A szerelem tett olimpiai bajnokká

Húsz éve várt Magyarország a női kajaknégyes győzelmére, 1992 után végre nem a németek nyertek.

A szakág erejét kiválóan mutatja: a ciklusban három világbajnoki címet szereztünk háromféle összeállításban, az olimpiára egy negyedik formáció ült a hajóba.

Ennek tagja volt Fazekas Krisztina, aki tavaly férje miatt amerikai színekben indult a szegedi világbajnokságon, ám mivel az állampolgárságot nem kapta meg, visszatért a tavaszi hazai válogatóra, és egyesben csak Kozák Danuta tudta legyőzni.

„Őszinte leszek. 2008 után már letettem arról, hogy egyáltalán olimpiára kijuthatok. Szinte biztos voltam benne, hogy nem fog összejönni, mert egyszerűen nem láttam az utat” – vágott bele Fazekas Krisztina, aki a negyedik beülőből tolta be a hajót a célba.

2009-ben azonban elköltözött Magyarországról, mert nem akart távkapcsolatban élni szerelmével, Rami Zurral. Zur olimpiai döntőben is indult, amerikai valamint izraeli színekben, de érmet nem szerzett. Ő volt ugyanakkor pár éve a legismertebb amerikai kajakos.

„Igazából ő frissítette a szoftveremet, ő inspirált: lehetek még olimpikon. Mert minden fejben dől el. Kajakozni önbizalom nélkül sohasem lehetett, az megvolt bennem. Ő viszont valami olyat hozott ki belőlem, amit Magyarországon senki. Elkezdtem hinni, elkezdtem soha meg nem elégedni. Rami azt mondta, azért jobb nálam Kovács Kati vagy Janics Natasa, mert ők nemcsak iszonyatosan keményen dolgoznak, hanem hisznek. Ha elhiszem, hogy mindenre képes vagyok, olyan leszek, mint ők. Ez persze nem egyik napról a másikra történt. Hosszú idő volt, mert ezt a fajta gondolkodást felvenni egy vagy két nap alatt nem lehet” – emlékezett vissza.

A 2010-es év a beilleszkedésé volt. Szörfdeszkákat árult Los Angelesben, és mivel az angolját csiszolgatni kellett, kicsit stresszesek voltak a mindennapjai. Előre felírta a helyes kifejezéseket, nehogy véletlenül valamit félreértsen. Személyi edzőként is dolgozott. 2011-ben ellenben már csak a kajakra összepontosított, de nem került döntőbe a szegedi vb-n.

A hozzáállása azonban megváltozott, a sokszoros véletlenek után – hosszan mérlegeltek, érdemes-e megpróbálni -  pedig a magyar olimpiai csapatban találta magát. Úgy volt vele, ha második a válogatón, a négyesben biztos a helye. Zur azt mondta neki, miért ne lehetne a legjobb?

„Ez a pozitív hang, a határozottsága és a szuggesztivitása mindig nyomott felfelé, nekem ez hiányzott Magyarországon. Nélküle száz százalék, hogy nem tartanék itt. Elmondhatom: engem a szerelem tett olimpiai bajnokká. Rami a nyolcórás munkát már nem vállalhatta, mert akkor nem lett volna mellettem, egyedül pedig semmire sem mentem volna. De azt hiszem, boldogan vállalta. Edzésen amúgy nem a férjem, akkor az edzőm” – mondta hatalmas mosollyal.

Kifejtette, tele volt félelemmel, mert nem volt visszajelzése, milyen állapotban van, mennyire erős, nem fog-e megégni az itthoni mini olimpiai mezőnyben a válogatón.

Ezentúl is kétlaki életet fognak élni, mert már szeptember elején visszatérnek Amerikába. Fazekas előtt van még egy nagy verseny: az állószörfözés. „Nem lesz sok időm készülni, de két hetet azért szorítok erre is, mert ebben a kis közösségben mindenki tudja, hogy olimpiai bajnok lettem, és nagyon büszkék rám.”

A válogatókra hazatér, győri klubtagságát is megtartja, ami ugyan egy laza kötelék, de mindenképp szükség van rá, különben nem lehetne válogatott. „Ramitól azt is tudom, hogy soha nem szabad feladni, vagyis miért ne próbálnám meg jövőre az egyest? Van konkurencia itthon, hiszen Dana nyert Londonban” – és persze ezt a mondatot is nagy mosollyal fejezte be.