Mezey dr. bent ragadt a simlicunamiban

Ahogy az életben, a magyar futballban is vannak változatlan dolgok. Például dr. Mezey György. Lebilincselő olvasmány ezúttal is a Nemzeti Sportnak adott kétoldalas interjúja. Nem könnyű olvasmány persze, mert elég idegesítő, de a zsenialitását (értsd: hozzá nem értését) ezúttal is büszkén csillogtatja.

Amellett, hogy bagatelizálja Mexikót – a célja persze nem ez -, amivel kapcsolatban iszonyú titkot várnak tőle, ami persze nincs a 0-6-ra. Háromszor is használja a hülye szót, egyszer az idiótát különböző szövegkörnyezetben.

Persze megint kilyukadunk oda, tömegesítés nélkül nincs magyar futball, önmaga felmentése ezúttal is alaptétel. 60 ezer aktív játékossal nem megy. Konkrétan így hangzott el: "nem lehet mit kezdeni ennyi játékossal a világ futballjában." (Adatát a FIFA csípőből cáfolja, mert 127 ezer regisztrált, és 400 ezer nem regisztrált hazai játékosról tud.)

Olyan apróságon persze ne akadjunk fent, Boszniában 69 ezer regisztrált játékosból jött ki egy selejtezőcsoportját vezető válogatott, és a Manchester Citynek is játékost (Dzeko) tudtak adni. Pedig a délszláv háború valamint az etnikai tisztogatás mintha aprócska hatással lenne a tömegesítésre. De valahogy az ottani edzők nem beszélnek a számítógépről, internetről, mint elszívó hatásról, megszűnő grundokról, pedig mintha párat aláaknáztak volna.

Az is semmiség, hogy a 684 ezres összlakosságú Montenegró már legutóbb is pótselejtezőt játszott, most is nagy erőkkel közelít célja felé, egész pontosan két ponttal vezet Anglia előtt. 40 ezernél több igazolt játékosa nem lehet az országnak.

De ami talán ennél is fontosabb, sztárokat neveltek, Vucsinics a BL-ben fog villogni jövőre is, a firenzei Jovetic lehet, hogy csak az EL-ben. Miközben a magyar futball egyetlen olyan játékost nem tudott felnevelni, akinek volt legalább egy jó szezonja az 1992-től működő Bajnokok Ligájában. Finnország két BL-győztest is kitermelt, egy a BL-ben is komoly szinten, folyamatosan játszó játékost még Albánia vagy Izland is tudott adni, csak Magyarország nem.

És akkor még nem beszéltünk a vb-elődöntős Uruguayról, ami 42 ezer igazolt játékossal emelkedett hosszú kihagyás után ismét a világelitbe, de a számokat biztosan rosszul tudja a FIFA, hiszen a doktor szerint ennyivel nem lehet mit kezdeni.

De retorikai munkásságára nem ezzel, hanem Puskásék feltétlen imádatával teszi fel a koronát, mintha nem ő lett volna, aki őrjöngött, amikor az akadémisták az 1960-as BEK-döntőt megnézték. (Ezen lőtt négyet Puskás.) Mintha nem ő lett volna, aki felcsúti eltávolítása után kizárólag a Puskás könyvet hagyta az irodájában.

Mintha nem ő lett volna, aki a magyar hagyományokról az edzőképzésben kicsit elfeledkezett volna, pedig a magyar filozófia, a magyar játékstílus Guardiola játékrendszerének is az alapja. Mindenféle más (orosz, holland, brazil) fontosabb volt.

Az általa többször vezetett edzőképzés értéktelenségéről sokat elárul: a magyar szakember, legyen az villanyszerelő vagy orvos, keresett az Unióban, az edzőink nem, ha valaki mégis érvényesül (Bódog Tamás, Lőw Zsolt, Dárdai Pál), nem a hazai papírjával teszi.

Tudjuk, persze, értjük, hogy most, a választások előtt egy évvel Puskással kell üzenni, hiszen nem jó körön kívül, négy fal között kegyetlen lenni - ez az interjú címe is -, és tudjuk, Mezey a túlélésben bárminél tehetségesebb, fennmaradásának ez a zsenialitás az igazi titka.

Mostanában viszont mintha átlátnának rajta, évekkel ezelőtt kiábrándult belőle a miniszterelnök az akadámián, Magyarország leggazdagabb embere tavaly penderítette ki az edzőképzés éléről, de még a Videoton tulajdonosa is megvált tőle a bajnoki cím után, mert előtte egy Maribor túl erős volt neki az Európa Ligában, míg a dilettáns, szakmai barbár (idézet Bognár Györgytől) Sousával az EL-elődöntős Baselt is sikerült legyőzni.

Hiszen az eddigiek alapján csak három kérdést kell feltenni Mezeynek: miért értéktelen az egymillióba kerülő hazai edzői papír külföldön, miért nincs komolyan vehető játékosunk a BL 92-es indulása óta (Szabics két jó hónapja vagy Disztl László hátvédmunkája kevés) amikor a törpeállamokat leszámítva mindenki másnak van a kontinensen, miért és hogyan lehet 42 ezer játékossal vb-elődöntőt elérni.

Izgatottan várjuk a válaszokat, hátha egyszer Mexikóval ellentétben elhangzik valami értelmes magyarázat is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!