Bikinis nők sem mentik a magyar röplabdát

2012.10.15. 10:54
A világ második legnépszerűbb sportága, itthon mégis húsz éve vegetál. Az öt látványsportágnak (kézilabda, futball, vízilabda, jégkorong és kosárlabda) nyújtott társaságiadó-kedvezmény (tao) miatt pedig még nehezebb helyzetbe került. A kedvezményezett sportágak elszívják a tömegbázisát. Ha nem áramlik több állami támogatás a röplabdába, az egész hazai bajnoki rendszer is megszűnhet, állítja Tóth Tamás, a Magyar Röplabda Szövetség elnöke.

A magyar röplabdázás hatmillió forint (nagyjából 20 ezer euró) állami támogatást kapott 2011-ben, ez az összeg nemcsak nemzetközi összevetésben elenyésző, de a másik öt csapatsportág támogatásához képest is töredék. A lengyelek évi 17 millió euróból gazdálkodhatnak, de a hozzánk hasonlóan tízmilliós Csehországban is 2,5 millió eurót költenek a röplabdára a költségvetésből. A taóval nagyot szakított a magyar sport, általa megháromszorozódott a támogatás, az öt kedvezményezett sportág azonban tarolt, a futball 45 millió euróhoz jutott, de még a legkevesebbet szakító vízilabda is 10 millió euró pluszból gazdálkodhatott.

Tóth Tamás szerint ez az aránytalanság megfojthatja a röplabdát: „Nagyon kellett és nagyon jót tett a magyar sportnak a társaságiadó-kedvezmény, de saját bőrömön tapasztalom, mekkora különbségeket jelent a taós pénz. Sikeresen működtetek egy röplabda akadémiát, de itt a szülők állják a költségek nagy részét. A gyerekek meg közben azt látják, hogy a velünk egy teremben edző kosárlabdázók a klub által fizetett új mezben, cipőben járnak, és különbusszal tudnak utazni a versenyekre. Érthető, ha inkább a kosárlabda felé mozdulnak. Ha ez így megy tovább, akkor nem lesz gyerek, edző és végül válogatott sem. Ez kormányzati felelősség, most úgy tűnik, száműzni akarnak egy csapatsportágat."

Mi a röplabdások félelme?

A Magyar Olimpiai Bizottság a londoni olimpia után úgy döntött, hogy 11 sportágat támogat majd kiemelten a következő négyéves ciklusban. A sportágakat az elmúlt olimpiákon mutatott teljesítménye alapján rangsorolták, mivel a röplabda 2000 óta nem kvalifikálta magát olimpiára, és világbajnokságon sem szerepelt jól, a harmadik kategóriába került. A sportág vezetői attól tartanak, hogy ez az eddiginél is kevesebb támogatást jelenthet. A koncepció az eddigi támogatás mértékének fenntartását javasolja, miközben nemzetközi szinten a kosárlabda és a futball sem tud jobb eredményeket felmutatni. Ez a két sportág azonban bekerült a tao-körbe.
A MOB sportágfejlesztési koncepcióját a kormány fogja tárgyalni, a röplabdások célja, hogy ne ez a verzió menjen át.  Szabó Bence, a MOB szakmai igazgatója egy interjúban már finomított: „a röplabda nem jó helyre került, a többivel együtt a látvány csapatsportágak között lenne a helye.” Mint a MOB-tól megtudtuk, a szervezet az öt látványsportág által fel nem használt tao-maradványt szeretné elosztani, ehhez persze jogszabály is kell, amire utánpótlásprogramokkal pályázhatnának a sportszervezetek, így a röplabdások is. A röplabdások október 25-én Orbán Viktorral is találkoznak, 13 másik sportág mellett ők is meghívást kaptak, hogy tárgyaljanak a nem látványsportágak új támogatási rendszeréről.

„Olyan most a helyzet, mintha egy sprinter és én odaállnánk a rajtvonalhoz, de nekem még két tízliteres vödröt is a kezembe adnának, hogy na, fusd le a százat. Nagyjából így kell az öt támogatott sportággal versenyeznünk. Akkora a különbség a támogatásban, hogy azt tisztán szponzori bevétellel lehetetlen kimozogni. Mi most megelégednék egy ötmillió eurós taós limittel, és ha sikerül kialakítani a jó szponzori kapcsolatokat, három-öt év után visszatérni a üzleti alapon való működéshez.”

Tóthék most is keresik a kapcsolatot a kedvezményezett sportágakkal, szeretnék elérni, hogy ha új kosár- és kézilabda csarnokok épülnek, akkor a röplabda igényeit is figyelembe véve (megfelelő belmagasság, és két lyuk a padlóban a hálótartóknak) építsék.

röplabda3
Fotó: Vincze Andrea

A röplabda problémái persze nem a tao bevezetésével kezdődtek, a sportág 25 éve mélyrepülésben van, pedig nagyon jó startot vett a magyar röplabdázás. 1947-ben ott volt a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) 12 alapító országa között, és a nyolcvanas évek közepéig világversenyeket sem rendeztek nélkülünk. Tóth szerint egyszerűen elment mellettünk a világ. „Amikor a mi sportágunk is üzleti alapra helyeződött, nem volt olyan menedzsment, ami ezzel meg tudott volna birkózni. A röplabda szétdübörögte magát, világszinten több tagországa van, mint a futballnak. De Lengyelországot is említhetem, ma már nézettebb és több bevételt hoz, mint a futball.”

A röplabda és a strandröplabda a londoni olimpiának is a sikersztorija volt, közel 2,5 millió néző váltott jegyet a versenyekre, a strandröplabdára pedig akkora volt az érdeklődés, hogy kétmeccsenként muszáj volt cserélődni a szurkolóknak a 15 ezres arénában.

„London a strandröplabdáról szólt, de ne legyenek kétségeink, a 2016-os Rio de Janeiró-i játékok még inkább arról fognak szólni. A FIVB brazil elnöke már 32 párost szeretne az eddigi 24 helyett, és a Copacabanára 30 ezres létesítményt tervez” - mondta Tóth.

Az óriási érdeklődést a szövetség is igyekszik kihasználni, úgy vélik, célzott versenyeztetési programmal, fedett, homokos pályák építésével  2016-ban egy-egy férfi és női páros is kijuthat az olimpiára. A strandröplabda sikere a teremváltozatra is jó hatással lehet.

A taós sportágakat látványsportágaknak nevezik, a röplabdások gyakran teszik fel a kérdést, hogy vajon az övék miért nem az. Ha valaki a sportág finomságait és a küzdelmet nem is tartja izgalmasnak, a félmeztelen izmos férfiak és bikinis lányok még mindig elég vonzóak lehetnek. A londoni olimpián ez utóbbi tényezőre már végletekig rájátszottak, de azt Tóth is el szokta mondani, a sportág népszerűsítésénél mindig elhangzik, hogy a lányok ha röplabdáznak, csinosnak lesznek. És az sem véletlen, hogy a nyáron az Ez nem látványsport? kampány közben röplabdás lányokkal lehetett találkozni a köztereken.

Ugyan a londoni olimpia óriási siker volt, a hétezer igazolt sportolóval rendelkező magyar röplabda minimális érdeklődést vált ki itthon. A válogatottak sem szerepelnek túl jól, a három hete véget ért Eb-selejtezőkön a nők két meccset tudtak nyerni, a férfiak pedig pont nélkül zártak. Tóth szerint az eredménytelenségen lehet változtatni, de a mostani körülmények nem teszik lehetővé, hogy a legjobbak is vállalják a válogatottságot.

A női és a férfi csapat átlagéletkora is 22 év, a rutinos, külföldi ligákban szereplő játékosok nem szívesen jönnek haza, egyszerűen értelmetlennek találják, hogy pár napos összetartással vágjanak neki egy tornának. Ennél hosszabb edzőtáborokat pedig nem tud finanszírozni a szövetség. „Ha normálisak a körülmények, több kulcsjátékos visszatérne a válogatottba, és ez az eredményeken is azonnal látszódna. A jó válogatott szereplés pedig kitermelné a sztárokat is, ahogy a kézilabda sikere ismertté tette Nagy Lászlót. Sztárok most is vannak, a CSZKA Moszkvában játszó Veres Péter brutálisan elismert. Olyan szintű játékos, mint a futballban Messi vagy Ronaldo, legutóbb a Final Four legjobb játékosává választották. De Veres mellett említhető Horváth Dóra is, aki az olasz első osztályban állja meg a helyét” - mondta Tóth.

Ráadásul a sportág nemzetközi ikonja, az amerikai Karch Király is magyar származású. A strandröplabdában és teremröplabdában is olimpiai bajnok sportolóval Tóth találkozott a FIVB közgyűlésén is, ahol Kiraly megígérte, Magyarországra utazik és támogatni fogja a sportág ügyét.

A szövetség versenyek rendezésével is felpörgetné a sportágat: „Ha a csehek a Prágában a Vencel térre tudnak strandröplabda-tornákat vinni, úgy nekünk ideális és látványos helyszín volna a Hősök tere.” A szövetség úgy érzi, a mindennapos testnevelésben is helye van a röplabdának, főleg alacsony eszközigénye miatt, egy háló és egy labda mindenhol akad. Az eddigi törekvések azt mutatták, a lányokat könnyebb megnyerni a sportágnak, mert nincs durvaság, fizikai kontaktus az ellenfelek között.