Túl béna a csaláshoz
További Sport cikkek
- Rekordokkal jön az immár nagykorú Ultrabalaton
- Budapesten állt a BL-összetett élére, a pult tetején ünnepelt Juhász Péter
- Molnár Martin csapata legjobbjaként kezdte Formula–4-es karrierjét Doningtonban
- Elképesztő teljesítmény, néhány nap alatt két tornát nyert a 17 éves szupertehetség
- Bernáth Attila ezüstérmet szerzett a belgrádi Európa-bajnokságon
Mint nyilván sokan, akik szeretik a focit, viszont magyar bajnoki mérkőzést csak kényszer hatására néznek, egy hete nézem megbabonázva Hercegfalvi Zoltán 2009 április 24-i tizenegyesét. Ha az ember sok meccset néz, gyakran lát teljesen elfuserált büntetőket, amelyekre örökre emlékszik. Ott volt Baggio 1994-ben, a seggre eső Terry és a zokogó Cristiano Ronaldo 2006-ban, valamint személyes kedvencem, az idei Anderlecht-Partizan Belgrád BL-selejtező, amelyen a belgák valami egészen elképesztőt nyújtottak a végső tizenegyespárbajban.
Hercegfalvi persze – már ha hinni lehet a német hatóságoknak – nem azért hagyta ki a tizenegyest, mert nagy volt rajta a nyomás, hanem mert ki kellett hagynia, hogy csapata veszítsen, és így mindenféle sötét figurák sok pénzhez jussanak. Ez egyébként egészen nyilvánvalónak tűnik már a felvétel első megtekintésekor is. Bődületesen mellérúgott tizenegyeseket mindenki látott, de ilyen gondosan egyszerre mellé és fölé helyezett próbálkozást talán soha senki.
Maga a magyar bundaügy nem nagy sztori. A magyar focinak mindig, de tényleg mindig, még a legdaliásabb időkben is része volt a meccsek adása és vétele, ne kelljen most felsorolni a hazai játék azon klasszikusait, akik – itthon vagy külföldön – gyanúba keveredtek, vagy esetleg csúnyán le is buktak. Ebben a mostani balhéban sincs más, mint néhány közepesen jómódú, nagyon buta magyar fiatal, aki még gazdagabb szeretne lenni, gerince viszont nincs, így kiváló prédának számít egy nagyon dörzsölt nemzetközi bűnszövetkezet számára. Ahogy egyre nagyobb pénz van a sportfogadásban, elsősorban az ázsiai szerencsejátékosok és az internet térnyerésének köszönhetően, úgy lesznek egyre gyakoribbak és felderíthetetlenebbek az ilyen esetek.
Hercegfalvi nevetséges tizenegyesében igazából két dolog érdekes. Egyrészt hogy azt hallom-olvasom ismerősöktől és ismeretlenektől, akik nálam jártasabbak a magyar klubfociban, esetleg pedig még Honvéd-meccsekre is kijárnak, hogy erről az Újpest elleni meccsről a stadionban tényleg csak a leghülyébbek nem tudták kapásból, hogy bunda.
Az ember a kedvenc csapata játékosainak nagyon sok mindent meg tud bocsájtani, de azt valahogy elképzelhetetlennek tartom, hogy a szándékos vereséget lenyeljem. A dopping legalább nem a sport alapja, a győzni akarás ellen van. Ennek ellenére az ezen a Honvéd-meccsen nyilvánvalóan csaló játékosok még sokszor játszottak Kispesten anélkül, hogy a közönség levágta volna valamennyi végtagjukat. Ami pedig még ennél is érthetetlenebb, hogy az utóbbi évek magyar bundaügyeiben folyamatosan emlegetett játékosok közt volt olyan is, aki még akkor is játszhatott a válogatottban, amikor már rég zörgött a haraszt.
Nyilván nehéz ezeket a bundaügyeket felgöngyölíteni és bizonyítani, ez a németek mostani nehézségeiből is világosan látszik. Az viszont ennek az Újpest-Honvéd meccs összefoglalójának megtekintéséből elég világosan megérezhető, hogy itt bizony csúnya csalás forgott fenn. Felteszem, aki gyakran néz magyar bajnokikat – vagy akár magyar csapatok BL-meccseit, mert ugye ott is kaki került a palacsintába – az még számtalan hasonlóan nyilvánvaló bundameccset tud felidézni.
Felfoghatatlan, hogy lehet ezek után kimenni egy csaló meccsére, drukkolni egy csapatnak, amelyben csalók játszanak. Nincs semmi romantikus, férfias, tradíciókhoz ragaszkodás abban, hogy hétvégenként kimegy néhány ezer ember egy rosszul bevilágított pálya romos lelátójára, és másfél órán át csalókat buzdít. És itt nem túlzásról vagy általánosításról van szó, a németek szerint a jelenlegi magyar bajnokság csapatainak nagyobbik része érintett a mostani bundabotrányban. Ez nem szomorú, ez egészen egyszerűen szimpla hülyeség, amire már tényleg csak a klasszikus női kérdést lehet feltenni: mit lehet azon nézni, ahogy ezek rohangálnak egy labda után?
A másik izgalmas ügy Hercegfalvi béna tizenegyesével kapcsolatban éppen annak bénasága. Egyszerűen fáj nézni ezt a hülye megoldást. Szegény persze nyilván összezavarodott, hiszen nem volt benne a forgatókönyvben, hogy ezen a meccsen a Honvéd tizenegyeshez jut. Muszáj röhögni azon, ami a fejében járhatott, amikor rájött, hogy nagy bajban van. Ahogy tanácstalanul leteszi a labdát, és csak az dübörög a fejében, hogy “nem ez volt megbeszélve”. És ahogy végül arra jutott, hogy a legjobb az lesz, ha mellé is és fölé is rúgja, mert akkor ezer százalék, hogy nem lesz gól.
Munkát direkt rosszul csinálni nem olyan könnyű ám. A feladat nagyjából olyan, mint parodizálni valakit, színészkedni, felölteni más bőrét, és bizony ehhez is tehetség kell. Szerencsétlen Hercegfalvinak pedig nincs ilyen tehetsége, ezért sem tudta meggyőzően eljátszani a bénát. Nem mintha ő olyan jó játékos lenne, csak ez a fajta pancser egyszerűen nem ment neki. Az értelmesebbje valószínűleg vagy mellégurította volna, vagy középen a kapu fölé bikázza. Talán az lehetett a baj, hogy Hercegfalvi annyira nem bízott a saját képességeiben, hogy attól félt, ha nem megy biztosra, még a kaput sem tudja elhibázni. Aminél lehangolóbb helyzetjelentést a magyar fociról nem is lehetne adni.