Hová tűntek a csapatsport-sikerek?

A röplabda, a kosárlabda és kézilabda nemcsak a népszerűségéből veszített, az eredmények is eltűntek. 2004-ban állhattunk legutóbb világversenyen dobogón. Mi történt az elmúlt évtizedekben a három csapatsportban?

Tizedére csökkent a röplabdások száma

A röplabda a II. világháború után vált népszerűvé Magyarországon, a szövetség 1946-ban alakult meg, az első bajnokságot már a következő évben kiírták. Néhány év alatt 4500 csapat alakult, a 60-as évekre már 30 ezer játékost tartottak nyílván. Ez a szám ma a háromezret sem éri el.

A férfiak 1949 és 1970 között rendszeres résztvevői voltak a világbajnokságoknak. 1952-ben az ötödik helyet szerezték meg, de az elmúlt 40 évben egyszer sem sikerült eljutni a legjobbak közé. Az Európa-bajnokságok történetében két érem jutott a férfiaknak, 1950-ben egy bronz, 1963-ban egy ezüst. A nyolcvanas évek közepétől eltűntek a mieink a kontinensviadalról, 2001-ben volt egy bravúr, a németek legyőzésével a 9. helyet sikerült megszerezni.

A nők az eddigi 16 világbajnokságból ötre jutottak el, 1970-ben a negyedik helyen végeztek. Az Eb-n 1973 és 1983 között egyszer másodikak, háromszor harmadikak lettek, az 1976-os és 1980-as olimpián a negyedik helyen végeztek. A klubcsapatok közül a NIM 1973-ban BEK-et nyert, a Vasas Izzó 1981-ben és 1982-ben KEK-et.

A legjobb magyar játékosok külföldön játszanak, a magyar bajnokság gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett zajlik. A férfiaknál hat, a nőknél nyolc csapat szerepel az Extraligában, ennek meccseit néhány százan nézik csak. A 2011-es férfi Eb-selejtező második körében búcsúzott a válogatott, csak Izraelt tudta legyőzni, a spanyoloktól és a szlovénektől kikapott. A nők is ugyanebben a szakaszban búcsúztak, Ausztriát megelőzték, a csehek és a franciák jobbak voltak.

A magyar szövetség mindent megtesz a sportág újraélesztéséért, a VOLLÉ!2020 program célja, hogy tíz év alatt ütőképes és eredményes férfi és női válogatottat alakítsanak ki, és 2020-ra röplabda is magyar olimpiai sportág legyen.

Csak klubszinten és csak a női kosarasok remekelnek

A kosárlabda népszerű Magyarországon, a labdarúgás után a leglátogatottabb csapatsport. A bajnokság meccseit több mint tízezer szurkoló figyeli egy fordulóban. A női meccsek már nem ennyire nézettek, de a Pécs és a Sopron Euroligás szereplése miatt ezekre a találkozókra is sokan kíváncsiak.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a csapatok és játékosok száma, a felnőtt válogatottak nem játszanak meghatározó szerepet, csak női klubok érdekeltek az európai élmezőnyben, a bajnoki eredmények nagy mértékben a külföldi játékosokon múlnak, a szakmai programok finanszírozásához nincs megfelelő forrás, és a mérkőzéseken uralkodó hangulat sem segíti a sportág nevelő szerepét.

A férfiak még soha nem jutottak el a világbajnokságra, a nők ötször szerepeltek ott (legutóbb 1998-ban), a1957-ben az ötödikek lettek. A magyar férfi válogatott 1955-ben Európa-bajnok volt, emellett az ötvenes évek végén egy ezüst és egy bronzérmet is szerzett. 1969-ig állandó résztvevője volt a kontinensviadaloknak, de az elmúlt 41 évben csak egyszer, 1999-ben szerepelt a legjobbak között, holott 1964-ig négy olimpiára is sikerült eljutni.

Most újra esély lehet az Eb-szereplésre, mivel a FIBA Europe 24 fősre növelte a létszámot, így a középdöntőben csoportutolsó magyar csapat a finnekkel és a portugálokkal augusztusban minitornát játszik, ahonnan az első kettő utazhat Litvániába. A magyar női válogatott már hét érmet szerzett az Eb-n, kétszer második, ötször harmadik lett. Az 1980-as olimpián a negyedik volt. 2009-ben is ott volt az Eb-n, de mindhárom csoportmeccsét elbukta, is kiesett.

Hiába játszik rengeteg férfi légiós Magyarországon, egyelőre csak a női klubcsapatok érnek el sikereket, elsősorban a Pécs és a Sopron. A Pécs 2001-ben, 2004-ben és 2005-ben, a Sopron 2009-ben jutott el a Final Fourba, de a döntőbe egyik sem került. A férfi klubcsapatok kiszorultak az európai kupákból. Az Euroligába esély sincs bekerülni. A 2002-ben a Korac-kupa és a Saporta-kupa összeolvadásából létrejött második számú sorozatnak számító ULEB-kupában - amelynek nevét 2008-ban Eurocupra változtattak - egyszer – 2004–2005-ös szezonban – indult magyar, a Debrecen. A harmadik számú kupában, FIBA EuroChallenge-ben idén a Szolnok szerepel, nem is akárhogy, orosz és francia klubcsapatot is vert.

Bár érezhető a fejlődés, a szövetség új koncepciót dolgozott ki, amellyel 2020-ra a legnépszerűbb csapatsportággá válhat a kosárlabda. Az Új pályán elnevezésű program főbb alappillérei a szövetség, az utánpótlás- és szakemberképzés, a versenyek, a válogatottak és az amatőr kosárlabda, míg a kiegészítő szereplők a fair play, a marketing-kommunikáció, a sportdiplomácia, a szolgáltatás és a társadalmi felelősségvállalás.

A kézilabda a legsikeresebb

A három tárgyalt sportág közül a kézilabda az egyetlen, amelyben még most is világelit közelébe tartozunk, annak ellenére, hogy a korábban legsikeresebb csapatsport képviselői 2004 óta nem jutottak világtornán a dobogóra.

A világbajnokságok történetében 10 érmet – a nők egy arany, 4-4- ezüst és bronz, a férfiak 1986-ban egy ezüst – nyert válogatottjaink a nők révén a 2004-es Eb-n lettek harmadikak, de a két legutóbbi vb-n csak egy 5. és egy 8. hely jutott, míg a férfiak a legutóbbi vb-n a hatodik helyen végeztek.

A férfi Európa-bajnokság történetében még egyetlen érem sem jutott a mieinknek, míg a nők 2000-ben elsők, 1998-ban és 2004-ben pedig a harmadikok lettek.

Az utóbbi években a válogatott már nem tudja tartani a lépést a sportágra sokkal többet áldozó németekkel, spanyolokkal, svédekkel, norvégokkal. Klubcsapataink közül is csak azok képesek erre, amelyek már európai szinten mérve is komoly költségvetéssel rendelkeznek. Amíg a magyar kézisek átlagfizetése néhány százezer forint, addig a Győri ETO Audi KC hozzávetőlegesen 350, míg az MKB Veszprém 700 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodhat.

Klubcsapataink eddig 14 európai kupagyőzelmet szereztek, összesen 42-szer jutottak valamelyik sorozat döntőjébe. Legutóbb 2008-ban a Veszprémnek a férfi KEK-ben sikerült nyerni.

Ahogy a másik két szövetség, úgy a kézilabdázok is rendelkeznek hosszútávú fejlesztési tervvel, amelyet 2009-ben fogadott el a szövetség. Magyarországon jelenleg 578 klubban 28 586 sportolót tartanak nyílván.

A program, ami 2017-ig tervezi a fejlesztések megvalósulását, több témakörre épít. A válogatottaknál összesített eredményben az első hat közé kerülést szabja meg célként. Az elkövetkezendő időszakban meg kívánja duplázni a Magyarországon sportolók számát, ezekhez regionális szakmai központok kialakítását tűzte ki célul.

A szövetség szeretné, ha a kézilabda nem csak általános iskolákban, de a felsőoktatási intézményekben is egyre nagyobb számban jelenne meg. Nagy lehetőségek rejlenek a strandkézilabda látványos fejlődésében is, amellyel az amatőr sportolók között is népszerűsíthető sportág. A programban szerepelnek a hazai rendezésű világversenyek is, a tervek szerint 2-4 évente szeretne a szövetség Magyarországra hozni valamilyen nemzetközi tornát.

Átalakul a sportfinanszírozási rendszer

Ami a sportágak jövőjét illeti, átalakulhat a sportfinanszírozási rendszer a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás hatására, mely kedvezményeket ad a társasági adó, az illeték, a béreket terhelő adók és járulékok, valamint egyes speciális jövedelmek esetében. A kedvezőbb adózás a sportolókat, sportszakembereket hozhatja kedvezőbb helyzetbe.

Amennyiben az Európai Unió is ratifikálja a törvényt, kedvezőbbé válhatnak a sportcélú beruházások, egyszerűbb lehet a sportolók és a sportban dolgozók bérének adózása is. Ösztönzőleg hat a magántőke sportba történő bevonására, pluszforrásokat teremthet a kluboknak. A sportklubok a jövőben a támogatási összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket.

A sportcélú beruházásoknak garanciát kell vállalniuk. A forrásösszegből négy éven belül meg kell épülnie a sportlétesítménynek és legalább 15 évig kell a sportot szolgálnia.

A sportolóknál komoly problémát oldhat meg az ekho-s adózás. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással megszűnhetnek a kiskapuk. Jelentős kedvezményt jelenthet az is, hogy a sportszervezetek ingyenesen, adómentesen adhatnak majd belépőjegyeket, bérleteket munkavállalóik, partnereik számára, évi legfeljebb 50 ezer forintért

A jogszabály lényegében az öt látvány-csapatsportot (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) kiemeli és a többi fölé helyezi. A magyar élsport támogatása jelentős változásokon megy keresztül: korábban a költségvetés 0,2 százalékát fordították a sportra, az új kormány 5,2 milliárdot ad a versenysportra, ezt pár év alatt a GDP egy százalékára akarják növelni.