanyol Armstrong korábbi stratégiáját átvéve, idén csakis a Tour de France megnyerésére koncentrál.

Minden esélye meg lesz második sikerére, mert nem csak hogy jó formában van, de a mezőny legerősebb csapata áll mögötte, olyan segítőkkel, mint a két korábbi Tour-dobogós, Klöden és Leipheimer, a 2005-ös fehér trikós, Popovics vagy a hegyimenő Zubeldia. Ehhez azonban arra is szükség lesz, hogy ne legyen széthúzás a csapaton belül, mert az mindent tönkre tehet.

Nem csak a csapatidőfutamban, de a hegyekben is kell a fegyelem, hiszen ha a két első számú ember között a segítők is meg fognak oszlani a csapaton belül, vagyis Contadornak és Armstrongnak is csak fele annyi társa lesz, mint egyébként lenne, az a sikerükbe kerülhet.

Márpedig egy kemény hegyi szakaszon nagyon fontos, hogy a segítők a lehető legtovább bírják elől a tempót, fárasztva azzal az ellenfelek első számú embereit.

Armstrong nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy Contadort nem vetélytársnak, hanem csapattársnak tekinti, és bár nem tett le arról, hogy nyolcadszor is megnyerje a Tourt, szerinte nem okozna gondot számára, hogy a spanyol sikeréért versenyezzen adott esetben.

Contador igyekezett csakis a versenyre koncentrálni. "Jó érzéseim vannak, nem csak az első szakasz, hanem az egész versenyt illetően. Jól felkészültünk, már alig várom a rajtot" - nyilatkozta a Marcának.

Akikre még érdemes lesz figyelni

A 2009-es Tournak összesen20 csapat 180 versenyzője vág neki, és a címvédő Carlos Sastrét (Cervelo) semmiképp nem szabad leírni. Mert bár tavalyi sikeréhez hozzájárult az is, hogy például Contador nem volt a mezőnyben, a 34 éves spanyol már a májusi Girón is jó formát mutatott - két nehéz hegyi szakaszt is megnyert -, pedig saját bevallása szerint csak felkészülésnek szánta az olasz körversenyt.

Gyenisz Mencsov (Rabobank) magát is meglepte azzal, hogy megnyerte a Giro d'Italiát, és bár azt nem tudni, hogy mennyire tudta kipihenni 5 hét alatt, pszichésen biztosan erőt fog adni neki a Giro-siker. Ha esetleg a Touron is nyerne, akkor ő lehetne a hatodik olyan versenyző, akinek sikerült mindhárom nagy körversenyt megnyernie, hiszen Mencsov kétszeres Vuelta-győztes (2005, 2007).

Ott lesz az elmúlt két év másodikja, az ausztrál Cadel Evans (Silence-Lotto) is, akinek ugyan nem jött jól, hogy egyik fő segítője, Thomas Dekker a napokban bukott le EPO használatával, de csapata így is erős, és egyértelműen az összetett győzelem a célja.

A még mindig csak 24 éves Andy Schleckről (Team Saxo Bank) sem lehet elfeledkezni, mert bár a fiatal luxemburgi tavaly csak 12. lett összetettben, a legjobb fiatalnak járó fehér trikó az övé volt, és 2007-ben a Girón elért második helyével bizonyította, hogy számolni kell vele. Idén már elért egy jelentős sikert azzal, hogy nyerni tudott a klasszikus egy napos, Liege-Bastogne-Liege-en.

Az összetett menőkön kívül Mark Cavendish (Columbia) is kiemelkedik még a mezőnyből. A 24 éves brit sprinter csak az idei szezonban már 12 szakaszgyőzelemnél jár a különböző versenyeken, amelyből hármat a Girón szerzett. Egyértelműen ő a sprintverseny legfőbb esélyese a Touron, amennyiben végig tud menni Párizsig. Tavaly négy szakaszgyőzelemmel zárt, és legnagyobb kihívója az a Tom Boonen (Quickstep) lehet, aki péntek délután végül is engedélyt kapott az indulásra.

Hol dőlhet el az összetett?

Ahogy Armstrong is kiemelte, a Tour idei útvonala biztosíték arra, hogy az utolsó előtti szakaszig nyílt lehessen az összetett győzelem kérdése, hiszen a párizsi befutót megelőző napon még a legendás Mont Ventoux emelkedőjét fogják mászni. Összesen 21 szakasz, 3455 km megtétele vár a versenyzőkre.

Bár már a 4.szakaszon, a 39 km-es csapatidőfutamban is lehet majd hátrányokat összeszedni, az összetett verseny szempontjából az első igazi erőpróbát a 7., hegyibefutós szakasz jelenti majd. Várhatóan ez lesz az az etap, amelyen eldőlhet a vezető szerep kérdése Armstrong és Contador között.

A második héten jobbára sík terepen tekernek majd, a harmadik héten azonban felpörögnek az események: négy kemény hegyi etap mellett a 18. szakaszon egy 40, 5 km-es egyenkénti időfutamot is rendeznek mielőtt július 26-án eléri a mezőny Párizst.

Az, hogy az utolsó hét ennyire döntő lesz elsősorban Armstrongnak és Sastrének kedvezhet. Előbbinek azért, mert a verseny középső szakaszában még erőt gyűjthet és visszaszokhat a háromhetes körverseny nyújtotta speciális körülményekhez, míg a címvédő Sastre híresen jól megy a nagy körversenyek utolsó harmadában.

Az biztos, hogy minél később fog kialakulni az erőviszony Armstrong és Contador között, annál nagyobb esélyük lesz az ellenfeleiknek. Ha össze tudnak fogni, nehéz lesz őket legyőzni.