A Szent Tehén bosszúja

Amikor cirka egy évvel ezelőtt kiderült, hogy Fazekas Nándor visszatér Veszprémbe, elsőre nem az ugrott be, hogy milyen remek lesz egy világ-, és egy európaklasszis kapussal végigjátszani a szezont. Inkább 2004 jutott eszembe, amikor a nagy reményekkel érkezett, kiváló képességű kapus megtörten, csalódottan távozott Veszprémből.

Az akkori és a mostani helyzet között óriási különbség van. A 2000-es évek elején Zdravko Zovko csapatának kapuját Sterbik Árpád védte, a világklasszis mögött természetesen kevés lehetőség jutott Fazekasnak, és egy darabig lehetett ugyan etetni azzal, hogy mennyit fejlődhet Sterbik mögött, de a kapus érezte, több van benne annál, hogy a kulacsot adogassa csapattársainak az időkéréseknél.

Elment a Bundesligába, karriert csinált, megbecsülték Lübeckben, később Gummersbachban is, ahol EHF-kupát is nyert. Mindenhol első kapus volt, ahogy a magyar válogatottban is az lett, és ezt sorozatos kiváló teljesítménnyel hálálta meg. Tavaly bejelentette, hazatér, hogy a Veszprém kapusa legyen, azaz vállalja a versenyt a csapat szerb sztárkapusával, Dejan Periccsel.

Soha nem tudjuk meg, a verseny milyen eredményt hozott volna, hiszen szó sem volt ilyesmiről. Fazekas egyértelműen második számú kapus lett, Mocsai Lajos sokkal jobban bízott Pericsben, aki az idei szezonban többször úgy is végigvédte a meccseket, hogy a teljesítménye messze elmaradt a korábban megszokottól. A szurkolók között az a hír terjengett, „Pericset csak Perics cserélheti le”, a szerb szupersztár ugyanis igen zokon veszi, ha meccs közben le kell jönnie a pályáról.

Mocsai Lajos Európa-hírű kézilabda szaktekintély, ezért alig akadt a veszprémi szurkolók között, aki ne lett volna biztos benne, hogy megoldja a feladatot úgy, hogy az nem szül feszültséget. De Mocsai nem mert hozzányúlni Pericshez, még akkor sem, amikor kinevezték a válogatott élére, ahol nagy szüksége lesz egy jó formában levő Fazekas Nándorra. Az első hangok az Arénában 2010 tavaszán jelentek meg, a szurkolók nem csak a válogatott kapusát hiányolták, de Perics teljesítményével is elégedetlenek voltak, aki önmagához képest egy közepes átlagot hozott, amikor az MKB ráfordult a szezon hajrájára.

A Magyar Kupa-döntőben Perics gyengélkedett – az egész csapathoz hasonlóan –, a Veszprémnek heroikus erőfeszítéssel sikerült döntetlenre menteni a meccset a lesajnált Szegeddel szemben, kvázi hazai pályán, Balatonfüreden. Jöttek a hetesek, az első párban Perics nem tudott hárítani, a második szegedi lövővel pedig már Fazekas nézett szembe, aki aztán három védést bemutatva megnyerte a kupát csapatának. Jött a Barcelona elleni BL-negyeddöntő, és a kapuban újra Perics állt.

A barcelonai mérkőzésen, talán nem túlzás kijelenteni, a kapusok közti különbség miatt került szinte reménytelen helyzetbe a Veszprém, Pericsnek nagyon nem ment, Fazekas mégsem kapott egy percet sem, a szerb végigvédte a meccset, majd a visszavágón is ő kezdett. A szurkolók egész héten készültek rá, és a második félidő elején eljött a pillanat, amikor a B középhez csatlakozva 5000 ember skandálta Fazekas Nándor nevét. Perics fel sem nézett, szinte lerohant a pályáról, és bár Fazekas sem tudta megakadályozni a Veszprém vereségét, jobban védett társánál.

Jelenleg ott áll a helyzet, hogy Fazekas a kevés játéklehetőség, Perics a szurkolói bizalomvesztés miatt akar távozni, azaz a Veszprém két klasszis kapusa közül egyik sem biztos, hogy jövőre is a csapat játékosa lesz. A vezetőség próbálja tompítani az ellentéteket, a csapathoz közeli források szerint az elnökség többször beszélt Mocsai Lajossal a fennálló helyzet veszélyeiről, de a szakember kitartott Perics mellett. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Zarko Sesum és David Korazija is hasonló okból foglalkozik a távozás gondolatával, egyáltalán nem fest jól a kirakatcsapat helyzete.

Mocsai Lajos szakértelmét senki nem kérdőjelezi meg, de a mesteredzőnek újra van mit bizonyítania a közönség felé, mert a veszprémi szurkolók – jogosan – hittek benne, hogy kiejthető a Barcelona. Arra pedig senki nem számított, hogy az év legfontosabb párharcán kulcsjátékosok egész sora csődöl be, cseréik pedig az egész évben elbagatellizált rotáció hiánya miatt nem tudták húzni a csapatot. Mondjuk ki: ezt elrontották.

A Veszprém célja idén a bajnoki-, és kupagyőzelem mellett a BL-ben a nyolcba jutás volt, és bár valószínűleg ezeket maradéktalanul teljesíti, a szurkolók szemében már igen nehéz lesz pozitívvá formálni az idény mérlegét.