Etelka, Aletta
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Az hal meg, akinek rossz a szíve

2010.12.30. 00:38
A szakorvosok tömeggyilkosnak nevezik a hirtelen szívhalált. Népbetegség, de mindig megrökönyödést kelt, ha életerős sportolókat visz el. A halált nem az elviselhetetlenül magas terhelés okozza, az csak előhoz egy már meglévő szívproblémát.

A hirtelen szívhalál Magyarországon a vezető halálokok közé tartozik, évente 20-25 ezer ember hal bele. Elsősorban a 40 év feletti korosztályt érinti, és ott is azokat, akik már valamilyen szívkoszorúér-betegségben szenvednek. Ezért is meglepő, amikor látszólag egészséges fiatalokat előzmény nélkül visz el a szívroham. A hirtelen szívhalál legtöbbször az úgynevezett kamrai ritmuszavar, más néven kamrafibrilláció miatt lép fel. “Ennek számos előidézője lehet, a kór hátterében szívizomelfajulás, elvékonyodás, veleszületett ritmuszavarok, anatómiai eltérések, és vírusos szívizomgyulladás is állhat” - mondja a Semmelweis Egyetem sportkardiológiai kutatásait vezető Dr. Merkely Béla.

A kamrafibrilláció során a szív elektromos tevékenysége felborul, a szívműködés kaotikussá válik, a keringés leáll, az agy és más létfontosságú szervek nem kapnak oxigént, elhalnak.

Az hal meg, akinek rossz a szíve

A hirtelen szívhalált szinte lehetetlen előre jelezni, gondos sportkardiológiai szűréssel azonban a kockázatok minimálisra csökkenthetők. A veszélyes elváltozásokat nem mindig könnyű felismerni, mert például a rendszeres sportolás eleve szívmegnagyobbodással jár, de ugyanez kóros állapotot is jelezhet. Merkely úgy tartja: “Az hal meg, akinek rossz a szíve. De meg kell jegyezni, nem a sport okozza a halált, az csak a kiváltója. A sport önmagában nem kártékony, de képes kihozni azokat a rendellenességeket, amelyek a szívhalálhoz vezethetnek.” A szívproblémák legtöbbször terhelés hatására jönnek elő, de gyakori az is, hogy egy nagyfokú pszichikai és fizikai terhelés után következik be a kamrafibrilláció. Ekkor a szimpatikus- és paraszimpatikus idegrendszer változásai miatt adódik a ritmuszavar.

Akiket elvitt a szívhalál

A 2009-ben elhunyt válogatott jégkorongozó, Ocskay Gábor sokat kockáztatott. Öt évvel korábban fedezték fel szívizombetegségét, de ennek ellenére sem akart felhagyni a játékkal. A halál nem is terhelés közben érte, éppen pihent, amikor rátört a végzetes rosszullét.

A magyar sport egyik legtragikusabb jelenetét Fehér Miklós halála szolgáltatta. A Benfica 24 éves játékosa 2004. január 25-én kapott szívrohamot a Guimaraes-Benfica portugál bajnoki végén. A bíró szabálytalanság miatt sárga lapot mutatott fel neki, Fehér ezt mosolyogva vette tudomásul, majd a következő pillanatban eszméletét vesztve a földre rogyott. A pályán is próbálkoztak az újraélesztésével, de ahogy kórházban, úgy ott sem sikerült visszahozni őt az életbe. A halál kiváltó okának a mérsékelt szívmegnagyobbodást tartották.

Kolonics György a pekingi olimpiára készült, amikor 2008. július 15-én rosszul lett edzés közben, és elájult. Kolonicsnak nem ez volt az első eszméletvesztése, a korábbi rosszullétek után elvégzett vizsgálatok azonban nem mutattak ki a szívén kóros elváltozást. A későbbi szakértői vélemények szerint szívtágulattal járó szívizombetegség okozta a halálát.

gyasz2

A rossz szív a mai diagnosztikai módszerekkel már felderíthető. A Semmelweis Egyetem a hirtelen szívhalálok megelőzésére sportkardiológiai programot és vizsgálatsorozatot indított. A cél az, hogy minél inkább csökkentsék a rizikófaktorokat. A Semmelweis Híd Projektben 210 élsportoló, közülük 133 olimpikon komplex kardiológiai szűrővizsgálatát végezték el.

Merkely Béla állítja, 40 sportolónak volt valamilyen szívpanasza, az eseteket kezelték, volt, akit gyógyszerekkel, volt, akit szívkatéteres műtéttel gyógyítottak meg, de - név említése nélkül - hétnek azt tanácsolták, hagyjon fel az élsporttal. A kardiológus ezt nevezi az egyik legnehezebb feladatának, ha egy sportolóval közölni kell, vége a pályafutásának.

“Magamra szoktam vállalni, föl kell vetíteni a veszélyt, de ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy a betegséggel együtt is hosszú és boldog életet lehet élni. Még lehet belőle jó edző, családi és egyéb örömök is várnak rá. Úgy hiszem, mi mind a hét esetet pszichilógialag is jól tudtuk kezelni.” Ocskay Gábor orvosa, Papp Lajos azonban annak idején másképp döntött. "Én javasoltam, hogy ifj. Ocskay Gábor ne hagyjon fel a játékkal. A felelősségem egyértelmű. Választanom kellett, hogy a lelkét ölöm meg, vagy veszélyeztetem az egészségét, életét" – nyilatkozta a szívsebész a sportoló halála után.

A szívbetegségek kimutatásához persze nem kell minden esetben a csúcstechnikát használni, egyszerűbb módszerekkel is lehet szűrni, hiszen a több tízezer amatőr sportoló mindegyikét nem lehet a drága technikával vizsgálni. Egy átlagos sportorvosi vizsgálatnál az első lépcső egy EKG-s monitorozás és a családi kórelőzmény felderítése. Ha valakinek a felmenői között gyakoribbak a szívbetegek, maga is veszélyeztetett lehet. Ekkor már indokolt - csakúgy mint a valamilyen bajra utaló EKG esetén - a részletesebb vizsgálat, terheléses teszt és szívultrahang. A következő szinten már a szív MR és CT következik, ezekkel a módszerekkel szinte már minden rendellenesség felderíthető.

A kardiológusok a sportolóknál a 35 éves kort tartják vízválasztónak, az ennél idősebbeknél megnövekednek a kockázati tényezők, ekkortól már a szívkoszorúér-betegségekkel is számolni kell.

Esély a túlélésre

Ha valakinél fellép a kamrafibrilláció, kevés esélye van a túlélésre. A rögtön elkezdett szívmasszázs segíthet, de az újraélesztés szinte csak egy defibrillációs készülékkel sikerülhet. A szakirodalom szerint minden perc késlekedés 10 százalékkal rontja a túlélés esélyeit. Ha öt percen belül megkezdik az újraélesztést, még maradandó károsodás nélkül visszafordítható a folyamat, tíz percnél azonban már szinte lehetetlen visszahozni valakit az életbe.

A gyakori szívhalálos esetek miatt egyre több sportpályán, edzőteremben van defibrillátor, Kolonics György halála után ötven készüléket kaptak a hazai sportszövetségek, hogy megelőzzék a haláleseteket.

Akik túlélték

Az egri vízilabdázó, Bárány Attila szeptemberben egy edzés után érezte magát rosszul. Az orvosi vizsgálatok utólag kimutatták, hogy kisebb infarktuson esett át, és szívelhalást is diagnosztizáltak nála. Az élsporttal fel kell hagynia, mert bármikor felléphet a szívritmuszavar.

Miguel Garcia egy spanyol másodosztályú futballmérkőzésen zuhant össze minden előzmény nélkül. Húsz másodpercig nem volt szívverése, de a gyors és szakszerű segítségnek köszönhetően életben maradt.

Az Ajax-játékos Evander Snót is a defibrillátor hozta vissza. Egy tartalékbajnokin vesztette el az eszméletét, az orvosok tíz percig küzdöttek érte,háromszor is használták a defibrillátort, és már stabil állapotban szállították kórházba.

A dopping nem egyenlő a szívhalállal

A szívhalálos esetek mögött legtöbbször doppinghasználatot sejtenek, Kolonics halálakor is rejtélyes tapaszokról és doppingolásról beszéltek. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője óva int attól, hogy minden szívroham mögött doppingot lássunk: “Minden doppingnak van a szívet károsító hatása is, de ritkán váltanak ki közvetlen szívrohamot.” A stimulánsok és amfetamin-származékok keményen megdolgoztatják a szívet, könnyen túlpörgethetik. Az EPO besűríti a vért, ezért az érpályán nehezen mozog a mézszerű folyadék, így könnyen trombózis, és közvetve szívroham alakulhat ki.

Az anabolikus szteroidok más módon hatnak. Mértéktelen használatuk óriásira növelheti a szívizom méretét. A megnagyobbodott szivet azonban már nehéz oxigénnel ellátni. Az oxigénhiányos szövetek elhalnak és szívmegállást idéznek elő. A szteroidok ezen hatása sokszor csak évtizedekkel később jelentkezik, Tiszeker szerint emiatt érdemes volna az egykori, most ötven év feletti élsportolók között is szűrővizsgálatokat végezni. A szívbetegségekre akár a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás is utalhat.