Sport ilyen dinamikusan még nem fejlődött

2012.11.21. 13:27 Módosítva: 2012.11.21. 13:27

Közel négyezer ember nézte meg október végén a kiemelt magyar amerikaifutball-bajnokság, a HFL döntőjét a BKV-stadionban. A Magyar Amerikai Football Szövetség vezetője, Tóth László szerint ez a sportág fejlődik a legdinamikusabban Magyarországon. Hamarosan felállhat az első válogatott, négy év múlva pedig Európa-bajnokság rendezése a cél.

Nem lehet minden héten háborúzni

A négy csapat részvételével megrendezett kiemelt bajnokságot, a Hungarian Fooball League-t először rendezték meg itthon, tavaly nem jött össze az ehhez szükséges csapatlétszám. „Idén már meglett a négy csapat, és beért az a tudatos munka, hogy a nemzetközi versenyeken is a legjobbak képviselik az országot. A klubok ősszel a hazai bajnokságban játszanak, tavasszal pedig a nemzetközi kupákban" - mondta a MAFSZ vezetője.

„Ennek a versenynaptárnak az előnye, hogy a csapatok tavasszal erősödnek, tapasztalatot tudnak gyűjteni a nemzetközi kupákban, amit aztán a magyar bajnokságban kamatoztatnak, ez pedig a hazai meccsek színvonalát is fel tudja húzni" - mondta Tóth. A kettős terhelés nem lenne kivitelezhető, hiszen az amerikai futball nem olyan sportág, melyet egész évben heti ritmusban lehetne űzni. „Ha valaki minden héten háborúzik, az lehet, hogy az év második felében már nem tud járni" - tette hozzá a MAFSZ-elnök, aki megjegyezte, a magyar bajnokságot megrendezni kétszer egy évben értelmetlen lenne. A cél egyébként az, hogy a jelenlegi négyről hatra növeljék az első liga résztvevőinek számát, ennyi csapat bőven elég a hazai színtérre

A nemzetközi kuparészvétel nem feltétlenül attól függ, hogy ki végez a magyar bajnokság élén, elsősorban anyagi lehetőségek döntenek. A legmagasabb európai versenysorozatoknak nagyon komoly nevezési díjai vannak, és az utazással járó költségekkel is számolni kell. A résztvevő csapatok a nemzetközi kupákból egyelőre anyagilag semmit nem profitálnak, de az európai szervezet törekvése, hogy ezen változtasson, közép és hosszú távú cél, hogy az anyagi motiváció is legyen a klubok számára.

A HFL fejlesztése mellett a MAFSZ folyamatosan építi fel a magyar felügyelet alatt álló Interligát, melynek szervezését, lebonyolítását ők végzik. Egy hatországos régiót igyekeznek összefogni úgy a meghívásos bajnokságban, hogy a csapatok anyagi szempontjait is szem előtt tartják.

A magyar elsőosztály

A Hungarian Football League-t idén négy csapat részvételével rendezték meg. A Budapest Hurricanes, a Budapest Wolves,  Győr Sharks és az Újbuda Rebels. Az alapszakaszban története során először kapott ki magyar csapattól a Wolves, a Hurricanes verte őket 33-27-re az ötödik fordulóban. A Wolves a HFL-döntőben vágott vissza, 65-21-re ütötték ki a Hurricanest, és lettek bajnokok.

A magyar csapatok egyébként a nemzetközi kupákban 2007 óta jól szerepelnek. Tavaly jött az áttörés, a Győr Budapesten megnyerte az Interligát, a Budapest Wolves döntőt játszott a CFL-ben, 2012-ben pedig a Nyíregyháza Tigers lett az Interliga győztese.

Ilyen dinamikával egyik sportág sem fejlődött még

Itthon hét éve, az első pillanattól kezdve saját pénzből működnek a klubok és a magyar szervezet is. „Megtanulták a klubok az önfenntartásnak azt az alapvető gazdasági modelljét, ami arról szól, hogy mi az, hogy fedezetponttal való működés" - mondta Tóth.  Nem volt más választása a csapatoknak, saját hibájukból kellett okolniuk, azon továbblépve fejlődniük.

A Nyíregyháza Tigers például júniusban megnyerte az Interligát, de néhány héttel később olyan problémákba ütköztek, melyek miatt nem tudtak elindulni a kiemelt magyar bajnokságban. A klubnál egyszerre jelentkeztek az emberállománnyal és a menedzseléssel kapcsolatos gondok.

„Az egyesületek menedzselése és a működtetése, fejlesztése minden sportnak az alapja. Nekünk nem volt lehetőségünk állami támogatást szerezni, de ez abból a szempontból jó, hogy arra kényszerülünk, saját erőnkből, a saját tudásunkból, tehetségünkből építsük fel a hazai amerikai futballt. Hét éve így működünk. Általában hét évenként jön egy kritikus időszak,  jönnek a nagy pluszok, vagy mínuszok, én úgy gondolom, most egy nagy plusznak kell következnie" - fejezte ki reményét a szövetség vezetője.

Az utóbbi években több magyar klub is eltűnt ugyan, de ennek elsődlegesen nem anyagi okai voltak. „Nagy létszámú csapatsport az amerikai foci. Ennek a létszámnak a megtartása, fejlesztése hatalmas munka. A sikeres működéshez tudatos építkezésre van szükség, gazdaságilag és szakmailag is. Nagy támogatók nincsenek mostanság ebben a sportban, inkább csak helyi vállalkozások, barátok tudnak segíteni. A nagy létszám miatt rengeteget kell dolgozni, de előnye is van, a tagsági díjakat és az egyéb kiadásokat jobban szét lehet osztani a játékosok között. Az amerikai futballnak minimum harmincfős igénye van, ha ez a létszám nincs meg, akkor nagyon kicsi az esélye, hogy valaki végig tudja csinálni a bajnokságot. Ezért kell a létszámot és a fedezetpontos működést arányba állítani" - indokolt a MAFSZ-elnök, aki szerint egy nagyobb klubnál itt lép be a képbe az utánpótlás, amihez viszont újabb edzőket kell képezni. Ez a folyamat már elkezdi beindítani azt a folyamatot, mellyel működőképes lesz a rendszer. Azt ő is látja, hogy ez nem hetek, hónapok alatt valósul majd meg.

„Egy teljesen új sportág felépítéséhez idő kell. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a magyar sporttörténelemben csapatsportág terén a legdinamikusabban fejlődő sportág az amerikai futball. Ilyen dinamikával semmi nem fejlődött még, amióta Magyarországon csapatsport van. Teljesen egyértelmű és természetes, hogy ez a dinamika egyszer megtörik. Ezért is nyitunk az iskolák felé, próbáljuk növelni a tömegbázist. Dolgoznunk kell, eredményt kell letennünk az asztalra, aztán jöhet a következő szint. A magyar amerikai focinak magasabb szintű nemzetközi sikert kell elérnie, a válogatott szervezése is következő feladat, ott már képbe kerül az állami támogatás. Ha a válogatottal és az utánpótlással sikerülne növelni a sport iránt érdeklődő bázist, akkor az már olyan nagyságú csoport lenne, melyet bármelyik nagy cég célcsoportnak tekintene.

A magyar bírók külföldön is keresettek

A hazai amerikai futball lehetőségeit fölösleges lenne a nyugat-európai állapotokhoz hasonlítani az anyagi lehetőségek miatt. Szerbiában kilenc éve van szervezett amerikai futball, de még mindig vannak olyan klubok, melyeknek gondot okoz az elutazás a nemzetközi versenyekre.

A hazai szövetség számára a liga szervezése, fejlesztése mellett a háttér biztosítása is kiemelten fontos, ezzel a nemzetközi kapcsolatokat is építik. 2005 óta edzőképzés és a bíróképzés is zajlik Magyarországon, a magyar bírók iránt pedig nagy a kereslet külföldön. Gyakran hívják őket a szomszédos országokba, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában és Csehországban is szoktak mérkőzéseket vezetni, de az idei, Amerikában megrendezett ifjúsági-vb-n is vezetett már magyar bíró Udvardi Gyula személyében. Tóth szerint ez is egy erős kapcsolati kört jelent a szomszédos országokkal, az európai és a világszövetséggel.

A külföldi jelenlét a magyar csapatoknál sem hiányzik, Békéscsabán, a Budapest Wolves-nál és Zalaegerszeg Predatorsál is amerikai edző vezeti a csapatot, szlovákiai és ukrán játékosok is játszanak a magyar ligában.

A primadonnák hamar kihullanak

Érdeklődésben nincs hiány a sport iránt, sokan akarják magukat kipróbálni amerikai focistaként, de jelentős azoknak a száma, akik már az elején lemorzsolódnak. „Van egy nagyon jó szűrője az amerikai futballnak, az operettsportolókat hamar kiszúrja. A divatból érkező, önjelölt filmsztár sportolók hamar feladják, mert az amerikai futball kőkemény munka, felfogás, foglalkozás. Az edzéseken még átmennek, de a mérkőzéseken szembesülnek először azzal, hogy miről szól a sport. Ha valaki fél, az rettenetesen látszik a mozgásán, a viselkedésén. Nagyon sok ember csak fejben gondolja, hogy tudja ez a sportágat űzni. Körülbelül egy harminc százalékos rétegről van szó.".

Egy másik tényező a családi élet lehet. Sok sportolót akkor veszítenek el a klubok, amikor a család és a házasság is belép az életükbe, és már nem jut elegendő idő az edzésekre, felkészülésre. Ez normális, minden más sportágban is tapasztalható, ahol nem kapnak fizetést a sportolók, és azt munka, család mellet űzik.

Komoly tényező az is, hogy a gazdasági válság óta egyre nehezebb a megélhetés itthon is. Anyagi áldozatot kell hoznia mindenkinek, hiszen meg kell venni a felszerelést, fizetni kell a tagsági díjat, a klubok viszont nem tudnak fizetni a játékosoknak.  Mégis van egy olyan réteg, amely van annyira elhivatott, hogy vállalja ezeket az áldozatokat a sportág által nyújtott szépségek miatt „Aki megszereti az amerikai futballt, az három dolog miatt teszi. A játék komplexitása, összetettsége gyakorlatilag egyetlen csapatjátékban sincs meg. Ezért az az élmény, melyet a játék nyújt szintén egyedi. A harmadik pedig az, hogy a játékosok egy közösséghez tartoznak. Ez különösen nagy élmény, ha van egy jó szakmai stáb" - sorolta az okokat a MAFSZ-elnök.

Készülőben a válogatott, éveken belül Eb-t rendezhetünk

A szövetség az első válogatott felállításán dolgozik, és a 2016-ös Európa-bajnokságot is szeretnék megrendezni.

„Következő évre van egy tervezetünk a magyar válogatott felállításáról. A válogatotthoz nem elég a szövetség döntése, mert a hazai szervezetnek nincs pénze rá. Ezért kell olyan célokat kitűzniük, amely az állami sportvezetésnek fontos. Például egy olyan válogatott-mérkőzés, melyre nagy érdeklődés lehet, akár nemzetközi visszhangja van. Ennek fényében zajlik a válogatott építése, hogy aztán tovább lehessen lépni, ha már van csapatunk". Tóth hozzátette, óvatosak ezen a téren, mert ezt az utat még nem járták, és nekik is figyelemmel kell követniük, milyen irányba halad az állami vezetés gondolkozása. Remélhetőleg az év végére már tisztázódik a válogatott sorsa, becslése szerint 10-12 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy működhessen a nemzeti csapat.

A válogatott után a következő lépés az Eb-rendezés lehet. A magyar szövetség a 2016-ös Európa-bajnokságnak szeretne otthont adni, az előkészületeket már tavaly megkezdték. Az állam és a nemzetközi szövetség is támogatásukról biztosította őket, de a nemzetközi szervezet élén változások lesznek a közeljövőben, melyek a magyar rendezés esélyeit is komolyan befolyásolhatják. A tervek szerint nagyjából hatvan százalékos állami szerepvállalásra lenne szükség a rendezvény lebonyolításhoz, ez körülbelül 150-180 millió költség.

El kell jutni a profi státuszig

Az egyik legfontosabb cél tehát az, hogy a sport a következő szintre lépjen, itthon és nemzetközi szinten is. „Ha nem jutunk el ebben a profi sportág státuszig, akkor ez a sportág el fog halni. Külföldi mintára adaptálni kell a dolgokat, meg kell nézni a feltételeket, ki kell tűzni a célokat, és ezeket elérni. Ha egy európai vagy egy világszövetség célokat tűz ki, és ezek megvalósíthatók, akkor lehet fejlődés" - mondta a szövetség vezetője.

Jó szervezéssel szerinte Magyarországon is lehet olyan népszerű a sportág, mint a kosárlabda, vagy a jégkorong.  „Ez a sportág van annyira látványos, hogy el lehet jutni arra nézettségi szintre, mellyel a kézilabda, kosárlabda és a jégkorong rendelkezik itthon. A vezető látványsportokkal nem tudunk versenyezni, mert ott százéves hátrányunk van. Nem is ez a célunk, hanem az, hogy a világ egyik legsikeresebb látvány- csapatsportja Magyarországon a többi sporttal együtt adjon választási lehetőséget azoknak, akik sportolni akarnak, illetve a nézőknek, szurkolóknak. A mi sportágunk befogadó sportág, amelyben számos más csapat és egyéni sportágból érkezett sportoló játszik, és sikeres sportmunkát végez csapatában."

Legalább ilyen fontos, hogy a nézők szimpátiája az övék.  „Nem azért  jönnek ki az emberek a mérkőzésekre, hogy balhézzanak, hogy levezessék a feszültséget. Úgy is ki lehet kapcsolódni, ha valaki szórakozik. Ki lehet hozni az egész családot, ez a kezdetektől fogva jellemzi a hazai közönséget. Szórakoztatnunk kell embereket, akik ezáltal támogatnak minket" - véli Tóth László.